0618maikina

Április 18-án este Xu Shubin hazafelé sétált éppen, mikor meglátott pár felhőt, amelyekből arra következtetett, hogy hamarosan földrengés lesz. Gyorsan készített pár fényképet, amiket feltett a mikroblogjára azt jósolva, hogy a következő 36 órán belül egy 7-es erősségű földrengés rázza majd meg Nyugat-Kínát.

A kelet-kínai Shangdong tartományban élő tapasztalt meteoritgyűjtő műholdképeket is csatolt a felhőkről az országos meteorológiai központ honlapjáról és arra kérte az internetezőket, hogy keressék együtt tovább a felhőket. A felhívását szkepticizmus fogadta, kevés értékelhető ötletet kapott.

38 órával később egy 200 emberéletet követelő 7-es erősségű földrengés rázta meg a délnyugat-kínai Szecsuan tartomány Lushan megyéjét.

Ekkor Xu eredeti Weibo jóslatára rövid időn belül több mint 8500 hozzászólás érkezett. Sokan „mesternek" titulálták az amatőr földrengéskutatót, annak ellenére, hogy nem sikerült pontosan megjósolnia a rengés helyét.

Nem ez volt Xu első „találata". 2008. május 9-én este, alig 3 nappal a pusztító wenchuani földrengés előtt, Xu arról informálta a netezőket, hogy hatalmas „földrengésfelhőket" látott Linyiben. Akkor azt jósolta, hogy egy-két napon belül nagy földrengés lesz, bár abban nem volt biztos, hol következik be.

Az amatőr földrengés-előrejelzők váratlan megszaporodása tovább rontotta a kínai szeizmológiai hatóság hitelét, pedig a szervezetről már így is azt tartják, hogy egyetlen szakterülete a „pletykák eloszlatása".

Bár az idők folyamán mindig is támogatták a nép földrengés-előrejelző törekvéseit, a kormánytámogatásban részesülő szakemberek és a mezei kutatók viszonya egyre ellenségesebbé vált. Sőt, továbbra is nagyon halovány az esély arra, hogy a két oldal valaha hatékonyan együttműködik majd.

Xu 2007-ben kezdte kutatni a földrengéseket az úgynevezett „földrengésfelhők" megfigyelésével, amiket műholdas felhőképekkel és geo-magnetikus indexekkel vetett össze.

Mivel nehezen tudja összevetni a földrengésfelhőket a hivatalos műholdképekkel Xu előrejelzései helyrajzilag nem túl pontosak. „Azonban figyelembe véve, milyen technikai feltételekkel rendelkezem, a jóslataim többnyire beválnak," meséli az ötvenes férfi. Büszke arra, hogy sikerült megjósolnia egy nagy földrengést 2010 áprilisában, egy nappal azelőtt, hogy lecsapott volna Qinghaira, bár nem sikerült a yushui területet pontosan behatárolnia.

Xu mára már a legelismertebb amatőrök egyike ezen a területen, a Weibón több mint 140 ezer követője van. Egy más módszerekkel operáló fiatalember is elhíresült a kibertérben, hála néhány „sikerének".

A 19 éves Lin Long egy 49 fős csapatot irányít, amely kínai és külföldi szakmai honlapok geo-mágnesesmező és ionoszféra adatait, valamint egyéb releváns információit tanulmányozza.

„Mindannyian rajongunk a földrengések előrejelzéséért. Az ország különböző részein élünk, így rendszeresen tartunk videó-konferenciákat, ahol megosztjuk egymással az eredményeinket és ötleteinket," meséli Lin. Az egész világot lefedő jóslataikat a Weibón teszik közzé.

Az egyik legnagyobb ütközet, amely egyben nevet szerzett nekik, április 14-én következett be, mikor arra figyelmeztettek, hogy 72 órán belül egy 5-ös erősségű alacsony epicentrumú földrengés rázza majd meg a Yunnan tartományi Dali délnyugati részét. Április 17-én egy ilyen erősségű földrengés csapott le Észak-Daliban.

A jóslat lenyűgözte a közvéleményt, de a hatóságok nem voltak ennyire lelkesek. Zhang Junwei, a yunnani földrengéshivatal szóvivője úgy nyilatkozott, hogy törvénytelen bármilyen magánszemélynek vagy civil szervezetnek földrengés-előrejelző információt nyilvánosságra hoznia, és arra buzdította a közvéleményt, hogy ne adjon hitelt az efféle információknak.

Tudomány vagy áltudomány?

Mivel a szeizmológusok többsége ragaszkodik ahhoz, hogy a földrengéseket nem lehet előre jelezni, a szakmai háttérrel nem rendelkező amatőrök efféle „eredményei" óhatatlanul is vitákat szülnek.

A civil kezdeményezések egyre növekvő népszerűségére egyes geológusok azzal reagáltak, hogy „áltudományosnak" bélyegezték Lin és a hozzá hasonlók előrejelzéseit, amik szerintük teli vannak ellentmondással és pontatlansággal.

Néhány internetező szerint is olyanok ezek az „áttörések", mint a sorsjegyek – több ezer kísérlet után bárki kihúzhat egy nyertes szelvényt. Szerintük ezek az úgynevezett mesterek csak hasznot próbálnak húzni egy katasztrófából a saját hírnevük öregbítése érdekében.

Lin szerint pár „rajongó" valóban hasra ütéssel dolgozik, ám azt is hangsúlyozta, hogy az ő előrejelzéseik fele helytálló volt, a legtöbb földrengés a világon másutt következett be.

Sun Shihong, a kínai földrengéskutató hatóság (CEA) földrengéshálózatokkal foglalkozó központjának kutatója szerint mind a kormányszervek, mind a civilek módszereinek megvannak a maguk előnyei és hátrányai.

„A földrengések előrejelzése még mindig gyermekcipőben jár. Ösztönöznünk kellene a különböző látásmódok kialakítását," mondja Sun. Hozzáteszi, hogy mindenkinek, aki emellett az ügy mellett kötelezte el magát, egyetlen alapvető elvhez kell ragaszkodnia: hajthatatlanul kell keresnie az igazságot.

A földrengés-előrejelzések területének kutatása sosem volt a szakértők monopóliuma. A hetvenes években, mikor több pusztító katasztrófa is lecsapott Kínára, a központi kormány ösztönözte a szakemberek és amatőrök részvételét a földrengések megfigyelésében egyaránt.

Azonban mostanáig még nem ismerték el hivatalosan a földrengésfelhők megfigyeléséhez hasonló módszereket. Az ezeket a különleges technikákat övező vitákra Xu a hajdani vezető, Teng Hsziaoping híres szavaival reagál: mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, ha elkapja az egeret.

Szinte az összes amatőr azt vallja, hogy személyes érdeklődés hajtja, és abban bíznak, hogy az erőfeszítéseikkel segíthetnek az embereken. Azonban számukra ez sokkal több, mint egy egyszerű hobbi, gyakran ütköznek váratlan akadályokba.

Lin azt meséli, hogy a csapata Weibo oldalait többször is blokkolták, egyszer március 15-én, aztán április 22-én is. A helyi rendőrség is megkereste azzal, hogy hagyjon fel a földrengések előrejelzésére irányuló kísérleteivel.

Az efféle hivatalos közbeavatkozások talán logikusak, hiszen a hatalmas földrengésekről szóló hamis jóslatok okoztak már széleskörű pánikot a múltban. Ám Xu szerint részben a hatóságok aktivitásának hiánya az oka ezeknek a pletykáknak.

Kormányozatlanság

A semmiből jött civil „szakértők" felbukkanása szintén azt jelzi, hogy a társadalom minden szinten egyre elégedetlenebb a földrengésekkel foglalkozó hatóságok tevékenységével. A lushani tragédia közepette újabb vita kerekedett az efféle szervek jelentőségéről.

He Bing, a kínai politikatudományi és jogi egyetem professzora, aki szintén aktív Weibo-felhasználó, egy nappal a lushani katasztrófa után leszögezte, hogy hiba volt földrengéshivatalokat felállítani, mivel ezek képtelenek hatékony előrejelzéseket készíteni dacára a rendelkezésükre álló hatalmas forrásoknak.

„A pontatlan előrejelzés jogi felelősségre vonást vonna maga után, így ennek elkerülésére inkább csendben maradnak, és technikai akadályokra kenik vétkes mulasztásukat," írja mikroblogján a professzor.

A kínai földrengéskutató hivatalt hivatalosan 1971-ben hozták létre, a kínai tudományos akadémia irányítása alatt. Négy évvel később olyan intézményi rangot kapott, amivel közvetlenül a kínai Államtanács fennhatósága alá került.

A hivatalt egykor istenítette a társadalom, sőt, még a nemzetközi közösség is, miután sikeresen megjósolt egy 7,3-as erősségű földrengést az északkelet-kínai Liaoning tartományban 1975. február 4-én, amivel hatalmas veszteségeknek vette elejét. Bár az eredményt „csodaként" ünnepelték világszerte, mind a mai napig vitatott.

Azonban hamar vége szakadt a diadalmenetnek, mikor a központ képtelen volt előre jelezni az 1976. július 28-án bekövetkező pusztító földrengést, amely több mint 240 ezer halálos áldozatot követelt. A 2008-as wenchuani katasztrófa után az emberek bizalma a mélypontra zuhant.

A többség arra panaszkodik, hogy a földrengéshivatal egy hatalmas bürokrata szervezetté hízott, aminek óriási összegeket kell költenie temérdek munkatársára és nyugdíjasára, így az állami támogatás töredéke jut csak legfontosabb feladatára: a földrengések életmentő előrejelzésére.

2013. április 19-én a hivatal nyilvánosságra hozta éves költségvetését.

A 4 milliárd (kb. 140 milliárd forint) jüanos költségvetés javarészt a megfigyelő és kommunikációs hálózatokhoz vándorol. Mindössze 38 millió jüant (1 milliárd 330 millió forintot) fordítanak a földrengések előrejelzésére, míg ennek közel háromszorosát különítették el az intézmény munkatársainak elhelyezésére, ami azonnal nagy felháborodást keltett.

He Bing azt javasolja, hogy minden szinten számolják fel a földrengéshivatalokat, a munkájukat pedig kutatóintézetek vegyék át. És a kormány tegye lehetővé és támogassa is a magánszemélyek és civil szervezetek előrejelzési kísérleteit.

Sun szerint is érthető, hogy a közvélemény ennyire elutasítja a földrengéssel foglalkozó hatóságot, tekintve, hogy milyen teljesítményt nyújtott az utóbbi években.

„A wenchuani tragédia után a hatóság csak azt szajkózta, hogy a földrengéseket nem lehet előre megjósolni, ahelyett, hogy azon tűnődött volna, hogyan tudna javítani ezen a jövőben," mondja.

Gao Jianguo, a kínai katasztrófaelhárító társaság helyettes főtitkára is egyetért azzal, hogy jelenleg nehéz előrejelzéseket készíteni, ám azt mondja, a kormány bevonhatná a lelkes amatőröket a közép és hosszú távú megfigyelésekbe, ami segíthetne elejét venni a tömeges haláleseteknek és hatalmas károknak.

„A kormánynak az amatőrök próbálkozásai mellé kellene állnia, ahelyett, hogy leforrázná őket," mondja Gao, aki szerint mindaddig ellenséges marad a két oldal viszonya, míg a hatóságok nem vonják be megfelelően a civil erőket a földrengések megelőzésébe.

Azt is hozzáfűzte, hogy a civil szervezeteknek, illetve a magánszemélyeknek be kell tartaniuk a földrengés előrejelzések közzétételére vonatkozó törvényt.

Elég kicsi a valószínűsége, hogy jó együttműködés alakuljon ki a kormányszervek és a civilek közt a közeljövőben.

„Azt hiszik, ők a szakemberek, és lenéznek minket, amatőröket," mondja Xu.

Lin azt mondja, megpróbálta megosztani megfigyeléseit a földrengéshivatallal a Weibón keresztül, de semmibe vették. Nem hiszi, hogy bármiféle együttműködésnek lenne valóságalapja.

Xu szilárdan hisz egyedülálló módszerében, ezért most arra készül, hogy egy jelentésben összegyűjti az eredményeit és benyújtja a legfelsőbb vezetésnek.

„Ha tudnának nyújtani valamiféle támogatást, amit személyzetre és technológiákra fordíthatnék, biztos vagyok benne, hogy jelentős előrehaladást érhetnék el a nyugat-kínai, és főként a délnyugat-kínai nagy földrengések előrejelzése terén," állítja magabiztosan.

 (Írta/fordította: Falucskai Violetta)