Szeptember elején Pekingben tartották meg a pekingi nemzetközi könyvvásárt (Beijing International Book Fair, BIBF) 58 ország, illetve terület részvételével. A vásáron több mint 200 ezer fajta könyvet mutattak be, és több mint 200 ezren tekintették meg a vásárt. A pekingi a világ négy legismertebb könyvvásárának egyike. A 17. pekingi könyvvásár újabb lehetőséget kínált a hazai és a külföldi könyvkiadóknak termékeik bemutatására. A könyvvásár mellett ismertették a kínai könyvek külföldi értékesítésében elért eredményeket is.

Ismertetések szerint a mostani vásáron több mint 200 ezer fajta könyv volt látható, és mintegy 1000 rendezvényt tartottak. A kínai könyvkiadók legújabb könyveiket hozták magukkal. Az utóbbi évek óta a kínai könyvkiadók arra törekednek, hogy beilleszkedjenek a nemzetközi könyvkiadásba. Nie Zhenning úr, a kínai könyvkiadó csoport (China Publishing Group Corporation) vezérigazgatója a következőket mondta erről.

„Két szempontból is fontos, hogy Kína bekerüljön a nemzetközi vérkeringésbe. Világviszonylatban is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a kínai klasszikus kultúra iránt, különösen az európai és az amerikai olvasók körében, akik szívesen tennék magukévá a klasszikus kultúra számukra hasznos részeit. Ezért elsősorban az ilyen jellegű szakirodalmat kell megismertetni a külföldi olvasókkal. Másodszor, olyan könyvsorozatot kell a nemzetközi könyvpiacra vinni, amely a kínai tömegek életét jeleníti meg. Ezen a területen már értünk el kisebb sikereket" - mondta.

A Zhonghua Book Company könyvkiadó standjának polcain Yu Dan könyvének több tucat nyelven megjelent kiadása sorakozik, címe „Konfuciusz szívből - Ősi bölcsesség a ma emberének" (Notes on the Analects of Confucius, vagy Confucius from the Heart: Ancient Wisdom for Today's World). 2006 óta Yu Dan könyve folyamatosan sikerkönyv a hazai könyvpiacon, a kínaiak szívesen forgatják ezt a művet. Az elmúlt négy évben kínai, koreai, japán, angol - összesen 22 - nyelven jelent meg ez a kötet. A már aláírt szerződések szerint újabb hat nyelven adják ki a művet. Külföldön eddig összesen 234 ezer példányt adtak el belőle.

A könyv brit fogalmazója szerint a kínai szépírók és alkotásaik segítségével a nyugati világ megismerheti Kínát és gyors fejlődését. A dél-koreai egyetemeken tankönyvként használják a Hunan tartománybeli Yueli könyvkiadó által megjelentetett Kínai történelem-tankönyvet, ami azt jelenti, hogy első ízben vettek használatba kínai tankönyvet külföldi iskolában. Több neves kínai könyvkiadó szakirodalmi művei is elnyerték a hazai és a külföldi könyvkereskedők tetszését.

A kínai könyvkiadó csoport leányvállalatán keresztül jelenteti meg, terjeszti és adja el kiadványait Párizsban, Sydneyben, Londonban, Frankfurtban, New Yorkban, Vancouverben, Szöulban és Tokióban. 2009-ben a cég 17 műfajban adott ki műveket Sydneyben, ami nagy sikernek számít. Ennek is köszönhetően Ausztrália könyvkereskedő cégeinek legjobbjai közé emelkedett a kínai vállalat.

A kínai könyvkiadók külföldön nemcsak értékesítéssel, a szerzői és kiadói jog átruházásával foglalkoznak, hanem beruháznak a külföldi könyvkiadásba, és a közismert külföldi kiadók részvényeiből is vásárolnak. Erről szólva Nie Zhenning, a kínai könyvkiadó csoport vezérigazgatója így nyilatkozott.

„A nemzetközi könyvpiacra való bejutás harmadik eszköze a beruházás, a befektetés. Kínai érdekeltségű, vagy könyvkiadó vegyes cégeket hozunk létre, neves külföldi kiadók részvényeiből vásárolunk. Ezzel még hatékonyabb lehet az olyan könyvek megjelentetése, amelyek Kínát mutatják be a külföldnek."

A digitális és az elektronikus kiadványok újabb színt vittek a pekingi könyvvásárba. Manapság már jelentős számban jelennek meg az ilyen jellegű kiadványok, és egyre élénkül a forgalom ezen a területen. Ötven japán kutatóintézetet képviseletében egy japán könyvesbolt szolgáltatás típusú szerződést írt alá a kínai Dongfang céggel a kínai tanulmányok és közérdekű ismeretek információs tárának megvásárlásáról. Idén már több mint 170 cég vásárolt az ilyen jellegű termékeiből.

A hét-nyolc fajta szótár szócikkeit, szavait, kifejezéseit a mobiltelefon memóriakártyájában gyűjthetik, tárolhatják. Ennek segítségével tanítási-tanulási folyamat alakulhat ki a tanárok és diákjaik között. A kiadó ma már nagyobb összeget fordít a digitális kiadás fejlesztésére, mint a klasszikus kiadásra. Nie Zhenning ennek a jövőjére is kitért.

„Korábban főleg nyomtatott könyvekkel lehetett betörni a nemzetközi könyvpiacra, most már azonban a digitális korszakba léptünk. A digitális könyvkiadás is gyorsan fejlődik. Cégünknek is lépést kell tartania a korral. Viszonylag korán hozzáláttunk a digitális kiadáshoz szükséges adattár és egyebek létrehozásához."

A 17. pekingi nemzetközi könyvvásár másik célja az volt, hogy Kína tanuljon a külföldtől, és átvegye kedvező tapasztalataikat. India díszvendégként volt jelen az eseményen. 25 indiai könyvkiadó és több mint húsz indiai író vett részt a vásáron. Hat, a nyolcvanas években született orosz író is jelen volt a kínai-orosz ifjúsági írói találkozón.

Előzetes statisztikai adatok szerint a mostani pekingi könyvvásáron 2397 egyezmény született a szerzői és kiadói jog átruházásáról. Köztük kínai részről 1412 egyezményt kötöttek a külföldi partnerekkel a kínai szerzői és kiadói jog átruházásáról, vagy a kínai-külföldi kooperáció létrehozásáról. Ezenkívül a kínai kiadók 967 egyezményt írtak alá külföldi szerzői és kiadói jog átvételéről.