A tavaszünnep a kínaiak legfontosabb hagyományos ünnepe. Az alábbiakban a Belső-Mongólia Autonóm Terület Zhalantun városa Nanmu elunchun nemzetiségi járása Liemin falujába látogatunk, ahol megnézzük, hogy a helyi elunchunok hogyan töltik a tavaszünnepet.

Az elunchun nemzetiség a Belső-Mongólia Autonóm Terület Hunlunbuir térségében és Heilongjiang tartományban él. Az elunchunok lélekszáma több mint tízezer. Az „elunchun" szó helyi nyelven annyit tesz, „rénszarvast használó emberek" és „hegyvonulaton élő emberek". Az elunchun nemzetiségnek saját nyelve van. Igen elterjedt az elunchun nóta, amely a helyiek tavaszi életét jeleníti meg.

Az imént hallott nóta arról szól, hogy a magas Xing'anling hegyen, a végtelen erdőben bátor elunchunok élnek?

Az idős E Fenjun Liemin faluban lakik, ő a helyi vadászok vezetője. Családja - 14 ember - együtt él. Az elunchunok szépen énekelnek és táncolnak. Az idős E Fengjun a régi időkre emlékezett, az elunchunok tavaszünnepének látványát idézte fel.

„Régebben a tavaszünnep idején az emberek összegyűltek, közösen húst sütöttek, tábortűz mellett énekelve táncoltak, vadon növő zöldséget és gombát szedtek a hegyen."

2000 után a környezet védelmét szem előtt tartva a helyi kormányzat megtiltotta a vadászatot, eközben kompenzációt ad az elunchun vadászoknak, ami segíti őket abban, hogy vadászokból gazdálkodókká váljanak. Ennek köszönhetően az elunchunok élete sokat változik. Erről E Fengjun így beszélt.

„Keveset tudtam arról, hogyan kell földet művelni, de megtanultam. Kezdetben nem akartunk gazdálkodóként dolgozni, kiadtunk a földet más embereknek. Idővel néhány elunchun a mezőgazdaságból szép vagyonra tett szert. A vadászok visszavették a földjüket és elkezdték művelni. Most minden családnak van motorkerékpárja, néhánynak még autója is."

E Fengjun családjához hasonlóan az elunchunok ma boldog életet élnek. Nemcsak a tavaszünnepi asztalra kerül sokféle finomság, hanem mindennapjaik is nyugodtan, boldogan telnek, minden család új ház építésébe kezdett. A múltban nem ilyen életre gondoltak. A tavaszünnepről E Yuming, E Fengjun fia is elmondta véleményét.

„Gyermekkoromban a családom életszínvonala rossz volt, kisházunkban egyszerű tavaszünnepet ültünk. A gyerekek egymás mellett ültek, egy kevés húst és néhány petárdát kaptak. Manapság az ünnepi alkalmakkor különféle zöldségek és tengeri hal kerül az asztalra, a gyerekek igen vidámak, új ruhát viselnek, és pénzt is kapnak."

A tavaszünnep idején a Hulunbeir pusztaságon élő elunchunoknak az a szokásuk, hogy egy fajta lótejből készült borral koccintanak az egészségükre.