A 60 éves Song néni a Peking környéki Tongzhou kerületben lakik. Férje, a 64 éves Qin bácsi és ő maga is súlyos betegek. Gyerekeik más városban élnek, ezért az idős pár kénytelen a szomszédok segítségét kérni, amikor orvoshoz kell menniük. A jövőjükről szólva Song néni a következőket mondta.
„Már öreg vagyok, sokat betegeskedem, ezért azt tervezem, hogy a férjemmel együtt idősek otthonába költözöm, mert nem szeretnék teher lenni a gyerekeim vállán."
Kínában a Song nénihez hasonló, hatvan évesnél öregebb idősek száma már a 180 millióhoz közelít. Az elmúlt évtizedben az öregedés egyre több kínai család számára vált aktuális kérdéssé. A pekingi idősek szövetségének illetékes felelőse úgy tájékoztatott, hogy 2020-ig Pekingben az idősek száma el fogja érni a 3,5 milliót, és 2050-re 6,5 millióra fog emelkedni. A családok mérete is egyre kisebb, hiszen a felnőtt gyerekek többnyire vidéken tanulnak és dolgoznak. Pekingben sajátos helyet alakult ki: az egyedül élő öregek száma egyre emelkedik. A felgyorsuló kínai öregedési folyamatról szólva Zhang Tiemei, a pekingi idősek egészségügyi kutatóintézetének vezetője a következőket mondta.
„Túl gyorsan nőtt a kínai öregek száma, a növekedés üteme jóval magasabb a világátlagnál. A 6. kínai népszámlálás eredménye szerint 2010 végéig Kínában a 65 évesnél idősebb emberek száma 118 millió volt, ez az összlakosság 8,87%-át teszi ki. Kína a világ egyetlen olyan országa, ahol az öregek száma meghaladja a százmilliót. Az öregedés tendenciája és az öregek száma világviszonylatban is szokatlanul magas."
Valójában az öregedés már régebb óta globális kérdés. Április 7-én tartották az egészség világnapját, amelynek fő témájául az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az öregedést és az egészséget jelölte meg. A WHO arra szólította fel a különböző országok kormányait, hogy hathatós intézkedéseket téve biztosítsák, hogy az emberek egészségessek maradhassanak későbbi éveikben is. Margaret Chan, a WHO igazgatója a közelmúltban Genfben az egészség világnapja alkalmából megtartott eseményen így fogalmazott.
„Új tendencia tapasztalható az öregedés folyamatában. Az idősek száma az összlakosság függvényében a világ összes országában jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. Ez a kérdés még kiemelkedőbb a közepes és alacsonyabb jövedelmű országokban. Az elöregedő társadalomba történő átmenet folyamatának Európában közel egy évszázadra volt szüksége, ám globálisan ma már ugyanez a folyamat kevesebb mint 25 esztendőre csökkent."
Külön említést érdemel, hogy Kína nagyhatalomként még komolyabb helyzettel kell, szembenézzen. Az ENSZ statisztikai adatai szerint 2050-re a 80 évesnél idősebb kínai emberek száma el fogja érni a százmilliót, ami egyötödét teszi ki a világ népességének. Az öregedéssel együtt járó egészségügyi gondok komoly terhet rónak Kínára.
Annak érdekében, hogy megfelelően kezelhető legyen a probléma, a kínai kormány létrehozta az öregeket érintő széleskörű, igazságos és hatékony egészségügyi biztosítási rendszert, amely az időskori betegségek megelőzését, gyógyítását, valamint az idősekről való gondoskodást hivatott biztosítani. Ezzel kapcsolatban Zhang Tiemei, a pekingi idősek egészségügyi kutatóintézetének vezetője így beszélt.
„Az időskori betegségek megelőzésével, gyógyításával és az ápolással kapcsolatban több nehéz kérdés vár megoldásra. Az idősek egészségügyi szolgáltatásának tökéletesítése fontos feladat lesz a jövőben."
A kínai kormány által kidolgozott 12. ötéves nemzeti fejlesztési program szerint 2015-re a kínaiak születéskor várható átlagos élettartama egy évvel 74,5 évre fog emelkedni. Ezzel kapcsolatban szakértők rámutatnak, hogy az időskori megbetegedések csökkentése és az élettartam meghosszabbodása a két legfontosabb célkitűzés. Statisztikai adatok szerint az elkövetkező húsz esztendőben a kínai idősek száma jóval magasabb lesz a mostaninál. A kínai kormány kulcsfontosságú szerepet játszik az öregedés által felszínre hozott kihívások megoldásában és az egészséges és aktív idősödés megteremtésében.
A világ legtöbb országában is aktuális kérdés az öregedés, ám Kínában ez még súlyosabb probléma, hiszen az utóbbi években a kínai idősek száma egyre emelkedett, emellett a jövedelmük is jóval alacsonyabb, mint a fejlett és más kelet-ázsiai országokban.
Kínában az idősek nagy része vidéken él. Az 1990-es években a mezőgazdaságban dolgozók közül sokan a kínai városokba költöztek, ami jelentős hatással van arra a hagyományra, hogy a gyerekek gondoskodnak idős szüleikről. Statisztikai adatok szerint azok azoknak falusi időseknek az aránya, akik felnőtt gyerekeikkel egy háztartásban élnek, az 1991-es 70%-ról 2006-ra 40%-ra csökkent. A gyerekek rendszeresen utalnak pénzt a szüleiknek, de az idősek így is kénytelenek dolgozni, nehéz fizikai munkát végezni, és részt vállalnak az unokák neveléséből, ami komoly terhet ró rájuk. Jellemző módon egy háztartásban több generáció él együtt, ami további terhet jelent a felnőttek számára, hiszen jelenleg nem számíthatnak a kormány támogatására. Az öregedéssel kapcsolatos problémák rendezése komoly kihívás lesz az elkövetkezendő egy évtizedben.
Kínában épphogy életbe lépett az a rendszer, ami az idősekről való gondoskodást hivatott biztosítani. Az is gondot jelent, hogy kevés a nyugdíjasotthon, és ami van, az is meglehetősen alacsony színvonalú ellátást tud biztosítani. Ennek megoldása érdekében Peking az idősek ellátása rendszerének kiépítését igyekszik előmozdítani. Szakemberekből és önkéntesekből álló csoportot hozott létre a megfelelő ellátás biztosítása érdekében. Emellett a kormány anyagi támogatással ösztönzi a társadalmi és jótékonysági szervezeteket a nyugdíjasotthonok építésében.
A pekingi kormány által kidolgozott program szerint 2020-ra a pekingi idősek 90%-áról gondoskodó családok támogatásban részesülnek, 6%-kukról a lakóhelyük szerinti illetékes szervek gondoskodnak majd, míg a fennmaradó 4%-kuk idősek otthonába kerülnek.
(Írta/fordította: An Xin)