Csütörtökön tartják az eurózóna legfelsőbb vezetőinek csúcsértekezletét, amelyen az adósságválsággal küszködő Görögország második megsegítéséről is szó lesz. A piac és a szakértők azonban egyöntetűen úgy vélik, hogy aligha hoz konkrét eredményeket a csúcstalálkozó.

Az Európai Unió elnöke, Herman Van Rompuy pénteki Twitter-üzenetében azt írta, hogy az eurózóna pénzügyi stabilitása és a bajban levő Görögország megsegítése lesz a csúcstalálkozó legfőbb témája.

Korábbi jelentések szerint Görögországnak újabb mentőcsomagra van szüksége, amelynek nagysága körülbelül a tavalyi 110 milliárd euró (154 milliárd amerikai dollár) körül kellene, hogy alakuljon, ha legalább 2014-ig fenn szeretnék tartani Athén fizetőképességét, és meg szeretnék előzni az ország csődbejutásának Európára nézve is katasztrofális következményeit.

Az Európai Unió politikacsinálóinak azonban Görögország megmentésével kapcsolatban több feladatot is meg kell oldaniuk, például a privátszektor bevonását az új mentőcsomag összeállításába.

Az európai gazdaság vezető ereje, Németország, valamint az őt támogató Hollandia és Finnország azt követeli, hogy a magánszektort is vonják be Görögország megsegítésébe. Az Európai Központi Bank és maga Görögország azonban erről hallani sem akar.

Rossz előjel az is, hogy már a rendkívüli csúcsértekezlet dátumában is csak több nap alatt sikerült megegyezni, mivel Berlin és Párizs nem látta értelmét ez válságértekezletnek.

Németország elvetette Van Rompuy javaslatát egy rendkívüli eurózóna-értekezletre, mondván, hogy ilyesmit akkor kell tartani, amikor az „hasznos" és „értelmes".

Darvas Zsolt, egy neves brüsszeli közgazdasági elemző csoport tagja a Xinhua hírügynökségnek elmondta, hogy a német vezetőkre egyre nagyobb belföldi nyomás nehezedik, hogy ne nyújtsanak segítséget Görögországnak.

„A német közvélemény határozottan ellenzi ezeket a segélyeket, a politikai pártok és a német közgazdások többsége ugyancsak ellene van, márpedig a német kormány szeretne megfelelni az állampolgárai elvárásainak" – mondta Darvas Zsolt.

A piacok és az elemzők már régóta kritizálják az eurózónát, amiért nincsen semmi megoldása a kialakult helyzetben.

Daniel Gros, a brüsszeli CEPS kutatóintézet igazgatója ezt a tétovázást annak tulajdonítja, hogy minden állam a saját nemzeti perspektívájából nézi a problémát.