A kata minősége a gazdasági különbségektől is függ, a hosszúsága változó, akár hat méter hosszú is lehet, de készítenek csupán egymétereset is. A tibetiek szerint a fehér szín tisztaságot és boldogságot jelképez, ezért a kata általában fehér színű, de készítenek kék-, sárga-, zöld- és pirosszínű katát is. A kék jelenti az eget, zöld a folyóvizet, piros a Buddhát jelképezi, a sárga pedig a Földet. A tibeti buddhista elképzelés szerint a Buddha ruhája színes, ezért a színes kata számít a legnagyobb ajándéknak. A kata nagyon népszerű Tibetben, az emberek néha még levelezéskor is mellékelnek egy katát. A tibetiek kiránduláskor is visznek magukkal néhány darab katát, annak érdekében, hogy az úton rokonaikkal vagy ismerőseikkel találkozva megajándékozhassák őket.

A kata történelméről megoszlanak a vélemények: a kínai Han-dinasztia idején Zhang Qian kínai nagykövet átutazott Tibeten, és a helyi vezetőnek ajándékként adta a selymet, ezért az akkori tibetiek szerint a selyem átnyújtása barátságot és köszöntést jelentett, így a szokást átvették. Egy másik vélemény szerint az ókori tibeti király Mongóliában találkozott Kubilaj kánnal, utána Tibetbe hozta a katát, melyre a nagy falat és a boldogság jelét rajzolták. Vannak emberek, akik úgy vélik, hogy a kata a tündérek ruhája, mely nagyon tiszta és szent.

A kata átnyújtását eredetileg szigorúan szabályozták, de mára az általános életben már nem olyan szigorú a szabály, helyesebben térségekként változik, általában a helyi hagyományoknak felel meg.

Kínában egyébként nemcsak tibetiek, hanem mongolok is gyakran ajándékoznak katát (mongolul khadag). A 16. században kezdték népszerűsíteni a tibeti buddhizmust, és ettől kezdve terjedt el a kata használata a mongolok körében.