0703maikina

Edward Snowden, a CIA-nál és az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalnál is megfordult informatikus körülbelül egy hónapja fedte fel, hogy ő szivárogtatott ki adatokat az USA szigorúan titkos globális megfigyelő-hálózatáról, mivel aggódott az emberek alapvető szabadságjogai miatt szerte a világon.

A 29 éves Snowden elmondta, hogy hosszan és alaposan átgondolta, mielőtt részleteket közölt a nyilvánossággal a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) PRISM kódnéven futó megfigyelő programjáról. Mint elmondta, úgy érezte, hogy az Egyesült Államok egy olyan elszámoltathatatlan és titkos kémgépezetet épít, amely minden egyes amerikait megfigyel.

A korábban a CIA-nál technikai asszisztensként dolgozó Snowden a Nemzetbiztonsági Hivatal szerződéses állományába került, a Booz Allen cég alkalmazottjaként. Elmondása szerint azután döntött a program felfedéséről, hogy kiábrándult Barack Obama elnökből, aki véleménye szerint folytatta elődje, George W. Bush politikáját.

„Nem akarok egy olyan társadalomban élni, ami ilyen dolgokat tesz… Nem akarok egy olyan világban élni, ahol mindent rögzítenek, amit mondok vagy teszek. Nem vagyok hajlandó támogatni az ilyet, vagy ilyen körülmények között élni." – nyilatkozta Snowden a brit Guardian napilapnak, amely az interjúról készült videót is felrakta honlapjára.

Mind a Guardian, mind a Washington Post leközölte a hírt, miszerint az amerikai titkosszolgálatok monitorozzák a Verizon mobilszolgáltató telefonhívásait és az olyan nagy vállalatok internetforgalmát, mint a Google vagy a Facebook.

A hír éppen a Kína-USA csúcstalálkozó előtt futott be, amelynek során Obama számon kérte Xi Jinpinget a feltételezett kínai internetes adatlopások miatt, amelyek a Washington Post tudósítása szerint közel 40 fegyverprogramra terjednek ki.

A Post azután nevezte meg informátorát, Snowdent, hogy az kifejezetten kérte azt.

„Az NSA olyan infrastruktúrát épített ki, amivel szinte bármit le tud hallgatni." – magyarázta Snowden tettét.

„Ezzel a képességgel az emberiség nagy többségének kommunikációját automatikusan feldolgozzák, válogatás nélkül. Ha meg akarnám nézni az emailjeidet vagy a feleséged telefonját, csak el kell csípnem az adatokat. Megszerezhetem az emailjeidet, a jelszavaidat, a híváslistádat, a hitelkártyáidat…" – mondta.

A Guardian szerint Snowden négy éven át dolgozott az NSA-nek, szerződésesként külső vállalatok alkalmazottjaként.

A kiszivárogtatás előtt három héttel Snowden másolatot készített az NSA titkos dokumentumairól a szervezet hawaii-i irodájában, majd néhány hét szabadságot kért, arra hivatkozva, hogy epilepsziáját kell kezeltetnie. Május 20-án utazott Hongkongba.

A CIA és a Fehér Ház hallgatásba burkolózott, a titkosszolgálatokat felügyelő testület szóvivője sem nyilatkozott közvetlenül Snowdenről, csupán annyit jegyzett meg, hogy a titkosszolgálatok a kiszivárogtatás által okozott károkat mérik fel.

„Bárki, aki hozzáférhet titkos iratokhoz tudja, hogy kötelessége titokban tartani az azokban szereplő információt, és tiszteletben tartani a törvényeket." – nyilatkozta Shawn Turner szóvivő.

Az NSA bűnügyi vizsgálatot kezdeményezett a kiszivárogtatott információk miatt, és az Igazságügyi Minisztérium megkezdte az ügy vizsgálatát.

Az amerikai Booz Allen menedzsment és technológiai tanácsadó cég, amelynél Snowden alkalmazásban állt úgy nyilatkozott, hogy a napvilágra került információk „sokkolóak, és amennyiben igaznak bizonyulnak," az a vállalati politika „súlyos megsértése."

A Booz Allen szerint Snowden csupán három hónapig állt alkalmazásban náluk, és bármilyen nyomozással készek együttműködni.

A Dell számítástechnikai óriás szóvivője eközben nem kommentálta azokat az információkat, miszerint Snowden korábban alkalmazásukban állt. A Dell 2009-ben vásárolta fel a Perot Systems-t, amely egy kormányzati alvállalkozó és valóban dolgozott az amerikai titkosszolgálatoknak.

Snowden döntése, hogy személyesen a nyilvánosság elé lép, az USA történetének egyik legnagyobb titkosszolgálati kiszivárogtatása, amely rávilágít arra, hogy az Obama adminisztráció mennyire széleskörűen használja a titkos megfigyeléseket.

Az ügy nyilvánosságra kerülése széleskörű vitát indított az Egyesült Államokban és külföldön is az NSA elképesztő hatalmáról, amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően drámai módon növelte meg lehallgató képességeit.

Az amerikai tisztségviselők szerint az ügynökség a törvény adta keretek között működik. A Kongresszus néhány tagja támogatásáról biztosította a NSA tevékenységét, míg mások erősebb felügyelet alá vonnák azt, és a megfigyeléseket lehető tévő törvények módosítását is kilátásba helyezték.

Azután, hogy Snowden a nyilvánosság elé állt, az Egyesült Államok hatóságainak kereszttüzébe került. A Guardian Snowdent Bradley Manninghoz hasonlította. Az amerikai katona ellen jelenleg is bírósági eljárás folyik ellenség segítése vádjával, miután titkos katonai és külügyminisztériumi iratokat adott át a nyilvánosságért harcoló WikiLeaks oldalnak.

Az elemzők azonban nem értik, hogy Snowden miért Hongkongot választotta úti céljául, hiszen míg az Egyesült Államok és Hongkong között kiadatási egyezmény van érvényben, addig a kínai szárazföld és az USA között nincsen.

A rutin bűnügyi esetekben, amilyen jogilag Snowden esete is, Hongkong korábban hajlandónak bizonyult kiadni az Egyesült Államoknak az ott körözött személyeket.

Videóinterjújában Snowden úgy fogalmazott, hogy „Hongkongban erős a szólásszabadság hagyománya."

A város 1997-ben tért vissza Kína fennhatósága alá az Egyesült Királyságtól, azonban továbbra is széleskörű autonómiával rendelkezik.

Douglas McNabb, egy houston-i, kiadatásra specializálódott ügyvéd elmondta, hogy az Egyesült Államoknak nem jelentene problémát, hogy alátámassza a kiadatás jogalapját. Snowden nyíltan beismerte tettét, így legfeljebb azzal védekezhetne, hogy a kiadatási eljárás politikai és nem büntetőeljárási indíttatású.

Jasselyn Radack, az amerikai Igazságügyi Minisztérium korábbi ügyvédje, aki újabban kiszivárogtatókat véd, úgy nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, hogy Snowden az Egyesült Államok történetének egyik legjelentősebb kiszivárogtatójává vált.

Hozzátette, hogy reméli, Snowden ügye megfordítja a kiszivárogtatók elleni háborút, és az információért vívott szélesebb harcokat.

A barátnőjét Hawaii-on búcsú nélkül hátrahagyó Snowden elmondta, hogy tudatában volt, mekkora kockázatot vállal, de elmondása szerint az ügy által kapott nyilvánosság miatt megérte áldozatvállalása.

„Legjobban attól félek, hogy a családom, a barátaim és a barátnőm után fognak menni. Bárki után, akivel kapcsolatban álltam." – mondta. „Ezzel együtt kell élnem életem végéig. Nem vehetem fel velük a kapcsolatot. [A hatóságok] agresszívan fel fognak lépni mindenki ellen, aki ismert engem. Emiatt vannak álmatlan éjszakáim."

Elmondta, hogy hajlandó volt feláldozni kényelmes életét Hawaii-on, ahol évi 200 ezer dollárt keresett. „Hajlandó vagyok mindezt feláldozni, mert a lelkiismeretem nem engedi, hogy szó nélkül hagyjam, ahogy az amerikai kormányzat lerombolja a magánszférát, az internet szabadságát és az emberek alapvető szabadságjogait szerte a világon azzal a masszív megfigyelő gépezettel, amelyet titkon építenek."

A videóinterjú során Snowden nyugodtnak tűnt, és elmondta: reméli, hogy végül eljuthat Izlandra, ahol értékelik az internet szabadságát, és menedékjogot kérhet ott.

Snowden jelenleg Oroszországban van, és egy sor országtól kért menedékjogot.

   (Írta/fordította: Szabó Zoltán)