Kínában négy éven zajlott egy fontos történelmi témájú kollektív festőművészeti alkotói program több mint 170 közismert festőművész bevonásával. Ennek során 102 alkotás született, amelyek hűen ábrázolják azt, hogy a kínai nép miként alakította meg, és hogyan építette az új Kínát 1840 óta kemény munkával és harccal. Jelenleg Pekingben a Kínai Szépművészeti Csarnokban tekinthetők meg ezek a művészeti alkotások. Az érdeklődők ezeken keresztül felidézhetik a múltat.

Xie Zongjun festőművész is részese volt ennek az alkotói programnak. Művét több társával közösen készítette el; címe: „Létfontosságú ujjlenyomat", témája a kollektív tulajdonban lévő földek művelésével kapcsolatos családi felelősségi rendszer bevezetése Anhui tartomány Fengyang megyéjének Xiaogan falvában. 1978 telén egy éjszaka Xiaogan falu 18 parasztembere gyűlést tartott, melyen titkos egyezményt fogadtak el. Ennek értelmében felosztották a falu kollektív tulajdonában lévő földeket a parasztcsaládok között, utat nyitva a családi gazdálkodásnak. Ez a lépés ütközött az akkori kínai jogszabályokkal és politikával. A parasztság jobb életkörülményeiben reménykedve a 18 paraszt ujjlenyomatával szentesítette a földosztási egyezményt. Az ujjlenyomatok létfontosságú, szimbolikus jelentőséggel bírtak. Később a kormány elismerte, és el is terjesztette gyakorlatukat az egész országban. Ez lett a kínai reform mérföldköve. Xiaogang falu gyakorlata fontos fejezetet nyitott az új Kína történetében.

Xiaogan falu átalakulása nagyon foglalkoztatta Xie Zongjunt. 2006-ban hat kollégájával együtt hozzálátott a műalkotás elkészítéséhez a falu változásáról. Így emlékezett vissza saját tapasztalataira.

„Xiaogan falu reformja szép emlékként él bennem. Annak idején családom is falun élt. A parasztok földműveléssel foglalkoztak, mégsem juthattak elegendő ennivalóhoz. A falusi családi felelősségi rendszer bevezetése nagy hatással volt egész Kínára. Ez az újszerű tett Anhui tartományban történt. Tartományunk festőjeként örömmel vállaltam el ennek a létfontosságú eseménynek a megörökítését."

Xie Zongjunék több mint harminc ízben látogattak Anhui tartományba, hogy megtapasztalják a falusi életet, és lefessék a látottakat. Megismerkedett azokkal a parasztokkal, akik annak idején ujjlenyomatukkal látták el a családi felelősségi rendszerről szóló egyezményt. Részletekbe menően megismerték a falu egykori arculatát. Ennek alapján tervezték meg az alkotást, ami végül el is készült „Létfontosságú ujjlenyomat" címmel.

„Az élet megtapasztalása a művészet forrása. Fengyang megye Xiaogang falujában születtem, és nőttem fel. Parasztgyermekként személyesen is átéltem a változást. Mindez elősegítette művünk megalkotását" - mondta Xie Zongjun.

A több mint 170 festőművész között ott van Zhan Shangyi is, aki közismert kínai akadémikus, olajfestő; Liu Dawei, a Kínai Szépművészeti Szövetség elnöke; Zhan Jianjun, a Kínai Olajfestészeti Társaság (Chinese Oil Painting Society) elnöke; Xu Zhang, a Kínai Szépművészeti Főiskola rektora.

Ezt a festőművészeti akciósorozatot a kínai Kulturális Minisztérium és a Pénzügyminisztérium szervezte. Az állam 100 millió jüant folyósított a program végrehajtására. A festőművészi alkotások témáját az ópiumháború évétől, azaz 1840-től a jelen korig terjedő több mint 160 esztendőben történt fontos történelmi események adták. Az elkészült képek az ebben a hosszú időszakban a kínai népet ért szenvedéseket, fájdalmakat és nehézségeket, kemény harcát és munkáját, az új Kína kikiáltását, valamint az új társadalom kiépítését ábrázolják.

A 67 éves Mao Benhua olajfestő három kollégájával együtt festette le Jiao Yulut, aki a közt szolgáló kiváló tisztviselőként él az emberek emlékében. Jiao Yulu a hatvanas években Lankao megye pártbizottságának titkáraként odaadással, önfeláldozással, áldozatkészséggel dolgozott, minden energiáját a helybéliek munka- és életkörülményeinek javítására fordította. A súlyos betegségben szenvedő Jiao 42 éves korában hunyt el.

A 102 darab művészeti alkotás között vannak olajfestmények, kínai tusrajzok, szobrok.

Egy idős látogató a kiállítóteremben az ott tartózkodó fiataloknak élményeiről, múltjáról mesélt.

„Az elmúlt több mint 100 évben óriási változások mentek végbe hazánkban, amely soha nem virágzott úgy, mint ma. A reform és a nyitás elengedhetetlenül szükséges."

Fan Dian, a Kínai Szépművészeti Csarnok vezetője így nyilatkozott.

„Egy kínai szólás szerint akkor jön el az ideje a múlt lejegyzése folytatásának, ha az ország már virágzik. Képekben írtuk le a több mint egy évszázad történetét. Ma a kínai társadalom gyors ütemben fejlődik, adottak a kulturális feltételek. Ebben a helyzetben a képzőművészet eszközével, vizuális technikákkal ábrázolhatjuk, rögzíthetjük a történeteket."