A kínai qixi ünnep egy szomorú is szép szerelmi mítosszal függ össze. A mitosz szerint Niulang és az égen élő tündér házasodtak és két gyereket szült a nő .A házaspár úgy szépen éltek ,mint a niulang azaz a Pásztorfiu földet művelt és Zhinü azaz a Szövőlány szött, de a szerelmüket nem ismerték el. Konkrétan a a mítosz arról szol ,hogy a Mennyei császárnak volt egy lányunokája ,aki gyönyorű, színes selymet szőtt. Ám miután férjhez ment a mennyei Pásztorfiuhoz,csakis férjével együtt töltötte a idejét. Ezt a Mennyei császár rossz néven vette és minthogy többszöri sörgetése is eredménytelen maradt, végül nagy haragjában hazahívta a szövőlányt, folytassa tovább a selyemszövest .És hoy a Szövőlány belenyugodjon a döntésbe ,folyót varázsolt a Mennyei palota és a Pásztorfiu lakóhelye közé. Ebből lett az Ezüst Folyó, azaz a felhőtlen éjszakákon a sötét égbolton távoli csillagok széles, fehér sávja . Ezt Európában Tejútnak nevezik .A mennyei császár elrendelte ,hogy a fiatal pár évente csak egyszer találkozhat és pedig a holdnaptár hetedik hónapjának hetedik napján este.

A qixi ünnep hosszu multra tekinthet vissza, kezdetében az öseink azzal az ünneppel megtisztelték a csillagokat, a történet terjedésével és kor változásával egyidőben a qixi ünnep tartalma szinessé vált, az emberek egymás iránti érzelemet érínti, a kínaiak szerelmét és annak értekrendjét képviseli.