0509maikina

A bambusz technikailag a pázsitfűfélék családjának tagja, de a benne rejlő lehetőségek nem ennyire szerények. Kína arra használja, hogy építő- és szövetanyagot készítsen belőle, erdőket keltsenek új életre, és életet leheljenek a vidéki gazdaságba.

A bambusz alkímiai képességének köszönhetően szinte bármit el lehet készíteni belőle, legyen az autóhangfal vagy számológép, épület vagy sör. A bambusz felér egy aranybányával. Kína termeli a világ leggyorsabban fejlődő növényének 80 százalékát. Vannak, akik a jövő szuperanyagaként és a 21. század faanyagaként emlegetik. A „nagy fűnek" több mint 1500 felhasználási lehetősége van. A Bambusz Világszervezet (World Bamboo Organization) becslése szerint az erre épülő ipar évente mintegy 10 millió dollárt hoz, ami 2018-ra akár meg is duplázódhat. A bambusz varázsát tovább fokozza a termelés ökológiai jellege, a gyors betakarítási ciklus és az, hogy a hegyoldalakon is megél.

„A kínai a bambusz kultúrája" – vallja Xuan Taotao, a Zhejiang tartományi Anji megye Tianhuangping kisvárosa mezőgazdasági osztályának szakértője.

„A bambusz pénzt hoz a házhoz, és a környezetre is jó hatással van, így nem is kérdéses, hogy meg kell őriznünk a bambuszredőket és a bambuszipart" – mondja.

Anji adja Kína bambusztermékeinek 20 százalékát, ami éves szinten 12,5 milliárd jüant, vagyis 437,5 milliárd forintot hoz a megyének, jóllehet az ország bambuszerdőinek csupán 2 százaléka található ezen a területen. Ez 66667 hektárnyi bambuszt jelent, és ebből 57333 hektáron moso bambuszt (Phyllostachys edulis) termelnek, magyarázza Xuan.

Anjiban alapítása óta, tehát 60 éve foglalkoznak a bambusszal.

Kezdetben Sanghaj rizst adott a bambuszért, amit faanyagként használtak fel az épületekhez.

1950-re minden fát kivágtak a megyében, és nem maradt más, mint a bambusz.

Amikor az 1980-as években betonépületeket kezdtek építeni, a kormányzat olyan feldolgozóüzemeket hozott létre, ahol a bambuszból alacsony kategóriás termékeket készítettek, például evőpálcikát és fogpiszkálót. Az ipar idővel padlóburkolatot és más magasabb kategóriájú terméket is előállított, és a helyi GDP 80 százalékát adta. Ez a szám mostanra 30 százalékra esett vissza, hiszen sok helybeli a nagyvárosokban keres munkát.

„A bambusz ára egyre emelkedik, mivel a fiatalok a bambusz kivágása helyett inkább a városi munkát választják" – mondja Xuan.

„Még az is lehet, hogy a bambuszipar el fog tűnni" – teszi hozzá.

Anjiban az 50 bambuszfajból több mint 3000 terméket készítenek. A 250 ezres megyében több mint 3000 bambuszfeldolgozó-üzem működik.

„Itt szinte mindenki bambusszal foglalkozik" – meséli Xuan.

„De mivel ez szinte semmi törődést sem igényel, és két- vagy hatévente takarítják be, a gazdálkodóknak szinte nem is kell dolgozniuk."

Yuan Guochang évente csak 10 napot dolgozik az 1,33 hektáros bambuszfarmján, amely minden második évben 36 ezer jüant hoz neki.

„Idénymunkásokkal vágatom ki a bambuszt, a vevő pedig házhoz szokott jönni" – mondja.

„Könnyen szerzett pénz. Remélem, hogy növelni tudom a terméshozamot, és akkor még több pénzt kereshetek" – teszi hozzá. „A bambusz jelenti Anji és Kína lelkét" – állítja Yuan.

A bambusztermékek gyártásával foglalkozó Anji Cheng Feng vállalat (Anji Cheng Feng Bamboo Products Co. Ltd.) alapítója, Hu Gongnian jó példa arra, hogy a bambusz életeket képes megváltoztatni.

Hu sohasem járt iskolába, de a bambusz révén sikeres és gazdag ember lett belőle.

Az ő vállalata szolgáltatta a 2010-es sanghaji világkiállítás német pavilonjának tartóoszlopait.

Hu pályafutása jól tükrözi Anji bambusziparának alakulását.

„Gyerekkorom óta imádom a bambuszt" – meséli.

17 évesen egy bambuszasztalos mellé szegődött, és 20 évesen viszonteladó lett. 1995-ben kezdett el evőpálcikákat és fogpiszkálókat gyártani. 10 évvel később padlóburkolattal kezdett foglalkozni, és 2007-ben a bútorgyártásra szakosodott.

A Cheng Feng éves bevétele mintegy 20 millió jüan, vagyis 700 millió forint, 70 munkást foglalkoztat, és üzemei 1,33 hektárnyi területet fednek le.

„A bambusz keményebb és elasztikusabb, mint a fa, de olcsóbb" – mondja.

„Anjit ez tette gazdaggá. A bambusz nemzetközi piaca egyre nő, és a gazdálkodók járnak a legjobban. Az én üzleti tevékenységem is egyre nagyobb."

Anji nemcsak hogy elsőként iparosította a bambuszt, de az idegenforgalom jövőjét is a botnádra építette.

A bambusz évente félmillió turistát vonz a településre, ami 500 millió jüanos bevételt jelent a megye számára. A bambuszerdővel borított hegyoldalakat másszák meg, bambusztételeket kóstolnak a helyi éttermekben, és bambuszból készült emléktárgyakat vásárolnak, magyarázza Tianhuanping polgármester-helyettese, Ye Yan.

Sokan A Tigris és Sárkány, A bankett vagy A házasságkötés (The Matrinomy) című filmek forgatásának helyszínére kíváncsiak. És még egy múzeumot is létrehoztak, amelyet kizárólag az Anji bambuszerdőiben forgatott filmeknek szenteltek.

A bambuszipar szinte alig jelent veszélyt az ültetvényeit támogató környezetre, magyarázza Xuan.

A belőle készülő termékek gyártásához nagyon kevés vegyi anyagra van szükség.

„A bambuszból készült padlóburkolathoz nem használnak olyan mérgező anyagokat, mint más padlóburkolatokhoz" – mondja a Zhejiangi Bambuszipari Technológiai Vállalat (Zhejiang Banboo Industry Technology Co. Ltd.) vezérigazgatója, Xu Guowen.

Xu elmondása szerint a gyárban dolgozók többet – 20 dollárt – keresnek négyzetméterenként, mint maga a gyár, amelynek a 60 dolláros eladási árból 5-10 dollár marad a zsebében a nagykereskedelmi értékesítést és a szállítást követően.

Xu cégének anyavállalata, a Yoyu Bamboo leginkább az Egyesült Államokba és Európába szállít.

„A padlóburkolat olcsóbb, mint a fa, 100 százalékkal erősebb, mint a tölgyfa, és sokkal tömörebb" – mondja Tong Wangjing részlegvezető.

Forrás: China Daily, 2013. május 5.