Kedves hallgatóink, jó napot kívánok! A népdal a kínai kultúra egyik legfontosabb része, ezekbe sűrűsödik az átlagemberek generációinak több ezer éves bölcsessége. A kínai népdal témái széles kört ölelnek fel, a társadalmi élet különböző területéről. Mai adásunkban néhány olyan népdalt mutatunk be, amelyek fontos kulturális értékek. Elsőként következzen egy északnyugat-kínai népdalműfaj, a huaer, ami magyarul virágot jelent.

A huaer igen népszerű az északnyugat-kínai Qinghai és Gansu tartományokban, valamint a Ningxia-Hui Autonóm Területen. Ez a műfaj lendületes, lelkes és érzelmes dallamokkal és sajátos helyi hangulatával leginkább a szerelemről szól. Ezenkívül az emberek mindennapi életét és történelmi eseményeket is megjelenít. Mintegy 100 dallama van ennek a népzenei műfajnak. Szövegük szigorú ritmust követ. Érdekes, hogy az északnyugat-kínai falvak számos írástudatlan parasztembere is kiválóan rögtönöz, legyen szó ennek a műfajnak a dallamáról vagy a szövegéről.

2005-ben a mongol hosszúdal felkerült az UNESCO szellemi kulturális világörökségi listájára. A mongol nemzetiségnek három kincse van: a pusztaság, a ló és a hosszúdal. A hosszúdal előadását a „sztyeppe lelkének" nevezik, egyfajta jellegzetes művészet. A pusztaság a mongol népdalok bölcsője, a hosszúdal zenével festi le a szép pusztaságot. A mongolok a hosszúdal előadásával a szülőföld iránti vonzódást, szeretteik hiányát és a múltat fejezik ki. A hosszúdal ritmusa széles és eleven, dallama szabad, néha gyors, máskor pedig lassú, kifejezési módja gazdag, a dal történelmi eseményt mesél el tele bölcsességgel és gondolatokkal. Ez egyfajta ragyogó, vonzerővel bíró mongol művészet. A következőkben a „Gazdag és széles Alashan" című hosszúdalt hallják.

Ünnepek idején gyakran éneklik ezt a dalt, amely a gazdag és széles Alashanról, a szülőföld szépségéről szól. Az itt élők harmonikusan élnek egymás mellett.

Mai adásunk végén a „Palántázó nóta" című hani nemzetiségi népdallal búcsúzunk.

A hani nemzetiség délnyugat-Kínában él, híresek énektudásukról, mély és gazdag zenei kultúrájukról. A hani nemzetiségi népdalok szép tájakat ábrázolnak, a szerelmet és a munkát dicsérik. Kétféleképp adják elő: kísérettel és kíséret nélkül. A „Palántázó nóta" a hani nemzetiségűek szorgalmát élteti.