Makejevék idén nyáron elhagyják Pekinget. A döntés nem volt könnyű a család számára, hiszen az itt töltött egy évtized alatt nagyon hozzánőttek a fővárosi élethez, annak minden furcsaságával és előnyével együtt.

Azonban a pekingi légyszennyezés – más, egyéb tényezők mellett – már túl sok volt, miután az orosz párnak tavaly szeptemberben kislánya született.

Bár a Keleti Negyedik Körgyűrűhöz közeli otthonuk a Chaoyang Parkra néz, mégis, ha lehet, egyáltalán nem mozdulnak ki az erősen szennyezett napokon. A levegőtisztítójuk egész nap búg, az ablakokat sosem nyitják ki, és ha mégis kimennek, mindenképpen légszűrő maszkot vesznek fel.

„Peking levegője romlott a tavalyi év során, a téli időszak különösen rossz volt." – nyilatkozta az exporttal foglalkozó Makejev.

A Kelet-Kínát a tél nagy részében befedő sűrű szmog az egész világ figyelmét felkeltette a kínai levegőszennyezés problémájára, különösen a kétszázezer külföldinek otthont adó Pekingben.

Január folyamán az Egyesült Államok nagykövetsége által közzétett levegőminőség-mutató többször is kiakadt, azaz „skálán felüli" értéket mutatott. A nagykövetségi adatoknak általában ellentmondó, a helyi környezetvédelmi hatóság által jelentett adatok szintén azt mutatták, hogy Peking egyes részei olyan nagy volt a levegő szennyezettsége, hogy azt a mérőállomások nem tudták már érzékelni.

„Nyomottak vagyunk, fáj a fejünk, köhögünk. A baba viselkedésében is látunk változást, nyűgösebb és nem alszik jól." – mondta Makejev. Elmondta, hogy Oroszországban szokás napi legalább 2-3 órára a friss levegőre vinni a babákat.

A levegőszennyezés mellett Makejev az élelmiszer és vízminőség miatt is aggódik. A város kényelmessége és olcsósága – amely annyi külföldit vonzott Pekingbe – lassan a semmivé lesz. A bérleti díjak magasak, sok pénzt kérnek alacsony minőségű termékekért is, valamint a közlekedés is csak egyre romlik – mondta. Az egyre nyilvánvalóbb jövedelmi különbségek is kényelmetlenek számára.

A jobb klíma és a kedvezőbb üzleti lehetőségek miatt az orosz pár úgy döntött, hogy hamarosan Malajziába költöznek.

Makejevék aggodalmait nagyon sok pekingi külföldi osztja, és a pár nem az egyetlen, amelyik a város elhagyására készül.

Januárban legalább két nagy visszhangot kiváltó eset volt, amikor a PM2,5 szintje 800-nál is magasabbra kúszott, és emiatt külföldi cégvezetők hazatelepítésüket kérték – nyilatkozta Max Price, az Antal International China fejvadász cég partnere. Az 500-on felüli PM2,5 érték már súlyos szennyezésnek minősül.

Price elmondta a Global Timesnak, hogy két német autóipari vállalatnál egy magas pozíciójú jogász, és egy szintén vezető beosztású műszaki szakértő ragaszkodott hozzá, hogy hazatelepítsék őket saját országukba.

„Amikor külföldi kollégákkal beszélünk, az első kérdésük sosem az üzletre vagy a hogylétemre vonatkozik. Mindig a szennyezésre kérdeznek rá először." – mondta. „Ez valami olyan, amit korábban sosem tapasztaltam."

Price elmondása szerint külföldi munkatársak toborzásakor az életminőség a harmadik kérdés szokott lenni a konkrét feladatok és a fizetés után, azonban ma már a második helyre ugrott ez a kérdés, főleg a családos embereknél.

A kínai életet kedvelő külföldiek egyre nagyobb számban fordítják figyelmüket a másod- és harmadvonalbeli kínai városokra, mivel ott több munkalehetőség kínálkozik és a levegőminőség is jobb – mondta Price.

A fejét nemrég felütő H7N9-es madárinfluenza pedig csak tovább bonyolítja a képet.

„A kommunikáció hiánya, és a korlátozott számú híradás miatt az emberek a legrosszabbtól tartanak, és a SARS 10 évvel ezelőtti kitöréséhez hasonlítják a szituációt." – mondta Price, megjegyezve, hogy mindez egyre kevésbé vonzónak láttatja Pekinget és Sanghajt a külföldiek szemében.

Bár nem áll rendelkezésre arra vonatkozó adat, hogy hány külföldi hagyja el Pekinget, vagy hány turistát riasztott el a szmog, azonban a a pekingi turisztikai adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy idén februárban és márciusban kevesebb látogató érkezett a fővárosba, mint az előző év azonos időszakában.

Ezek szerint 165 ezer külföldi turista kereste fel Pekinget februárban, amely 37%-kal kevesebb, mint egy éve.

A januári durva szmog a pekingiek körében is élénk vitákat váltott ki, és megindult a roham a levegőtisztító berendezésekért és maszkokért. A főbb márkák termékeit gyorsan elkapkodták, és helyenként még mindig hiány van belőlük az óriási kereslet miatt.

Közben a pekingi köhögés kifejezés pillanatok alatt elterjedt az interneten, amely a Pekingbe érkező külföldieket érint a leginkább száraz köhögéssel és kaparó torokkal.

A Beijing United Family Hospitalban praktizáló családi orvos, Richard Saint Cyr úgy nyilatkozott a Global Timesnak, hogy kórházukban, különösen pedig a sürgősségi osztályon, nem tapasztaltak kivételes emelkedést a légzőszervi problémákkal orvoshoz fordulók számában.

„Ugyanakkor nagyon sok ember fordult hozzánk asztma-szerű, vagy heves köhögéses tünetekkel. Beszéltem is néhány pácienssel, helyivel és külföldivel egyaránt, akik a szennyezés miatt fontolgatják a város elhagyását." – mondta az orvos.

Sean Dugdale, a Peking Egyetem egyik amerikai cserediákja elmondta, hogy végzése után szeretett volna Pekingben munkát vállalni, de a légszennyezés miatt lemondott ez irányú tervéről.

Amikor a szmog ellepte a várost, Dugdale aggódó családja képeket küldött neki a szmoglepte Tiananmen térről. Sean már eldöntötte, hogy egyéves képzését követően visszatér az Egyesült Államokba.

Az elmúlt 4-5 hónapban a fejvadász Price érdekes jelenségre figyelt fel: egyre több külföldi munkavállaló, különösen az amerikai vállalatoknál, veszélyességi pótlékot kér pekingi szerződésük meghosszabbításakor.

A veszélyességi pótlékot, mint elmondta, a kockázatos helyen munkát vállalók szoktak kérni, hagyományosan olyan országokban, mint Angola és Nigéria, ahol magas a biztonsági kockázat. A pótlék összege az éves fizetés általában 10%-a.

„Úgy gondolom, hogy sok fiatal hajlandó elviselni a szennyezést a Pekingben kínálkozó lehetőségekért cserébe, különösen a sok nyugati országban megfigyelhető gazdasági környezet következtében."- mondta Ashley Howlett, a globális Jones Day ügyvédi iroda pekingi partnere.

Elmondta, hogy még mindig nagyon sok külföldi érdeklődik a pekingi munkalehetőségek iránt, de egyre nehezebbé válik a multinacionális vállalatoknak Pekinget tökéletes helyszínként beállítani. Howlett felesége és gyermekei már négy évvel ezelőtt visszaköltöztek Új-Zélandra, mivel asztmás 11 éves fiuk rosszul viselte a pekingi levegőt.

Matt Hope brit művész lélegző bringájával próbált megoldást találni a szmoghelyzetre. A biciklin a pedál által működtetett levegőfilter biztosít tiszta levegőt a kerékpáros számára.

„Legtöbb barátom egy ideig itt marad, aztán odébb áll, közülük sokan a családjuk egészségéért aggódva. De én még úgy érzem, hogy számomra, és művészetemnek még sokat tartogat Kína." – nyilatkozta Hope a Global Timesnak. Hozzátette: „Szerintem Peking azelőtt is küszködött a külföldiek idecsábításával, mielőtt téma lett a légszennyezés. Kellemetlen klímájával és zömök beton sziluettjével nem éppen képeslapra való a város, bár sokan rajonganak azért, ami még megmaradt a régi Pekingből."

A pekingi kormányzat ígéretet tett a légszennyezés elleni keményebb fellépésre, aminek keretében bejelentettek egy tiszta levegő paktumot is, amely célul tűzte ki a fő szennyezőanyagok koncentrációjának átlagosan 2%-os csökkentését az éve végéig.

Szakértők nagyobb nemzetközi együttműködésre hívtak fel a szennyezéssel kapcsolatban, mind a hivatalos, mind a környezetvédelmi szervezetek között.

Jack Marzulli, a New York-i székhelyű Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsának kutatója elmondta a Global Timesnak, hogy egyéves küldetésének lejártával visszatér az Egyesült Államokba.

„A szennyezés mindenképpen az egyik ok, amiért nem gondolkodtam komolyan a maradásról." – mondta Marzulli. „Ironikus módon, a környezetszennyezés egyben az egyik fő oka annak, hogy ide jöttem."

Marzulli, miután korábban járt Pekingben, részt akart venni a szmog elleni harcban, és direkt ezért jelentkezett szervezetének pekingi pozíciójába.

„A levegőszennyezés folyamatosan emlékeztet arra, hogy mennyire fontos a munkánk." – mondta.

Mint elmondta, Pekingben és Kína más részein még rengeteg tennivaló van a levegőminőség terén, de a környezetvédelmi szervezetek nagy előrelépéseket tesznek, miközben a közvélemény tudatossága is jelentősen nőtt a környezetvédelmi ügyekben.

Kína erejét nem kímélve javítja a levegő minőségét és vágja vissza a szennyezés mértékét, Japán pedig boldogan felajánlja segítségét a kormánynak, a vállalatoknak és a nem kormányzati szerveknek – mondta Okazaki Yuta, a pekingi japán nagykövetség környezetvédelemért felelős első titkára.

„Szeretném együttérzésemet kifejezni minden lakosnak, akik a súlyos szmogtól szenvedtek az év elején. Két gyermek apjaként szívet sanyargató látni, hogy kínai gyermekek betegednek meg a légszennyezés miatt." – mondta Okazaki, aki feleségével és két fiával Pekingben él, levegőtisztítójukra támaszkodva.

„Szeretnék továbbra is Pekingben dolgozni, remélve, hogy tapasztalataink és technológiáink segíthetnek Kínának, hogy megoldást találjon problémáira." – tette hozzá.

(Írta/fordította: Szabó Zoltán)