A kínai központi bank (PBoC) utasítása alapján a kínai bankok és pénzintézetek alapos vizsgálatnak vetik alá az ügyfeleik személyazonosságát. A cél, hogy kiszűrjék a hamis, név nélkül vagy álnévvel nyitott számlákat, és megszüntessék a szolgáltatások nyújtását az olyan ügyfeleknek, akiknek kétes a személyazonossága.

Az ICBC bank pekingi ágazatának ügyfélkapcsolati menedzsere, Li Weihua arról tájékoztatta a Kínai Nemzetközi Rádiót, hogy az azonosítási eljárás nem komplikált.

„Az azonosítási eljárás nagyon egyszerű az ügyfelek számára. Csak a bankkártyát vagy a bankszámla-könyvet és a személyi igazolványt kell elhozniuk, és a dolgozóink gondoskodnak mindenről. A bank bármely fiókjában végre lehet ezt hajtani."

Kétféle számlatípus a fő célpontja az ellenőrzésnek, azok, amelyeket 2007. június 30. előtt és azok, amelyeket ez után a dátum után nem helyi személyi igazolvány felmutatásával nyitottak meg. Az országos azonosítási eljárást 2013 év végéig kell végrehajtaniuk a bankoknak, addig az összes olyan ügyfélnek, akinek a számlájára illik a fentebbi leírás, el kell mennie és igazolnia kell személyazonosságát.

Kína 2004-ben vezette be a valódi neves regisztrációt a bankszámlákra, de a kivitelezés egészen 2007-ig nem volt hatékony. Ekkor a közbiztonsági minisztérium és a kínai központi bank közösen létrehozott egy lakossági nyilvántartó adatbázist, hogy a bankok ellenőrizhessék az ügyfelek adatait, amikor azok új számlát nyitnak. Ezért húzzák meg az azonosítási eljárásra kötelezett bankszámlák nyitásának határidejét 2007. június 30-nál.

Lee Jie, a China Construction Bank magán megtakarításokkal foglalkozó tisztviselője a következőképpen magyarázta el, miért van szükség az ellenőrzésre:

„Miután működésbe helyezték a rendszert, amikor az ügyfelek számlát akartak nyitni, össze tudtuk vetni az általuk megadott adatokat a közbiztonsági minisztérium által nyilvántartottakkal, meg tudtuk megerősíteni, hogy az információ valós és érvényes volt-e. Azelőtt viszont lehettek olyan számlák is, amelyeket átalakított vagy hamis személyi igazolványokkal nyitottak meg, és ezt mi akkor nem vettük észre."

Az elmúlt években rengetegen estek áldozatául olyan bűncselekményeknek, amelyeknél a csalók SMS-ben igyekeztek rávenni az embereket arra, hogy küldjenek pénzt a bankszámlájukra. A hamis neves regisztrációk miatt a csalók könnyen megúszták büntetést.

Huang Zhen, a Központi Pénzügyi és Közgazdasági Egyetem pénzügyi jogi iskolájának igazgatója szerint az azonosítási eljárás nagyban visszaveti az ilyesfajta csalások kivitelezését a jövőben.

„Ha számlákat valódi névvel nyitnák meg, sokkal egyszerűbb lenne a rendőrségnek felvenni az esetet és megkezdeni a nyomozást. A valódi neves regisztráció nyújtja a technikai alapot a pénzügyi bűncselekmények megelőzésére és kiszűrésére."

Huang szerint a korrupció és a csalás gyakran zajlik névtelen vagy álneves számlák használatának segítségével, ha ezeket kiszűrik, az minden bizonnyal segít az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzésében.

„A nagyszámú álneves számla lehetőséget biztosít a korrupt tisztviselőknek és a bűnözőknek arra, hogy továbbítsák eszközeiket külföldre, ahová elszökhetnek, és ahol elrejtőzhetnek. Az ilyen számlák kiszűrése szilárd alapot teremt a korrupció elleni küzdelemhez. Ha a jövőben nyilvánossá válnak a tisztviselők banki ügyletei, akkor először is biztosítanunk kell, hogy nincsen névtelenül regisztrált bankszámlájuk. Minden hiába, ha ilyen illegális számlákon tudják rejtegetni a pénzüket."

Az ICBC, a China Construction Bank, a Bank of China és az ABC már megkezdték az azonosítási eljárást. A pekingi bankok várhatóan az érintett számlák hetven százalékának ellenőrzését fogják végrehajtani az év végéig.

A netes visszaélések ellen is kell védelem

Kína kéthavonta ülésező törvényhozói csúcsszerve, az Országos Népi Gyűlés (ONGY) decemberben fogadott el törvénytervezetet az internetes adatvédelemről. Az internetes vállalkozások különösen az online fizetések védtelensége miatt már régóta vártak egy ilyen lépésre. Az utóbbi években jelentősen megnőtt az internetes csalások és személyiség-lopások száma, miközben nem volt érvényben megfelelő védelmet biztosító szabályozás.

A közbiztonsági minisztérium decemberi közleményében példákon keresztül szemléltette, hogy milyen csalás révén elkövetett bűncselekményeknek estek áldozatul kínai állampolgárok. Egy esetben például 2012 áprilisában egy Sun családnevű férfi Wuxi városból arra figyelt fel, hogy kilencszer emeltek le 47 ezer jüant az e-bank hozzáférésén keresztül. A rendőrségi nyomozás kiderítette, hogy a pénzt egy népszerű online fizetési rendszer verifikáció nélküli fiókjába utalták, amelyet a csaló aznap regisztrált. Az utalás után a csaló virtuális pénzbe váltotta át az elemelt összeget, hogy eltusolja annak eredetét. A rendőrség csak nagy nehézségek árán tudta azonosítani a gyanúsítottat, hiszen az online fizető szolgáltatásnál nem volt valódi név megadva.

Egy másik esetben, amely 2011-ben történt, 380 ezer jüant csaltak ki egy Nanning városi üzletasszonyból azáltal, hogy a Londonban tanuló fia QQ (kínai azonnali üzenetküldő hálózat) profiljáról küldtek neki üzenetet.

A QQ-hoz kapcsolódó visszaélések számának növekedését 2009-től „jegyzik", a bűnüldöző szervek szerint a csalók egyre szofisztikáltabb módszereket vetnek be az online visszaéléseknél. Gyakran megnehezíti az ügyek felgöngyölítését, hogy nem regisztrált SIM-kártyákat, egyszeri internethozzáférést biztosító kártyákat és hamis bankkártyákat használnak a csalók.

Az egyik nagyszabású visszaélési ügyben, 2012 áprilisában a rendőrség országszerte 44 olyan „forrást" leplezett le, amelyek mind az állampolgárok személyiségével való visszaélésekre alkalmas adatokat árultak. A magát „Kínai Források Részlegének" nevező bűnözőcsoport több mint 150 millió tétel személyes adatot tárolt számítógépein, az adatok között szerepeltek nevek, telefonszámok, címek, ingatlanok adatai, gépjárművek adatai, telefonhívások és repülőjegyek információi.

Az online fizetések során előforduló adatlopások miatt a kínai központi bank (PBoC) az idén külön kampánnyal próbálja felhívni az emberek figyelmét a kockázatokra – számolt be a Xinhua hírügynökség. A kampányban országszerte negyven bank és harminc online fizetési rendszer üzemeltetője vesz részt.

A bank szerint a 221 millió online fizetési szolgáltatásokat használó emberek negyven százaléka nem figyel eléggé az online biztonságra, további negyven százalék akkor is figyelmen kívül hagyja a kockázatokat, ha valamilyen probléma történik. Gu Jian, a bank hálózatbiztonsági irodájának helyettes vezetője szerint a leggyakrabban előforduló biztonsági kockázatot a személyes adatok szivárgása, a személyiség ellopása és a bankszámla feltörése jelentik.

(Írta/fordította: Le Marietta)