Az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki Kínában, hogy a Google engedély nélkül szkennelte 570 kínai író több mint 18000 művét, és feltette azokat az internetre. Ezzel kapcsolatban az írott kiadványokkal foglalkozó Kínai Szerzői Jogi Szövetség novemberben kétszer tárgyalt a Google-lel. Az első tárgyaláson nem sikerült egyezségre jutni, másodszorra viszont a Google már vállalta, hogy a beszkennelt kínai alkotások listáját átadja a kínai félnek. A szkennelés jogsértő voltát azonban továbbra sem ismerte el. Ez heves vitákat váltott ki Kínában arról, hogyan idomuljon a hagyományos szerzői jogvédelem a digitális technikai fejlődés kihívásaihoz.

A Google 2004-ben kezdte el digitális könyvtárának nagyszabású bővítését, azóta több amerikai könyvkiadó és írószövetség is beperelte a céget a szerzői jogok megsértése miatt. Az ügy nemsokára a világ számos országára átterjedt, köztük Kínára is.

A világháló megváltoztatta az emberek gondolkodásmódját és életvitelét, egyben nagy vitákat váltott ki a szerzői jogvédelem körül is. Erről Yan Xiaohong, a Kínai Nemzeti Kiadói Jogi Hivatal vezetőhelyettese így szólt:

„Mi a megoldás? Az nem lehet, hogy a virtuális világban létezik egy szerzői jogvédelmi rendszer, a valós életben pedig egy másik fajta jogrendszer. Ösztönözni kell, és tiszteletben kell tartani az alkotómunkát, ennek fényében kell keresni a szerzői jog átruházásának módjait. Ez az alapelv."

November elején a Kínai Szerzői Jogi Szövetség tárgyalt a szerzői jogok megsértéséről a Google-lel. Ennek során nem született megegyezés a tárgyalt kérdésekben. November 18-án a kínai szövetség üzenetet intézett a Google-höz azt követelve, hogy állítsa le a kínai kiadványok további szkennelését, terjesszen elő javaslatot a probléma orvoslására, és oldja meg a kártérítést.

Cao Xinyue professzor, a Zhongnan Közgazdasági és Jogtudományi Egyetem Szellemi Tulajdonjogok Kutatóközpontjának vezetőhelyettese leszögezte:

„Az internetes információterjesztés nem áll ellentétben a szerzői jogok átruházásával. Meg kéne könnyíteni a világháló, különösen a digitális könyvtárak fejlődését, ezt kell fontolóra venni. Ez azonban nem jelentené azt, hogy átruházás nélkül használhatnák a kiadványokat. Ezidáig az országok jogrendszere és a vonatkozó nemzetközi konvenciók tiltják, hogy felhatalmazás nélkül lehessen használni az alkotásokat."

„Amennyiben a digitális technika fejlődése megfosztaná az alkotókat a szerzői jog oltalmától, nem akad majd író, aki szívesen folytatná minőségi alkotó tevékenységét. Ebben az esetben megszűnne az alkotások forrása. Ennek két oldala van: egyrészt védeni kell a szerzői jogokat, másrészt pedig terjeszteni is kell az ismereteket. Egyensúlyt kell teremteni a terjesztés és a védelem között." - vélekedett Liu Chengyong, a Kínai Kiadói Társaság digitális média részlegének vezérigazgatója.

Liu Chengyong ezen nézete érvényesült a kínai fél és a Google között megtartott második megbeszélésen. Ennek során a Google képviselője kifejezésre juttatta, hogy a cég digitális könyvtárának szüksége van a kínai kultúra remekeire. A Google legálisan, törvényes úton és csatornákon keresztül kívánja felhasználni a kínai alkotásokat. A két fél megegyezett abban, hogy együttműködő szellemben támogatják a problémák rendezését.

Wang Ziqiang, a Kínai Nemzeti Kiadói Jogi Hivatal főosztályvezetője hangoztatta:

„Továbbra is kitartunk a szerzői jogok védelme mellett. Részben növeljük a védelmet, és fokozott erővel lépünk fel az internetes kalózipar visszaszorításáért, másfelől pedig ösztönözzük a kiadványok internetes hasznosítását. A szerzők jogi érdekeinek figyelembevételével szorgalmazzuk az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások internetes terjesztését az olvasóközönség igényeinek kielégítéséért."