0606maikina.m4a

Mostanában Ma Hui-t semmi sem villanyozza fel jobban, mint telefonjának megcsörrenése. Könnyen lehet, hogy egy potenciális munkaadó hívja.

Ma Hui, aki egy Shandong tartományi egyetem végzőse, az első csörrenés után már fel is veszi a telefont, de csalódottan teszi le. Csak a szülei akarták tudni, hogy talált-e már munkát.

Idén nyáron várhatóan 7 millió egyetemista kapja majd meg a diplomáját Kínában, ami közel megegyezik Hongkong teljes lakosságával. Ez új országos rekord, és 190 ezerrel több mint tavaly.

És azt se felejtsük el, hogy a tavaly végzett hallgatók közül 210 ezren még mindig nem találtak munkát, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Május elején Xi Jinping kínai elnök váratlan látogatást tett egy tiencsini állásbörzén. Szakértők szerint ez is azt mutatja, hogy a vezetés is aggódik a munkapiac helyzete miatt.

„A foglalkoztatás biztosítja a megélhetést, és ez a kérdés világszerte problémát jelent" – idézte az elnököt a kínai Xinhua Hírügynökség. „Gazdasági növekedés nélkül nem lehet megoldani a foglalkoztatás problémáját" – tette hozzá Xi Jinping.

Szakértők úgy vélik, hogy a munka nélkül maradt diplomások száma a társadalmi biztonságra is kihat.

„A végzősök foglakoztatása nem csak a megélhetés és a gazdasági teljesítmény miatt fontos, hanem szorosan összefügg a társadalmi harmóniával és az ország stabilitásával" – nyilatkozza a Global Timesnak a Kínai Népi Egyetem újságíró-iskolájának dékánhelyettese, Luo Jianhui. „Most derül majd ki, hogy mit ér a felsőoktatás minősége" – mondja.

Sokak szerint nagyon nehéz lesz megoldást találni a foglalkoztatás problémájára. Miközben egyre emelkednek a felvételi keretszámok, a munkapiac kezd összezsugorodni.

„Nem arról van szó, hogy a végzősök ne tudnának munkát találni. Sokan az álmaik munkahelyére várnak" – állítja Li Danda, az Anhui-i Egyetem 23 éves végzőse.

Több állásinterjú után tavaly novemberben egy kereskedelmi cégnél kapott állást, de még most sem adta fel, hogy egyszer kormányzati tisztviselőként dolgozhat.

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia felmérése szerint az új diplomások nagyon kis hányada elégedett a munkájával. Csak 1,6 százalékuk nyilatkozott elégedetten, és a 2011-ben végzettek mintegy 60 százaléka már egy vagy két alkalommal váltott munkahelyet.

Úgy tűnik, hogy a végzősök körében a kormányzati pozíciók számítanak a legnépszerűbb állásnak, hiszen az egygyerekes szülők szerint ez stabilitást és boldogságot hoz majd gyereküknek. 2008-ban több mint 1 millióan tették le a közszolgálati vizsgát. Átlagban 60 jelentkező jut egy megüresedett állásra, de egy népszerűbb pozíciót több mint ezren is megpályázhatnak.

Lehet, hogy az új generáció nem olyan elkényeztetett, mint ahogy azt sokan gondolják. Pekingben például az álláskeresés idejére mintegy 40 végzős osztozik egy 130 négyzetméteres, egy hálószobás lakáson, hogy így spóroljanak az albérleten, számolt be a Beijing Youth Daily.

Ugyanakkor vannak olyan kormánytisztviselők és szakértők, akik arra figyelmeztetnek, hogy az új diplomások „hangyabolyként" emlegetett csoportjai veszélyt jelenthetnek a társadalmi stabilitásra.

„Folyamatosan azt hallották, hogy az oktatás hoz majd változást az életükben, de most, hogy az egyetem elvégzése után nem találnak állást, a társadalomra zúdítják dühüket" – mondja a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Országos Bizottságának tagja, Zhou Tianmin.

Egy felmérés szerint a 2012-ben végzett egyetemisták 69 százalékának kezdő fizetése mintegy havi 2000 jüan, vagyis 70 ezer forint, ami kevesebb, mint egy gazdálkodó átlagfizetése. A felmérés nyomán most arról folyik a vita, hogy a felsőoktatás kezd-e egyre irrelevánsabbá válni.

Tao Hongkai, a Huazhong Tanárképző Egyetem oktatási professzora szerint az új végzősök jobban teszik, ha szembenéznek a következményekkel.

„A fiatalok úgy gondolják, hogy nagy dolog egyetemre járni, de alább kellene hogy adják az elvárásaikat" – mondja Tao. „Az elkövetkező években nem fog javulni a helyzet a munkapiacon, így az lenne a legjobb, ha először elhelyezkednének, és csak az után foglalkoznak a karrierépítéssel" – teszi hozzá.

Vannak, akik a felvételi keretszám gyors emelésében látják a probléma okát. Kína 1999-ben kezdte el a keretszámok emelését, hogy elérhetőbbé tegyék a felsőoktatást. Az 1998-as 1 millió 80 ezerről 2013-ra 6 millió 990 ezerre nőtt a végzősök száma.

Az egyetemi felvételi keretszámok hatalmas mértékű emelése egyenlőtlenséghez vezetett a tehetségek kinevelése és a társadalmi igény között" – vallja Xiong Binqi, a 21. századi Oktatási Kutatóintézet alelnöke.

Tao elmondta, hogy az egyetemi hallgatók 70 százaléka nem „alkalmas" a megpályázott pozícióra a felsőoktatási helyek nagymértékű növekedése miatt.

„Ha már bekerültek az egyetemre, sokan úgy érzik, bármit megtehetnek, és nem tanulnak eleget" – mondja. „Négy év után sokuk alacsony tudással és gyenge eredménnyel kerül ki az egyetemről" – teszi hozzá.

„Néhány fejvadász úgy nyilatkozott, hogy nem szívesen vesznek fel újonnan végzett egyetemistákat" – állítja Tao.

A Beijing News által végzett közvélemény-kutatás szerint a 300 megkérdezett diák fele úgy nyilatkozott, hogy maguknak köszönhetik a problémákat, és egyharmaduk a gazdaság rossz állapotában látja a probléma okát.

Az egyetemeken a pályaválasztási tanácsadók arra ösztönzik az új végzősöket, hogy kezdjenek saját vállalkozásba, vagy kisebb városokban próbáljanak állást keresni.

Az ország egyik legjobb felsőoktatási intézményének számító Tsinghua Egyetemen 2012-ben végzettek fele a fővároson kívül talált munkahelyet, ami 20 százalékkal több mint 2003-ban, mondja Xiong Yizhi, az egyetem pályaválasztási tanácsadóközpontjának munkatársa.

Tao ezzel ellenben úgy gondolja, hogy az jelentené a megoldást, ha emelkedne a végzősök és a felsőoktatás színvonala.

„Az oktatóknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a hallgatók minőségére és nem a mennyiségre, máskülönben az elkövetkező nyarak sem fognak változást hozni" – mondja.

Forrás: Global Times, 2013. május 30.

(Írta/fordította: Cservenka Ferenc)