Négy évvel a nyomasztó emlékű július 5-ei zavargások után sokan még ma is félelemben élnek az északnyugat-kínai Hszincsiangban, olvasható a kínai Xinhua Hírügynökség kommentárjában.

Saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy a terrortámadásoknak semmi közük a valláshoz vagy a nemzetiségi kérdéshez. Azok, akik meg akarják osztani Kínát, és önös célokat kergetnek, könnyen találnak ürügyet arra, hogy késsel fenyegessenek ártatlanokat, és autókat, épületeket gyújtsanak fel.

156-an vesztették életüket és több mint ezren sebesültek meg a hszincsiangi Ürümcsiben 2009. július 5-én, amikor az előre kitervelt terrortámadás részeként gyilkolni, bántalmazni, randalírozni, garázdálkodni és fosztogatni kezdtek az autonóm terület székhelyén.

Az azóta történt legvéresebb támadásban 24-en haltak meg, köztük 16 ujgur és nyolc han kínai, akik akkor vesztették életüket, amikor terroristák csoportja egy rendőrőrsre, egy kormányhivatalra és egy építkezési területre támadt a kelet-hszincsiangi Shanshan megyében.

Ennek ellenére az Egyesült Államok és az Európai Unió egyszerűen „összecsapásként" aposztrofálta a mészárlást, és furcsa mód a terroristákkal rokonszenvezett.

Ahelyett, hogy részvétüket fejezték volna ki az áldozatok hozzátartozóinak, arra használták fel a történeteket, hogy Peking etnikai és vallási politikáját bírálják.

A zavargások torz ábrázolásával a hszincsiangiakat a kínai kormány ellen szító szeparatisták kezére játszanak.

Függetlenül attól, hogy a Nyugat mit gondol Kínáról, Peking évtizedek óta támogatja pénzzel, technológiával és tehetségekkel Hszincsiang fejlődését, miközben tiszteletben tartja az etnikai csoportok kultúráját, nyelvét és vallását.

A muszlim ujgurok kiváltképp kiváltságos bánásmódban részesülnek, és jóval magasabb színvonalon élnek, mint évtizedekkel korábban. Ők pontosan tudják, hogy a stabil környezet szükségszerű a felvirágzás és a jólét továbbviteléhez.