Több mint 500 millió regisztrált felhasználóval, akik közül 46 millióan aktívan használják is napi szinten, a Sina Weibo a legnagyobb és legbefolyásosabb kínai médiaplatform. Emellett úgy ismerik, mint azt a terepet, ahol szabadabban meg lehet vitatni a világ dolgait.

De amit tilos megtárgyalni a mikroblogon épp annyi eszmecsere tárgyát képezi, mint amiről szabad csevegni. Számos olyan projekt van, ami a Weibón blokkolt tartalmak előbányászására szakosodott. A legtöbb efféle megmozdulás mögött Kínában élő külföldiek vagy éppen Kínát külföldről árgus szemekkel figyelő emberek állnak. Talán más a hátterük és különféle módon állnak neki, viszont sikeresen bányásszák elő a mikroblogról eltüntetett gondolatokat.

Az egyik ilyen projekt, a Freeweibo.com, 2013 júniusában megnyerte a Bobs-ot, vagyis a Legjobb blogok díját (Best of the Blogs) a legjobb innováció kategóriájában. Az elismerést a Deutsche Welle hozta létre még 2004-ben, 14 nyelven, 34 kategóriában osztanak díjakat, amikkel a szólásszabadság eszméinek nyílt megnyilvánulásait és megosztását honorálják.

Hu Yong, a Pekingi Egyetem professzora és az új média megfigyelője is zsűritag volt a díj odaítélésében. Döntését azzal indokolta, hogy a Freeweibo megőrzi a digitális emlékeket és újra láthatóvá teszi az eltüntetett tartalmakat, áll a Bobs hivatalos honlapján.

Alternatív Weibo univerzum

A 2012. október 10-én útnak indult Freeweibo automatikusan tölti le az adatokat a mikroblogról, hogy „cenzúrázatlan és névtelen Sina Weibo kereséseket tegyen lehetővé."

„Nem foglalkozunk a törvényekkel, igazságszolgáltatással vagy politikákkal." Olvasható a nagyon is méltánylandó üzenet a honlapon, mintegy válaszul a mikroblogon és a kínai keresőmotorokban megjelenő kijelentésre, ami elvben azt indokolja, hogy bizonyos szavakra miért nem lehet rákeresni.

A honlapon angolul és kínaiul is megjelennek azok a bejegyzések, amiket blokkoltak vagy töröltek a Sina Weibón. Mikor kulcsszavakra keresünk, a Freeweibo lebontja a kapott eredményeket két csoportba: a „blokkolva a Sina Weibón", illetve „hivatalos eredmények" kategóriákba, így a felhasználók láthatják, mik hiányoznak a hivatalos mikroblogról.

A Freeweibónak körülbelül napi tízezer egyéni látogatója van, a nyelvi beállítások alapján a legtöbbjük Kínából vagy Tajvanról, mondja a Percy Alpha álnéven futó egyik honlapalapító.

A weboldalt indulása után alig egy héttel leblokkolták a szárazföldi Kína területén, de az alkotók igyekeznek olyan tüköroldalakat biztosítani, amikhez VPN nélkül is hozzá lehet férni.

A honlapon megjelenített blokkolt kulcsszavak listájából egyértelműen látszik, hogy egyes szavak mikor váltak érzékennyé, aztán mikor kerültek le a cenzorradarról.

Például, Bo Xilai, egy nemrégiben korrupciós vádakkal perbe fogott chongqingi pártvezető nevére tilos volt rákeresni július 25-ig, azaz addig a napig, míg hivatalosan be nem jelentették a per kezdetét.

Az alapítók

A Freeweibo csapata hozta létre 2011-ben a Greatfire oldalt is, ami lehetővé teszi, hogy valós időben teszteljük, mit is blokkol a Kínai Nagy Tűzfal (GFW). A tesztbe bevont URL-eket a felhasználók hozzák vagy a hasonló projektekről kerülnek át. Jelenleg a weboldal több mint tízezer honlapot ellenőriz rendszeresen, hogy vajon blokkolják-e őket, aztán elemzi az online monitoring pontos módszereit, magyarázza Percy Alpha.

A honlapon találunk egy naprakész adatbázist is, amely az éppen blokkolt URL-eket és kulcsszavakat tartalmazza.

Persze, Kínában a Greatfire-t is blokkolták. A honlap által begyűjtött tesztadatok szerint tisztán megfigyelhető egy féléves szakadék a kínai és az angol nyelvű verziók letiltása között.

A két weboldal alapítóinak kiléte homályban maradt, de hármuk közül az egyik egy Kínában élő amerikai, aki a Martin Johnson álnéven fut.

Percy Alpha csak annyit volt hajlandó megosztani e-mailben, hogy sokáig élt Kínában, de jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik. Állítása szerint együttműködnek más szervezetekkel és fejlesztőkkel is, de azt nem volt hajlandó elárulni, miféle szervezetek ezek és mégis milyen természetű együttműködés zajlik közöttük.

A Greatfire oldalán található bemutatkozásuk szerint a projektet maguk finanszírozzák, bár keresik a megteremtési módját annak, hogy a „honlapot anyagilag önellátóvá tehessék".

Percy Alpha azt mondja, hogy az utolsó lökést a projekt beindításához a 2010-es Google China vita adta neki. A Google nem volt hajlandó behódolni a kínai szabályoknak, amik bizonyos keresőszavak szűrését írta volna elő és végül áttelepítette Hongkongba a Google China szervereit.

Nem sokkal ezután lehetetlenné vált egyes kínai karakterekre rákeresni, főleg azokra, amelyek kínai vezetők nevében is szerepeltek. Letiltották annak ellenére, hogy ezek az írásjegyek gyakran más kifejezések szerves alkotóelemei voltak.

„A kínai átlagemberek nagyon keveset tudnak a cenzúráról," magyarázza Percy Alpha. Azt meséli, hogy mikor a Google kivonulásáról és a keresések letiltásáról faggatta a kínaiakat, az volt az érzése, hogy legtöbbjüket nemigen izgatja az egész, és csak a hivatalos mantrát szajkózzák, miszerint a cenzúra igazságos és szükséges.

Az internetes információt szabályozó kínai reguláció kilencféle tiltott tartalmat sorol fel, a legtöbbjük a nemzetbiztonságot, államegységet, pletykákat, pornográfiát és erőszakot érinti. Ám a gyakorlatban korántsem mindig egyértelmű, hol a határ. Ha történik valami, bizonyos, egyébként teljesen hétköznapi szavak és kifejezések is érzékennyé válhatnak egy időre.

A Greatfire adatait más kutatók is felhasználják arra, hogy eligazodjanak az internetes korlátozások tengerében. Például májusban az amerikai Northwestern Egyetem két professzora ezeken az adatokon keresztül tanulmányozta azt, hogyan befolyásolja a Kínai Nagy Tűzfal a felhasználók online magatartását.

Percy Alpha azt mondja, a csapata egyszerű eszközöket is fejleszt, amik lehetővé teszik, hogy az emberek szabad internethez és információkhoz jussanak Kínában.

Zhang Zhi'an, a Sun Yat-sen Egyetem új média professzora azt mondja, sok kínai tudós is tanulmányozza a Weibo szabályozását. Azt is elismeri, hogy a külföldi kutatóknak ez könnyebb lehet, mivel őket nem korlátozza a Kínai Nagy Tűzfal, illetve jóval kevesebbet is kockáztatnak.

„Nem tudom, mi hajtja őket, de a letiltott információk közzétételével lehetővé teszik, hogy egyre több ember megismerje a kínai internet-szabályozást, és adatokat biztosítanak azoknak, akik az internet ellenőrzését akarják tanulmányozni Kínában," teszi hozzá.

Tudományos hátszél

A Freeweibo nem az első és nem is az egyetlen csoport, amelyik a cenzorokat figyeli és a letiltott tartalmakról gyűjt adatokat. Sok egyéni és tudományos erőfeszítés irányul a kínai internet és szociális média működésének alaposabb feltérképezésére. Ezek a projektek gyakran kapnak inspirációt, sőt adatokat egymástól.

Például a Freeweibo a WeiboScope adatait hasznosítja. Ezt az adatgyűjtő és vizualizáló rendszert a Hongkongi Egyetem újságírással és médiatudományokkal foglalkozó központja fejlesztette ki 2011-ben.

A WeiboScope a mikroblog API eszközeit használja arra, hogy adott időközönként begyűjtse 350 ezer felhasználó hozzászólásait annak felmérésére, hogyan terjednek és cenzúrázzák őket. A segítségével 24 órán belül kereshetünk a leggyakrabban továbbított képes bejegyzések között, ahogy meghatározott kulcsszavakra is rákereshetünk több nyelven. Ez lehetővé teszi, hogy valós időben képet kapjunk a Weibo legfelkapottabb témáiról – online monitoring nélkül.

Ezzel az eszközzel az iskola kutatói képesek felmérni a mikroblogon zajló ellenőrzést, illetve egyes politikák hatását, például azét, hogy tavaly óta kizárólag igazi névvel lehet regisztrálni a mikroblogokra.

A WeiboScope honlapjához szintén nem lehet hozzáférni Kínában.

Egy másik tudományos projekt a China Digital Times, egy kétnyelvű hírportál, amely eljuttatja „Kínából a cenzúrázatlan híreket és az online megnyilvánulásokat a világnak". A honlapot a Berkeley egyetem informatikai kara támogatja, mind a kínai, mind az angol nyelvű oldalt blokkolták Kínában.

A hírportál még 2011-ben elkezdett összeállítani egy adatbázist a mikroblogon megjelenő érzékeny keresőszavakból. Ez egy nyitott projekt, amihez az internetezők is hozzájárulhatnak.

Xiao Qiang, a China Digital Times alapítója és főszerkesztője a Berkeley Egyetem adjunktusa. Elméleti fizikusnak tanult, később emberi jogi aktivista lett.

Más erőfeszítések

A kevés Kínában is elérhető projekt egyike egy Blokkolva a Weibón névre keresztelt Tumblr oldal, amely dokumentálja a Sinán blokkolt szavakat, emellett kontextusba is helyezi őket és magyarázatot nyújt a betiltásukra. A blog létrehozója Jason Q. Ng, a Torontói Egyetem polgári laborjának 2013-as Google Policy ösztöndíjas kutatója.

Ng más megközelítést használ. Egy automatizált eljárást fejlesztett ki annak ellenőrzésére, hogy egyes szavakat blokkoltak-e vagy sem. 700 ezer kínai Wikipedia címszót nézett át 2012 elején. Három hónapon át végzett kereséseket a mikroblogon és feljegyezte, mikor bármelyiket letiltották. 150 kifejezést azonosított be, jövő hónapban megjelenő könyvében pedig azt is megmagyarázza, miért tiltották be őket.

Ng amerikai állampolgár, a Pittsburghi Egyetemen hallgat kelet-ázsiai tanulmányokat. Állítása szerint a projekt előtt nem foglalkozott számítástechnikával.

Azt mondja, nincs semmi hátsó szándéka a könyvével, ami csak egy vicces kis kihívást jelentett számára, hiszen „a kódolás olyan, mint egy kirakós, amiben apró darabokat kell egymás mellé illeszteni."

Még könyvszerkesztőként dolgozott egy a kínai központi televízióról szóló könyvön, ekkor ébredt fel benne az érdeklődés a kínai média működése iránt, magyarázza Ng.

Ng a blogján azt írja, reméli, hogy a weboldala „egyaránt szemlélteti majd a kínai internetezők találékonyságát és ellenálló-képességét, illetve a kínai vezetők (kormányzati és magánszervezetek élén) felelősségteljes magatartását az ország előre terelgetésében. Akár azt is mondhatjuk, hogy a KKP Központi Bizottsága túlságosan is aggódik az állampolgáraiért."

Ng azt állítja, ebben nincs semmi szarkazmus. „Bár én nem értek egyet ezzel, szerintem mégis része annak az álláspontnak, amit komolyan át kell gondolni ahhoz, hogy a Kínán kívül élők elkezdjék kapisgálni, miért vannak Kínában ilyen korlátozások," teszi hozzá.