A kínai hagyományos időszámítás szerint minden év nyolcadik holdhónapjának tizenötödik napján tartják ezt az ünnepet. A hagyomány szerint az év során ennek a napnak az éjszakáján kerül a Hold a legközelebb a Földhöz, és ekkor látszik a legnagyobbnak, a legkerekebbnek. Ősidők óta az emberek ezen az éjszakán jókedvűen mulatnak, és gyönyörködnek a szép holdfényben. Az édesanyjukat meglátogató asszonyok hazamennek férjükhöz és gyermekeikhez, ami a család összetartozását szimbolizálja, és szerencsét hoz.

A továbbiakban az ünnep eredetéről szólunk, melyről több elképzelés is létezik. Az egyik abból indul ki, hogy Kína mindig is egy agrárország volt. Az emberek a vetés megkezdése előtt a föld istenéhez imádkoztak. A kínai hagyományos naptár szerinti augusztus 15-e táján érik be a rizs. Ilyenkor az emberek a bő aratást ünnepelve hálát adtak a föld istenének. Ez az időszak éppen az ősz közepére esik.

A másik elgondolás szerint a középősz-ünnepnek köze van a Hold tiszteletéhez. A kínai mítoszvilág szerint az emberiség és a Föld teremtője, Nu Wa rendkívül tiszteli a Holdat. Van egy másik történet is, mely szerint Chang Er kisasszony a Holdra utazott és ott szent lett belőle. Ezért az emberek mindig az ősz közepén holdsüteményt fogyasztanak, és a holdfényben gyönyörködve idézik fel ezeket a történeteket.

1 2