Az utóbbi években gyorsan fejlődik a kínai kulturális ágazat. Ugyanakkor ezen a területen is problémát jelent a hitelhez jutás. A kultúra területén működő cégeknek ugyanis rendszerint nincs sok állóeszközük. Nehéz továbbá meghatározni a termékeikkel kapcsolatos szerzői jogok értékét, ezért alig van arra lehetőségük, hogy a szerzői jogokat hitelfedezetként használják pénzfelvételkor. Mindez akadályozza a kínai kulturális ipar továbbfejlődését. Ezért az érintett kulturális hatóság intézkedést készített a kultúra területén működő cégek finanszírozására a kínai kulturális ágazat fellendítése érdekében. Ennek jegyében a kulturális cégek, különösen a kis- és középvállalkozások jobb működésük érdekében hitelhez juthatnak, kötvényeket bocsáthatnak ki a pénzpiacon.

Eddig a banki kölcsönfelvétel csak álom volt a kulturális kis- és középvállalkozások számára. A Baoli elnevezésű művészeti ügynökség magánvállalkozás, ahol alig több mint 30-an dolgoznak. Tian Haiyan, a cég igazgatóhelyettese többek között hangoztatta:

„Több bankhoz fordultunk finanszírozási problémánkkal. Sajnos egy alkalommal sem jártunk eredménnyel. A bankok nekünk is mindig olyan szigorú hitelfedezeti feltételeket szabtak meg, mint a gazdasági cégeknek. Mi színjátszó csoportként működünk egy bérelt házban. Nincs olyan ingatlanunk, amelyet fedezetként használhatnánk fel kölcsön felvételéhez. Többször is a színművészeti alkotásainkból származó bevételeket ajánlottuk fedezetül a bankoknak, de mindannyiszor elutasították ajánlatunkat."

Ugyanakkor a bankoknak is vannak kockázataik, ha pénzükből ilyen kulturális cégeknek adnak kölcsön, hiszen a kockázati tűrőképességük gyenge. A megvalósítás előtt az alkotás csak papíron létezik, márpedig így, piacra kerülés előtt nehéz megbecsülni például egy film értékét. Ezért aztán kölcsönfelvételkor nehéz hitelfedezetként használni egy később elkészítendő film forgatókönyvét.

2009 óta a Kínai Kulturális Minisztérium közvetítőként szerepel a pénzintézetek és a kulturális vállalkozások között. Ennek eredményeképpen stratégiai együttműködési kapcsolat alakult ki köztük. A bankok a kulturális minisztérium által ajánlott kulturális projektek megvalósításához adnak kölcsönt, tavaly mintegy 6 milliárd jüant 23 kulturális projekthez. Ezek a projektek kulturális műsorok készítését, kulturális övezetek létesítését, külföldi médiacégek felvásárlását és más egyebeket érintenek.

Egy pekingi médiavállalkozás, a Qiao Jia Ren hitelfelvétel segítségével felvásárolt egy külföldi médiacéget, s ezzel sikerült bejutnia az amerikai piacra. Li Feng, a cég vezérigazgatója egyebek között elmondta:

„Az elsők között voltunk, akik úgy kaptak banki hitelt, hogy fedezetül ingatlanunkat, cégünk márkáját, azaz védjegyét és a készítendő tévéműsorokat ajánlottuk fel. A bank felbecsülte szellemi javainkat. Márkánk értéke valószínűleg több százmillió jüant tesz ki."

A kulturális ágazat fellendítéséről szóló program gyors, a GDP növekedését is meghaladó fejlődést eredményezett. 2004 óta a kulturális ipar évente átlagban 15%-kal növekedett, és 2009-ben, a nemzetközi pénzügyi válság közepette is fenntartotta fejlődési tendenciáját.

Áprilisban a kínai központi bank, a pénzügyminisztérium és másik hét kormányszerv közös politikai intézkedést vezetett be a kulturális ágazat továbbfejlesztésére. Mu Huaipeng, a Kínai Népi Bank főosztályvezetője hangoztatta:

„A kulturális cégek jellegzetességeinek figyelembevételével tudományos, ésszerű hitelértékelési rendszert kell kidolgozni. Létre kell hozni a pénzügyi szolgáltatásokról szóló értékelési rendszert a kulturális vállalkozások érdekében. Külön szakértőcsoportokat és szolgáltató szerveket kell létesíteni a kulturális cégek számára. Aktív pénzügyi szolgáltatásokra van szüksége a kulturális szférának."

A most bevezetett politikai intézkedés arra ösztönzi a kulturális vállalkozásokat, hogy kötvénykibocsátás révén jussanak finanszírozási lehetőséghez.

A kínai kormány újabb alapokat létesít a kulturális cégek, különösen az ígéretes innovációs fejlesztési és gyártási projektek támogatására.