Yu Kewei édesapja Kína északi részén volt katona. Amikor leszerelt, visszatért szülőhelyére, Szecsuan tartományba, és ott keresett munkát, majd egy vállalatban töltött be igazgatói pozíciót. Ő volt Yu Kewei legbefolyásosabb mentora zenei karrierjét illetően. Óvodásként Yu Kewei már olyan tapasztalt volt, hogy színpadon is fellépett. Először a középiskolában volt alkalma énekversenyen részt venni. Később a Pekingi Televízió Vidámság című műsorában is fellépett, ahol slágereket énekelt. Amikor Szecsuan tartomány székhelyén, Chengduban az egyetemen tanult, nem ének-, hanem angol nyelvi szakra került. Azonban két fiú egyetemistával alapított egy zenekart, melynek ő lett az énekese, és még az egyetem alatt egyszer megnyerte a városi egyetemisták énekversenyét.
Annak ellenére, hogy imádott énekelni, ezt nem tekintette karrierjének, ezért sosem képezte a hangját. Miután befejezte az egyetemet, Yu Kewei nem próbált fehérgalléros munkát keresni, mint osztálytársai, hanem bárokban kezdett énekelni. Ezzel kapcsolatban Yu Kewei elmondta, hogy édesapja egyáltalán nem értett egyet ezzel a döntésével, és mindig szigorú volt hozzá. „De megmutattam neki, hogy mennyire élvezem az ilyen életet, és végül engedett." – mondta.
Mai Yu Kewei szinte ragyog a színpadon. Pedig ő egy egyszerű lány, aki bárokban énekelt, többször próbált szerecsét mindenféle énekversenyeken, és sokszor kudarcot vallott. Ő ennek ellenére újra és újra felállt, és küzdött. Ifjúsága elmúltával és felhalmazott tapasztalataival átütő erejűvé csiszolta hangját.