A július 3-án létrehozott Sanghaji Szabadkereskedelmi Zónára széleskörűen egyfajta próbaterepként tekintenek, ahol Kína a kereskedelem, a befektetések és a pénzügyi szolgáltatások terén a reformok következő lépcsőfokait keresi. Az Államtanács közleménye szerint mindez elengedhetetlen a kínai gazdaság minőségbeli ugrásához.

A sanghaji próbajellegű szabadkereskedelmi zóna nemcsak megerősíti a város nemzetközi pénzügyi központ szerepét, hanem egyúttal hozzásegíti az ország exportőreit a világpiac elvárásaihoz való jobb alkalmazkodáshoz is – idézte Pan Zhengyan-t, a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia Pénzügykutató Központjának igazgatóhelyettesét a Caixin üzleti hírportál.

Ugyanakkor a sanghaji szabadkereskedelmi zóna sokkal többet jelent egy egyszerű vámmentes területnél, ahogy arra Li Chunding, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Külkereskedelmi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese is rámutatott.

„A korábbi speciális zónák inkább a kereskedelemre koncentráltak, így például a teljes vámmentesség megvalósítására. Jelentőségük a kereskedelmi nyitásban rejtőzött. A mostani szabályozás szabadkereskedelmi zónája azonban nem ilyen, mert nemcsak a kereskedelmet foglalja magába, hanem a befektetéseket és a pénzügyi szektort is, valamint a kapcsolódó adminisztratív rendszert."

A fő motiváció tehát bizonyos mélyebb reformok kipróbálása egy elszeparált zónában, ugyanúgy, ahogy a '80-as években a reform és nyitás politikájának kezdetekor is történt.

A Kereskedelmi Minisztérium Külkereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Kutatóintézetének vezetője, Huo Jianguo rámutatott, hogy az új zóna jelentősen elkülönül a nemzetgazdaságtól.

„A szabadkereskedelmi zóna valójában egy külön gazdaságot alkot. Mindenfajta gazdasági tevékenység végezhető területén, beleértve a befektetéseket és a szolgáltatásokat, és ezek szabályozásának és procedúráinak is különállóaknak kell lennie."

A külföldi befektetőkre vonatkozó megkötések lazítása fontos eleme az új zónának. A külföldi bankok vegyesvállalatot vagy teljesen külföldi tulajdonú leánybankot hozhatnak majd létre az zónában; külföldi árutőzsdék, mint például a londoni fémtőzsde felállíthatják saját határidős raktáraikat a zónában, és még a most hivatalosan tiltott Sony és Microsoft játékkonzolok is árusíthatóak lesznek itt, amennyiben a zónán belül gyártják őket. A zónában továbbá engedélyezett lesz teljesen külföldi tulajdonú egészségbiztosítókat, egészségügyi szolgáltatókat és szállítmányozási vállalatokat, valamint helyi partnerrel hitelminősítő és befektetés-kezelő vegyesvállalatokat is alapítani, a Caixin szerint.

Továbbá, a Sanghaji Szabadkereskedelmi Zóna jelentősen egyszerűsíti a hivatalos engedélyek beszerzését mind a hazai, mind a külföldi vállalatok számára. A külföldi befektetőknek elegendő lesz csak a zóna megfelelő hivatalai felé bejelentést tenniük, a szokásos engedélyeztetési eljárás helyett.

Az enyhébb szabályozás várhatóan sok új külföldi befektetőt fog az zónába vonzani, ahol olyan ágazatokba fektethetnek be, amelyek korábban részlegesen vagy teljes egészében zárva voltak előttük. Ez a sanghajiak számára is kényelmes, hiszen nagyobb választék áll majd rendelkezésükre az egészségügyi, befektetési és egyéb szolgáltatások terén.

Az új zóna egyik fő célja a jüan tőkeszámla liberalizálásának elősegítése.

Az zóna tervének elfogadása előtt a legnagyobb várakozást a jüan teljes konvertibilitásának, a kamatláb piaci alapokra helyezésének és az offshore pénzügyi piac kialakításának lehetséges próbája váltotta ki.

A legújabb hírek szerint a szabadkereskedelmi zóna részleteit kidolgozó hatóságok igyekeznek megfelelni ezen piaci várakozásoknak. Várhatóan piaci alapokra helyezik a kamatlábat, lehetővé teszik offshore jüan szolgáltatások nyújtását a zónában és a jüan konvertibilitásával is kísérletezni fognak a tőkeszámla alatt, azzal a kitétellel, hogy a kockázatoknak a kezelhető szinten kell maradniuk – a Caixin információi szerint.

Ugyanakkor a részletes szabályozásról még nem született döntés, és ellentmondásos információk láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy mennyire lesznek mélyrehatóak ezen reformok.

A jüanben denominált offshore üzletek lehetősége széleskörű támogatásra talált.

Zhou Yu, a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia Nemzetközi Pénzügyi Kutatóintézetének igazgatója szerint természetes, hogy a szabadkereskedelmi zóna megnyitásával a vállalatok offshore jüan üzletekbe kezdenek, például jüanben denominált befektetésekbe és betétgyűjtésbe.

A kamatláb és a jüan tőkeszámla liberalizációjának mikéntjéről azonban élénk vita alakult ki, hiszen az jelentős kockázatot hordozhat Kína egész gazdasága számára. Huo Jianguo elmondta:

„Liberalizálni kell-e a tőkeáramlásokat, megengedhetjük-e a külföldi tőke közvetlen betelepülését, kell-e tiltólista… meg kell-e nyitni a pénzügyi rendszert, a szolgáltató szektort kell-e tovább liberalizálni?... Szerintem ezeket a kérdéseket alaposan meg kell fontolni, mert előre lehetetlen felmérni ezen intézkedések hatásait."

Zhou Yu szerint lehetséges a kamatláb és a jüan tőkeszámla liberalizációjának egyidejű próbája, amennyiben a szabályzók szét tudják választani a zóna offshore piacát az országos piactól, méghozzá szigorúan szétválasztott számlák és elszámolási csatornák által, hogy megakadályozzák a pénzáramlást a két piac között.

„A sanghaji zónára egy kis Hongkongként is gondolhatunk, tehát lehetséges az offshore és a hazai piac kockázatait szétválasztani, azonban nem teljes mértékben." – mondta Zhou, hozzátéve, hogy a szabályzók csökkenthetik a kockázatot a zónából ki- és beáramló tőke kvóták közé szorításával.

A liberalizáció nemcsak közgazdasági probléma, annak szerteágazó természete miatt egy sor különböző minisztérium és kormányügynökség összhangjára lesz szükség. Li Chunding elmondta:

„Amennyiben liberalizálják a jüan tőkeszámlát és a piacra bízzák a kamatszintet, az nagyon nagy kihívás elé állíthatja a kormányzatot, hiszen ez az ügy nem egy minisztérium alá tartozik, hanem több minisztérium és intézmény között oszlik meg ennek szabályozása."

Sun Lijian, a Fudan Egyetem Közgazdasági Iskolájának igazgatója szerint a kamatliberalizációnak kellene prioritást élveznie. Amennyiben nem így történne, a kamatkülönbözet miatt megindulna a forró tőke beáramlása, ez pedig egész Kína pénzügyi piacát és reálgazdaságát veszélyeztetné.

„Én azt javaslom, hogy először az övezetben liberalizálják a kamatlábakat, és azután azt hamarosan tegyék meg országosan is. Csak akkor próbálhatjuk meg a tőkeszámla liberalizálását, ha a kamat esetében ez már megtörtént. A sorrend nagyon fontos." – mondta Sun. „Erre azért van szükség, mert mindaddig, amíg kamatkülönbözet lehetséges, mindig lenne kereskedelmi tőkeként álcázott forró tőke áramlás – erre sok példát látni a világgazdaságban." – mondta.

Ugyanakkor a kamatliberalizációnak gyorsan végbe kellene mennie, hiszen a tőkeszámla szabaddá tétele adná a szabadkereskedelmi övezet alapvető versenyelőnyét, Sun szerint.

Kína korábban is tervezte a kamatláb és a jüan tőkeszámla próbajellegű liberalizálását néhány speciális régióban, azonban a kockázatok miatt egyik sem valósult meg teljesen. Például Wenzhouban is létrehoztak egy speciális övezetet a pénzügyi reform próbájára, azonban végül félbeszakadt a kísérlet.

Tavaly Shenzhen Qianhai kerületében is létrejött egy speciális kereskedelmi zóna, ahol hongkongi bankok jüankölcsönt nyújthatnak a zóna kínai vállalatai számára a határon át. A jüan azonban mind a mai napig nem teljesen konvertibilis a Qianhai zónában, és remény sincs arra, hogy a közeljövőben ez megtörténjen.

Sun szerint attól függetlenül, hogy a sanghaji övezet részletes szabályozása hogyan alakul majd, az övezet mindenképpen példátlan hatást fog gyakorolni Kína pénzügyi rendszerére. „Elkerülhetetlenül elő fogja mozdítani a pénzügyi piac liberalizálását, nemcsak az övezetben, hanem az egész országban." – mondta Sun.

Huo Jianguo kiemelte az új Sanghaji Szabadkereskedelmi Zóna jelentőségét:

„A reform és nyitás kezdeti időszakában 4 különleges gazdasági zónát jelöltek ki [próbaterepként]. Ma a sanghaji szabadkereskedelmi zóna tölti be ezt a szerepet. Amennyiben sikerrel jár, akkor további városok követhetik példáját, mint pl. Shenzhen, Xiamen, vagy éppen Ningbo, vagy a dél-keleti part menti területek, ezzel pedig teljes iramot venne a nyitás politikájának egy újabb szakasza."

(Írta/fordította: Szabó Zoltán)