Lu Hszün kínai író szülővárosában, a kelet-kínai Zhejiang tartomány Shaoxing városában immáron ötödik alkalommal adták át a kínai irodalom nagydíját, vagyis az irodalmi Lu Hszün-díjat. A harminc díjazott irodalmi alkotás között vannak novellák, elbeszélések, riportregények, versek, prózai szatirikus esszék és irodalmi kritikák. A díjkiosztó ünnepségen nagy tisztelettel fogadták a 31 díjazott szerzőt. Ennek apropóján számtalan irodalombarát találkozott Shaxing városban, hogy megemlékezzenek a nagy kínai íróról, Lu Hszünről.
Háromévenként egyszer osztják ki az irodalmi Lu Hszün-díjat. A díjkiosztót nagy érdeklődés övezte a díjazott művek tematikai, műfaji változatossága miatt, és amiatt, hogy a díjazott alkotások hű képet festenek a kortárs kínai irodalomról. Lei Da híres kínai irodalomkritikus szerint a most díjazott irodalmi művek a legkülönbözőbb témákon keresztül mutatják be az elmúlt három év irodalmi életének eredményeit.
„Az irodalmi alkotásokból képet kaphatunk a ma emberének életéről és a Kína előtt álló problémákról. Szerintem ezek az alkotások igen népszerűek. Külön érdemes kiemelni azokat a műveket, amelyek a társadalom alsóbb rétegeinek életéből merítenek, és nemcsak a gondokról szólnak, hanem a nehézségekkel küszködő emberekről való gondoskodásról is."
Su Tong író „Cigu" című rövid regényével először kapta meg a Lu Hszün-díjat. Ez a regény egy olyan falusi fiatal lány sorsáról szól, aki a 70-es években a kényszerházasság elől menekült. Az író élethűen, elevenen ábrázolja a szereplőket, különösen a főhős lányt, Cai Xiut. A munkatársunknak is nyilatkozó Su Tong férfiként is vitalitással ír a nőkről.
„Akárcsak a férfi, a nő is ember. Mindenkinek van élettörténete. Én pont az emberi sorsot próbáltam ábrázolni. A >>Cigu<< a hetvenes években játszódik, de a regény üzenete a ma emberére is igaz. Az emberi sors kortalan nemes tulajdonosságaival és gyengeségeivel együtt."
Lu Chunxiang író a „Megbetegedett betűk" című szatirikus esszéjével érdemelte ki a Lu Hszün-díjat. Ez az alkotás az egyetlen esszé a díjazott munkák között. Ez a mű vélemény megfogalmazása nélkül állítja pellengérre a társadalmi visszásságokat.
Sajnálatos, hogy a díjazott művek között nincs kínaira fordított külföldi írás. A világhálón megjelent alkotások közül sem akadt olyan munka, amely kiérdemelhette volna az irodalmi Lu Hszün-díjat. Erről szólva Chen Qirong, a Kínai Írószövetség titkárságának tagja leszögezte: a pályázatra nem érkeztek kínaira fordított kiváló külföldi alkotások. Az interneten közölt alkotások minősége nem felelt meg a pályázatban előírt követelményeknek. A zsűri tagjai többségükben a klasszikus irodalmi élet szakértői, akik között még nem alakult ki konszenzus a világhálón megjelent alkotások vonatkozásában.
A kínai írók többségükben irodalmi eszközökkel a humanizmuson keresztül szemlélik a különböző korokat. A most díjazott irodalmi művek tematikailag a társadalom minden területét érintik. A háromszoros Lu Hszün-díjas Li Mingsheng „A földrengés epicentruma az emberek szívében" című írásával ismét a díjazottak között volt. Ez a mű a tragikus szecsuani földrengésről szól.
„Egy személyben író, katona és szecsuani lakos vagyok. Amint megláttam a természeti katasztrófa súlyos következményeit, életemet kockáztatva jegyeztem le a látottakat" -- mesélte Li Mingsheng.
Ci Ren Luo Bu tibeti író „Zai Sheng Yang" című regénye is nagy figyelmet kapott a Lu Hszün-díjak átadásakor. A mű főhőse egy vágóbárány megvásárlásával akarja megváltani elhunyt feleségét az esetleges túlvilági szenvedéstől. A regény a tibeti folklórra épül, és hűen adja vissza a főhős vágyakozását, lelki világát. Tibeti író elsőként kapott Lu Hszün-díjat, és ő az első díjazott, aki egy kínai kisebbség tagja.
A híres kínai író, Tie Ning, a Kínai Írószövetség elnöke a következőket mondta a díjkiosztó ünnepségen.
„Az irodalmi alkotómunka olyan folyamat, amelynek során az író folyamatos önvizsgálatot tesz, lelki világát, életét, az élet és korunk közötti távolságot vizsgálja. A Lu Hszün-díj Kína nemzeti irodalmi díja, amely nemcsak dicsőséget hoz a díjazottaknak, hanem nagy felelősséggel ruházza fel őket. Meg kell őriznünk Lu Hszün örökségét. Olyan pályafutást kell, bejárjunk, mint Lu Hszün. Nagy gondot kell fordítanunk a társadalmi valóságra, vissza kell, hogy adjuk a különböző korok és nemzetünk szellemiségét úgy, ahogy ezt Lu Hszün is tette."
Tie Ning azt reméli, hogy az írók tovább alkotnak, továbbra is szócsövei lesznek a nép hangjának, óhajuknak, egyre több művészi írással jelentkeznek. Így emlékezhetünk meg tisztelettel Lu Hszünről -- mondta.