0508maikina.m4a

Kínában áprilisban és májusban, ahogy beköszönt a tavasz és kinyílnak a virágok, minden munkaszünet alkalmával tömegek keresik fel az ország látványosságait. Nemrégen, a május elsejei hosszú hétvége miatt sokan döntöttek úgy, hogy éves szabadságukat is ekkor veszik ki. Becslések szerint a május elején utazók kb. 60%-a választott külföldi úti célokat.

A Jiangsu tartománybeli Suqianben élő Zhong úr egy vállalatnál dolgozik, és általában igen elfoglalt. A május elseje közeledtével úgy gondolta, hogy kiveszi éves szabadságát is, és így hosszabb időt tölt Hongkongban.

„Szerintem május elején elég jó az időjárás, úgyhogy a feleségemmel együtt szórakozunk, pihenünk egy kicsit, mert egyébként elég elfoglaltak vagyunk."

Statisztikai adatok szerint április 27. és május elseje között 3,8 milliószor lépték át Hongkong határait. Az egy utazási irodát vezető Zhu úr szerint a május elsejei hosszú hétvége alatt a többség a közeli országokba utazik. Az április közepi thai újév miatt sokan választják Thaiföldet is, a foglalások száma 30%-kal nőtt.

„Tavaly egy népszerű filmben volt, hogy Thaiföldön újévkor a tömeg szálló lámpásokat ereget. A thai szezon most április közepétől május elseje utánig tart."

Li Jun is egy utazási irodát vezet. Tudósítónknak elmondta, hogy több ok miatt választják ilyen sokan a külföldi utakat a május elsejei, hosszú hétvégekor, de a legfőbb ok a belföldi utak túl nagy drágulása.

„A hosszú hétvégék időszakára szervezett belföldi utak elég gyorsan és nagyot drágulnak, míg a külföldi utak nem drágulnak annyira, és nem is annyira zsúfoltak, mint a belföldi úti célok."

A Kínai Tengerfotózási Társaság főtitkárhelyettese, Dai Zhanjun az utazás szerelmese, és számára úgy tűnik, hogy egyre több kínai ember számára válik az utazás egyfajta életstílussá.

„A külföldi utak, a látókör szélesítése, beleértve a shoppingolást is, a kínaiaknak tízegynéhány éve, vagy kicsit még korábban voltak új dolgok. Mára ez már nem nagy ügy, mert erős a gazdaság, emiatt inkább az utazásra szánt idő szűkös. Minden ország egymás után könnyíti meg a kínai turisták beutazását, különösen a vízumok terén történtek nagy könnyítések. Minden ország pozitívan tekint Kína óriási piacára. Nagy a népesség, gyors a fejlődés, a kínai emberek bevételei egyre csak emelkednek. És ha van pénz az emberek zsebében, akkor jobb életszínvonalat is akarnak. Ez minden ország gazdaságát húzza, hajtja a turisztikai piacot, ebbe beleértve az árupiacra kifejtett húzóhatást is."

A kínai gazdaság fejlődése és a középosztály megerősödése a világ nagyon sok országa számára előnyös. Például, egy kínai turista átlagosan hatezer dollárt költ az Egyesült Államokban, ez a legmagasabb az összes ország turistái közül. Technikailag szólva, a kínai turisták amerikai költekezése amerikai exportnak tekinthető, így a turizmusban 4,4 milliárd dollárnyi többlet jelentkezett az Egyesült Államok számára Kínával szemben 2011-ben.

A Kínai Turisztikai Kutatóintézet április 24-én kiadott, a kínai kiutazó turistákról szóló évkönyve szerint 2012-ben számuk meghaladta a 83 milliót, amely 18,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel Kína megelőzte mind Németországot, mind az Egyesült Államokat, és a világ elsőszámú küldő országává vált. Tavaly a kínai turisták által külföldön elköltött összeg elérte a 102 milliárd dollárt, ebben is megelőzve a sokáig vezető Németországot és Egyesült Államokat, ezzel a globális turisztikai piac 13%-át téve ki. Jiang Yiyi professzor, a Kínai Turisztikai Kutatóintézet munkatársa ezen adatok jelentőségéről beszélt rádiónknak.

„Egy 1,3 milliárd fős országként a népességünk nagysága predesztinál arra, hogy a legnagyobb küldő ország legyünk. 2012-ben 83 millió turistánk utazott külföldre. Ez mit jelent? Ez a piac akkora, mint Németország teljes népessége, vagy mint Ausztrália népességének négyszerese. Minden évben ennyire sok kínai ember utazik a világ különböző tájaira."

Az elmúlt tíz év során Kínában a kifelé irányuló utasszám átlagos éves növekedése elérte a 18%-ot, és az utazási módban is történtek változások. A korábbi sekélyes városnéző utaktól mára elkezdődött a részletekre figyelő, megérteni és megtapasztalni vágyó utazásokra való áttérés, miközben a kínai turisták a világ minden táján megfordulnak. A korábbi szokásos úti célokat Szingapúr, Malajzia, Tájföld, Európa és Amerika jelentették, de mára már a Déli és Északi Sarkon, és a hozzájuk hasonló zordabb helyeken is otthagyták lábuk nyomát a kínai utazók.

A kínai nyitás előrehaladtával, ezzel egyidőben a globalizáció térnyerésével a világ és Kína közötti távolság hirtelen összement, ahogy Xi Jinping kínai elnök is rámutatott április 7-én a Boao Ázsiai Fórumon elmondott beszédében:

„Kína, Ázsia és a világ közös érdekei még sosem voltak ilyen számosak és mélyek. Jelenleg és az elkövetkezendő időszakban Kína gazdasága megőrzi egészséges fejlődésének lendületét, a belső kereslet, különösen a fogyasztói kereslet növekedését, és a kifelé irányuló tőkebefektetések is jelentősen növekedni fognak. Számítások szerint öt év múlva Kína 10000 milliárd dollár értékben fog termékeket importálni, a külföldi befektetései elérhetik az 500 milliárd dollárt, míg a külföldre utazó kínai turisták száma a 400 milliót. Minél fejlettebb Kína, annál inkább tud Ázsia és a világ számára fejlődési lehetőséget biztosítani."

Kína elnökének konzervatív becslései szerint öt év múlva Kína 400 millió utazót küldhet külföldre. Mit jelent ez Kína és a világ számára? Wei Xiang, a Kínai Szabadidős Gazdasági Kutatóintézet vezetője így magyarázta ezt tudósítónknak:

„400 millió utazó annyit jelent, hogy öt éven belül 10000 milliárd dollár fogyasztást generálunk a világban. Ez mennyi? Kína egyévnyi GDP-je. Az egész világ fogyasztásában a mi turistáink akkora löketet tudnak adni, mint a világ második legnagyobb gazdaságának GDP-je. A kínai turisztikai szektor korábban is stratégiai szerepet játszott, két fontos hatása is van belföldön: egyrészt mutatja a hazai fogyasztás emelkedését, másrészt a fogyasztás egészét tekintve, beleértve azt, hogy a növekedésünket a beruházásokról a fogyasztásra helyezzük át. Mindegy, hogy végül ez sikerül-e, de a turizmus, a külföldre irányuló turizmus legalábbis jelentősen emeli az önbizalmunkat."

A külföldre utazó kínaiak hatalmas tortájából a világ sok országa igyekszik nagyobb szeletet kihasítani politikáinak módosításával. Új-Zéland miniszterelnöki és turisztikai miniszteri tisztét is betöltő John Key elmondta, hogy Kína Új-Zéland második legnagyobb küldő országa, és a kínai turisták száma emelkedik a leggyorsabban. Új-Zéland emiatt mindent megtesz, hogy a lehető legkényelmesebbé tegye a kínai turisták vízum-ügyintézését. Május elsejétől a kínai állampolgárok akár kétéves, többszöri belépésre feljogosító vízumot is igényelhetnek. Ezzel, Új-Zéland reményei szerint, több kínai turistát tudnak tartalmasabb utazásra csábítani az országba. Sylvia Pinel francia turisztikai miniszter elmondta, hogy Franciaország különösen fontosnak tartja a kínai piacot. Kétoldalú turizmustámogató egyezményt írtak alá Kínával, amely egyszerűsíti és lerövidíti a kínaiak vízumigénylési procedúráját. 2012-ben világszerte 3 millió kínai állampolgár kérelmezett brit vízumot, amely kérelmek 96%-át el is fogadták. 2009-hez képest 75%-kal több brit vízumot állítottak ki kínai állampolgároknak.

A Kínai Turisztikai Kutatóintézet kiadványa szerint a kiutazók száma 2013-ban is gyors ütemben fog nőni. Erről Jiang Yiyi professzor elmondta:

„Maximálisan bizakodóan nézünk a külföldre irányuló kínai turizmus jövőjébe. Előrejelzéseink szerint Kína egészének külföldre irányuló turizmusa fenntartja a mostani rendkívül gyors növekedését, az utazások száma 2013-ra elérheti a 94,3 milliót, ami 15%-kal több a tavalyinál. A kínai turisták által külföldön elköltött összeg új rekorddal 117,6 milliárd dollárra, 20%-kal nőhet."

   (Írta/fordította: Szabó Zoltán)