A kínaiak által rendkívül kedvelt kalandos regény a Nyugati utazás, másképpen a Majomkirály története, amely a kínai klasszikus regényirodalom négy legismertebb művének egyike. A regény arról szól, hogy Tang Seng, azaz Xuan Zhuang buddhista szerzetes és három útitársa, Sun Wukong, a Nyolctilalmasnak nevezett Zhu Bajie és Sha Seng hogyan lett úrrá a démonokon, szörnyeken és egyéb nehézségeken az Indiába, a buddhizmus szent könyveiért történt utazásuk során.

A Nyugati utazás a Ming-dinasztia korában, a 16. században született. Szerzője, Wu Chengen előbb megírta a regény vázlatát, amit később a nép körében gyűjtött, szájhagyomány útján terjedt történetek további finomítása és feldolgozása alapján kiegészített.

　A Nyugati utazás sokak által olvasott, közismert regény Kínában. A regényben ábrázolt meséket majdnem mindenki ismeri, hiszen a regény megjelenése óta mesélik, regélik a regényben leírtakat. Számtalan képet, festményt, színdarabot ihletett a Nyugati utazás. Átdolgozták filmre, tévéfilmre és színpadra is.

A Nyugati utazás valóságos történeten alapul. A 618 és 907 között fennállt Tang-dinasztia idején Xuan Zhuang buddhista szerzetes a buddhizmus szülőföldjére, Indiába utazott, hogy eredetiben tanulmányozza a buddhizmus tanításait, szent könyveit. Ezt a valóban megtörtént eseményt a regény alkotója művészi szabadsággal kezelte. Három útitársat, azaz tanítványokat adott a szerzetes mellé a cselekményesség érdekében. A három útitárs jellemvonásai nagyon különbözőek. A Majomkirály hűséges, agyafúrt, bátor. A másik útitárs, Zhu Bajie kényelmes élet után vágyakozó, lusta, de őszinte és jóindulatú. A harmadik útitárs őszinte, becsületes szerzetes, aki mindenáron az igazi buddhista szent iratok megszerzésére törekszik. A viszontagságokkal és megpróbáltatásokkal teli hosszú utazás során mindhárman következetesen, hűségesen követik Xuan Zhuang barátot az igazi szent könyvekért és a buddhizmus tanításainak megszerzéséért. A négy kalandor hosszú utazása 81 történetet tartalmaz. Minden megpróbáltatásuk tökéletes mese, amelynek cselekménye összetett és elbűvölő. A regényben megjelenített démonok, szörnyek, kísértetek csodálatos varázserejükkel eltávolíthatják a hegyeket, felfordíthatják a tengert, szelet és esőt varázsolhatnak, tehát mindenre képesek. Az ábrázolt jelenetekben sokféle színpompás, nagy fényességben ragyogó kincsek láthatók, amelyeken ámulhatnak az emberek.

A regény képzeletbeli égi palotákat, poklokat mutat be, valamint azokat a csodálatos államokat ábrázolja, ahova a négy utazó ellátogatott. A művészi ábrázolás a lehető legrészletesebben mutatja be a menny csodaképeit és az embereknek az égi palotákról alkotott elképzeléseit. A regényben a szerző sok olyan démont, szörnyet, kísértetet jelenített meg, amelyeket az emberek legyőztek. Ez tükrözi az emberiség vágyát arra, hogy az igazság győzzön a gonoszság fölött.

Bár a Nyugati utazás a Tang-dinasztia korában élt Xuan Zhuang barát története alapján írodott, de a regény főhőse a szerzetes tanítványa, a bátor, agyafúrt, szilárd akaratú Sun Wukong, azaz a Majomkirály. A Majomkirály a regény legfényesebb, legnagyobb alakja, az igazság és az erő megtestesítője. A regény elején található az a jelenet, amelyben a világűrből született Sun Wukong királynak kiáltotta ki önmagát a Huaguo-hegyen, nem engedelmeskedett semmilyen tekintélynek, hatalomnak, és hadat üzent a Mennyek palotájának. Végül kirobbantotta a Nagy felfordulást az Égi palotában. A regénynek ez a része a Majomkirány szabadságszeretét, a társadalom visszásságainak, retrográd elemeinek ellenálló harci szellemét dicsőíti. A Mennyek palotájában folytatott harcban legyőzött Majomkirályt 500 évre a Wuhang-hegy alá zárták büntetésül. Ezután Xuan Zhuang barát kiengedte, hogy elkísérje őt a buddhizmus eredeti szent könyveiért indított nyugati útjára. A Majomkirály ekkor már nem lázadó figura Xuan Zhuang szerzetes mellett, hanem hős. Koszorú alakú fejfedőben és tigris bőréből készült szoknyában jár, és minden gonoszság ellen harcol az emberiség védelmében. A hosszú nyugati utazás során vasakarattal, agyafúrtsággal, csellel, varázserővel és bűvös képességgel győzi le az útjukban álló valamennyi nehézséget, megpróbáltatást, viszontagságot, kegyetlen démont, szörnyet és egyéb gonoszt. Xuan Zhuang barát a Majomkirály és másik két útitársa segítségével végül megszerezte a buddhizmus eredeti szent könyveit és más okratait, s azokkal visszatért hazájába, Kínába, így sikerrel teljesítette történelmi küldetését.

A kínai irodalomban a Nyugati utazás a leggazdagabb cselekményű regény, amely buddhista, taoista és a konfuciánus elemeket egyaránt tartalmaz. A regény cselekménye során egyszerre jelennek meg a buddhizmus és a taoizmus szent alakjai. A valódi emberek magatartása, viselkedése és érzésvilága is megtalálható a regény cselekményében. A műben több helyen is olvashatók a konfucianizmus filozófiai tanításai. Mindez érdekessé teszi ezt a klasszikus alkotást, nem is csoda, hogy a társadalom minden rétege szereti a Nyugati utazást.

A Nyugati utazás megszületésével olyan új műfaj alakult ki a kínai regényirodalomban, amely főleg az isteneket és a szörnyeket ábrázolja. A könyv okosan kapcsolja össze egymással az őszinte gúnyt, a maró és keserű csúfolódást és a szigorú bírálatot. A regény közvetlenül hatott a későbbi kínai szatirikus műfaj kialakulására. Kijelenthető, hogy a Nyugati utazás című regény a kínai klasszikus romantikus regényirodalom csúcsát képviseli, és mint ilyen, a világirodalom egyik remekművének számít.