0604maikina.m4a

Több mint hét éve már, hogy egy sorozatgyilkos bevallotta: ő követte el a bűntényt, amiért egy tinédzsert végeztek ki, de a fiú idős szülei még mindig küzdenek, hogy a bíróság újratárgyalja az ügyét.

A fiatalember édesapja, Li Sanren, és édesanyja, Shang Aiyun, azt meséli, hogy Hugejiletu, az alig 18 évesen kivégzett fiuk, csak helyesen akart cselekedni azon az éjszakán, mikor meghallotta egy nő sikolyait.

Azonban a Belső-Mongóliai Autonóm Terület székhelyének, Hohhotnak a rendőrsége szinte azonnal a fiút vádolta meg a bűnténnyel és addig vallatták, míg kényszer hatására vallomást nem tett. A bíróság figyelmen kívül hagyta a kamasz alibijét igazoló tanúkat, ahogy azokat a bizonyítékokat is, amelyek kétségbe vonták a bűnösségét. A bírósági tárgyaláson készült jegyzőkönyvet sosem hozták nyilvánosságra.

„Valahányszor rákérdezünk, azt mondják, még folyik a nyomozás, legyünk türelmesek," meséli Shang.

„Csak tisztára akarjuk mosni a fiunk nevét," veszi át a szót a nemrégiben rákkal operált Li.

A rendőrség és az igazságszolgáltatás hatóságai, amelyeknek nincs elkülönült hatásköre és együttesen lépnek fel a bűnügyekben, mindössze 62 nap alatt lefolytatták a nyomozást, kicsikartak egy vallomást, elítélték és ki is végezték Hugejiletut.

Hugejiletu elhamarkodott és úgy tűnik, elhibázott ítéletéhez és kivégzéséhez hasonló ügyek vezettek részben oda, hogy a legfelsőbb népi bíróság 2007. január 1-jén visszanyerte a hatáskörét arra, hogy felülvizsgálja az alacsonyabb szintű bíróságok összes halálos ítéletét. A kínai legfelsőbb bíróság közel három évtizeden át nem vett részt a halálos ítéletek felülvizsgálatában.

Nemrégiben a legfelsőbb népi bíróság felfüggesztette a 31 éves Wu Ying halálos ítéletét, akit 2009 decemberében ítélt el a jinhuai középszintű népi bíróság illegális pénzügyi tevékenységért. Ítéletét és büntetését Zhejiang tartomány felső népi bírósága is jóváhagyta.

Az eset nagy vitákat kavart annak kapcsán, hogy pénzügyi bűncselekményekért valóban halált érdemel-e valaki. Most, hogy Wu ítéletét felfüggesztették és új tárgyalást rendeltek el az ügyében, néhányan lelkesen üdvözlik a legfelsőbb népi bíróság utolsó mentsvárként betöltött szerepét.

„Wu ügye rávilágít a legfelsőbb bíróság halálbüntetéseket felülvizsgáló hatáskörének valódi értékére," írja a Beijing Times.

Azonban a legfelsőbb bíróság azt sosem hozza nyilvánosságra, hány halálos ítéletet hagy jóvá, csak azok az esetek jutnak el a médiához, ahol felülbírálták a határozatot.

A szakértők szerint a legfelsőbb bíróság a halálos ítéletek felülvizsgálatával igyekszik megfékezni a helyi bíróságok túlbuzgó hajlandóságát a halálbüntetések osztogatására. A helyi törvényszékek 1983-ban kizárólagos felhatalmazást kaptak arra, hogy bűnözőket ítéljenek el és végezzenek ki.

Ekkor kezdett a rendőrség és a törvényszék kíméletlenül lecsapni a bűnösökre, amiben jócskán szerepe volt a Kulturális Forradalom utáni „küzdelemnek" a spirituális szennyezés és burzsoá liberalizáció ellen.

„Ebben az időszakban sok bűnügyet kezeltek politikai kampányként, ami egy sor igazságtalan és téves ítélethez vezetett. Végtelenül elszomorító ez," mondja Zhang Qingsong pekingi ügyvéd.

Xiao Yang, a legfelsőbb népi bíróság egykori elnöke 2005-ben arról számolt be az Országos Népi Gyűlésnek, hogy a hivatala összesen 2162 esetre derített fényt, amelyben olyasmiért ítéltek el embereket, amiket nem követtek el.

A jelentése nem határozta meg a konkrét időszakot, amely alatt ezek a hibás ítéletek születtek, ahogy arra sem tért ki, miért ítélték el ezeket az embereket.

Az, hogy a bíróság ma már kétségbevonhatatlan bizonyítékok felvonultatását követeli a halálbüntetés kiszabásához, csekély vigaszt jelent Hugejiletu szüleinek, akik azt mondják: életük végéig azért harcolnak majd, hogy igazságot szolgáltassanak a fiuknak.

Egy helyi újság oknyomozó riportja alapján továbbra is az ügy újratárgyalását sürgetik a bíróságnál. A 2005. december 16-án megjelent cikk a sorozatgyilkos Zhao Zhihong részletes vallomását is tartalmazza, amiben elismerte: ő követte el azt a nemi erőszakot és gyilkosságot, amiért Hugejiletu kivégezték.

A gyilkosság sötét és visszataszító részletei jól ismertek, hála az oknyomozó riportoknak, amelyek súlyos kétségeket vetettek fel azon tények igazságtartalmát illetően, amelyeket a rendőrség és bíróság használt fel az ítélethozatal során.

1996. április 9-én Hugejiletu épp a hohhoti szivargyárba tartott vacsora után, mikor egy nyilvános mellékhelyiség mellett meghallotta egy nő sikolyait.

10 perc sem telt el, mire visszaért a helyszínre kollégájával, Yan Fenggel, hogy segítsen a nőn. Túl későn érkeztek: már csak a 25 éves nő félmeztelen holttestét találták meg. Hugejiletu azonnal a rendőrségre ment, Yan pedig egyedül visszament a gyárba. Az éjszaka folyamán mindkettejüket kikérdezte a hohhoti közbiztonsági hivatal xinchengi irodája.

Két nappal később a rendőrség Hugejiletut vádolta meg a gyilkossággal. A pere május 23-án kezdődött, június 5-én halálra ítélték, 5 nap múlva pedig ki is végezték.

„A törvényszéki hatóságok felettébb hatékonyan osztogatták a halálbüntetéseket, ami azt bizonyítja, mennyire nem tisztelték az életet és milyen játszi könnyedséggel gázoltak át a vádlott törvényes jogain," mondja Yi Yanyou, a Tsinghua Egyetem jogi karának professzora.

Bár a rendőrség kitart amellett, hogy Hugejiletu beismerő vallomást tett, az ügyész kiszivárgott jegyzetei mást sugallnak. „A jegyzetek szerint Hugejiletu megkísérelte visszavonni a vallomását, amit hosszú órákon át zajló kihallgatás után tett, amely során nem engedték ki a vécére," mondja Zhu Shunzhong, aki 2009-ben számolt be az esetről a China Weekly-ben.

A Xinhua hírügynökségnek adott 2006-os interjújában egy helyi tisztviselő, Hu Yifeng, aki részt vett Hugejiletu ügyének hét felülvizsgálata közül az egyikben és aki jelenleg a regionális felső népi bíróság elnöke, beismerte, hogy követtek el hibákat. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy elégtelen bizonyítékok alapján ítélték halálra Hugejiletut."

Még a sorozatgyilkos Zhao 2006-os vallomása sem segített megváltoztatni a fiú ítéletét. Zhao beismerte, hogy megölt 10 embert, és maga kérte a halálbüntetést. Azonban úgy tűnik, az a vallomás, amelyben magára vállalta azt a gyilkosságot, amiben Hugejiletut bűnösnek találták, nem szerepelt szörnyű bűntettei listáját 2006. november 28-án zárt ajtók mögött tartott tárgyalásán. Zhaót ezidáig még nem végezték ki.

Időközben pedig sok az ügyön dolgozó rendőrtisztet és bírát is előléptettek, köztük a nyomozást vezető Feng Zhiminget, az egyik kerületi közbiztonsági hivatal fejét is, aki mára már a hohhoti közbiztonsági hivatal egyik kulcsfontosságú tagja, adta hírül a Phoenix TV.

„Egyszerű emberekként sok ellenállásba ütközünk. Tehetetlenek vagyunk," sóhajtja Hugejiletu édesapja.

„Senki sem akarja vállalni a felelősséget az ügyben elkövetett hibákért, mivel súlyos büntetés várhatna rájuk," mondja az ügyvéd Zhang.

Az oknyomozó újságíró Zhu forrásai szerint a regionális felső bíróság a közbiztonsági hivatalt hibáztatja Hugejiletu ügyéért, de a bíróság nem rendelkezik olyan független hatalommal, amivel a rendőrséget felelősségre vonhatná, és persze a felelősségre vonásban sem akarózik nekik osztozni. „Az eset azért van még mindig napirenden, mert egy téves ítélet megsemmisítését a bíróságnak kell kezdeményeznie, és mindezidáig erre nem került sor," mondja Zhu.

Egy Hugejiletuéhoz kísértetiesen hasonlító eset történt Hebei tartományban is, ahol 1996-ban kivégezték Nie Shubint egy nő meggyilkolásáért a tartományi székhelyen, Shijiazhuangban. 2005-ben a rendőrség egy másik bűnténnyel kapcsolatban letartóztatta Wang Shujint, aki bevallotta: ő ölte meg a nőt, akinek a meggyilkolásáért Niét kivégezték.

Ahogy Zhaót, aki bevallotta, hogy ő ölte meg a Hugejiletunak tulajdonított áldozatot, Wangot is elítélték sorozatgyilkosságért, és már ő is több mint hét éve a halálsoron van.

Hugejiletu szülei úgy vélik, a bíróság nem vette figyelembe a perdöntő tanú, fiuk barátja, Yan Feng vallomását, aki vele volt a holttest megtalálásakor.

2006-ban a házaspár felfogadott két ügyvédet, ám ők nem nyerhetnek hozzáférést a periratokhoz, míg egy törvényszéki felülvizsgálatot el nem rendelnek.

„Ezeket az eljárásokat a büntető eljárásjogi törvény szabályozza, de a nagy gondot az jelenti, hogy a hatóságok nem tartják be a törvényt," mondja Zhang, aki úgy véli, a bíróságok munkáját sokkal átláthatóbbá kellene tenni.

Yi professzor szerint nincs sok esély arra, hogy Hugejiletu ítéletét megsemmisítsék. „Nem hiszem, hogy a helyi törvényszéki hatóságoknak van elég bátorsága ahhoz, hogy jóvátegyék a hibájukat," mondja Yi.

„A közbiztonsági hivatalnak túl nagy hatalma van, az ügyészek és a bírák is tehetetlenek, amíg a bíróság nem független," mondja Yi, hozzátéve, hogy a téves ítéletek megakadályozásának kulcsa a „rendőrhivatal hatáskörének hathatós korlátozásában" rejlik.

A szülők számára, akik elvesztették épp csak férfikorba lépett fiukat, a huzavona és bűnbakkeresés mellékes. Ők egyszerűen csak igazságot szeretnének.

„Halálunk napjáig küzdeni fogunk. Bízunk az igazságszolgáltatásban és hiszünk abban, hogy egy nap végleg bebizonyosodik, hogy a fiunk az a jó ember volt, akinek mi ismertük," mondja Shang, a megtört édesanya.

 (Írta/fordította: Falucskai Violetta)