A dobdal énekléssel és monológokkal ad elő eseményeket, történeteket, klasszikus regényeket, csodás meséket, hőskölteményeket és egyebeket. Az előadó egyik kezében pár bambuszlapocskával adja meg a ritmust, a másik kezében pedig egy ütővel veri a dobot. Közben egy zenész kíséretében hol monológokat ad elő, hol szaggatottan énekel. Ez a népi műfaj több mint 200 évig főleg szájhagyományként terjedt Északkelet-Kína falvaiban. Ma már ez a népművészeti ág is kihalófélben van, egyre kevesebben vannak a dobdal előadásain is. Az eltűnőben levő népművészeti ágak megmentéséért és megőrzéséért küzdő kínai kormány az északkelet-kínai dobdalt is felvette a nemzeti szellemi örökségek jegyzékébe, és kijelölte megőrzőit, valamint külön összeget fordít a megvédésére. Az idős Xia Xiaohua hölgy a dobdal egyik megőrzője, 6 éves korától játssza ezt a népballada típust. Mint elmondta:
„Gyermekkoromtól fogva imádom a dobdalokat. Régen a falvakban kevés szórakozási lehetőség volt. Csak a dobdal előadásai és a páros táncos-énekes előadások szórakoztatták az embereket. Az ünnepek alatt és mezőgazdasági idényen kívül, azaz télen a népballada előadói mindennap felléptek a falvakban. Egy előadásra több százan, ezren érkeztek."
Xia Xiaohua Jilin tartomány Yushu megyéjében született. Északkelet-Kínában itt az egyik legelterjedtebb a dobdal. Xia Xiaohua édesanyja közismert balladaénekes volt, anyai nagybátyja pedig dobmester. Maga Xia Xiaohua már 8 éves korában megkezdte előadóművészi karrierjét, és azóta is ezzel foglalkozik.
Az imént Xia Xiaohua előadását hallották. Az 1990-es évek elejéig vidéken nagyon kevés művelődési, szórakozási lehetőség volt. Északkelet-Kínában hosszú a tél és nagy a hideg. A parasztok otthon a kályha mellől szokták hallgatni a balladamondók művészetét. Xia Xiaohua elmondása szerint a dobdalok igen változatosak. Vannak, amelyek vidám, boldog jeleneteket ábrázolnak. Vannak tragikus és komikus műfajok. Vannak hősköltemények. Vannak lírai balladák és olyanok is, amelyek a szülők és a gyermekek közötti szeretetteljes kapcsolatról szólnak. Terjedelmük alapján vannak néhány perces, illetve több tíz percig tartó dobdalok is. Vannak ugyanakkor olyan hosszú balladák, amelyek előadása több hónapot, sőt akár egy évet is igénybe vehet. Xia Xiaohua szerint a legjobb a hosszú, terjedelmes dobdal. Erről szólva leszögezte:
„A hosszú dobdalok előadásai tesztelik legjobban az előadóművész tehetségét. El kell énekelni egy ballada cselekményét. A fájdalmas, szomorú hangulatú jeleneteket énekelve kell előadni, a tájakat ábrázoló jeleneteket pedig recitálva. Vannak olyan jelenetek, amelyeket énekes monológként kell előadni."
„Korunkban sok művészeti ág elterjedt. A média is népszerű. Tovább kell fejleszteni az északkelet-kínai dobdalt is, mert semmiképpen sem hagyhatjuk, hogy kihaljon. Meg kell védeni, meg kell őrizni és tovább kell hagyományozni a dobdalt" - emelte ki Xia Xiaohua.
Xia Xiaohua szerint a mai emberek igényének megfelelően modern elemekkel kell felfrissíteni a dobdal műfaját. Modern audiovizuális eszközökkel olyan műveket kell alkotni, amelyek a mában történt eseményeket, a mai társadalom alakjait ábrázolják, megőrizve a balladaműfaj hagyományait. Xia Xiaohua összegyűjtötte a dobdal elméletét és dallamait, továbbá fel is dolgozta az anyagot. Megújította a műfaj énekes és elbeszélő elemeit is.
„Az északkelet-kínai dobdal nagy hagyományokkal rendelkezik. A mai emberek igényeit figyelembe véve meg kell újítani a dobdal énekes elemeit és előadásmódját is. Ötvözni kell több más északkelet-kínai népballada, népdal, nóta és néptánc elemeivel. Mi több, át kell venni a pekingi opera elemeit is" - fejtette ki Xia Xiaohua.
Xiao Xiaohua, a dobdal megőrzője 1998-tól vett maga mellé növendékeket. Qiu Shuhua is az egyik tanítványa volt. 2003-ban az Észak-Kínai Művészeti Iskolában létrehozták az északkelet-kínai dobdal szakot. Qiu Shuhua lett a szak első diákja.
Qiu Shuhuan ma már tanárként dolgozik az iskolában. Xia Xiaohua és Qiu Shuhua egyaránt a dobdal megvédésén, megőrzésén és továbbfejlesztésén dolgozik. Minden nyári vakáció és téli szünet során a dobdaltanfolyamokat szerveznek. A 10 éves kisdiák, Wang Ying már több dobdalt megtanult. Szabad idejében csak ezzel foglalkozik. Egyebek között elmondta:
„Úgy tudom, hogy eltűnőben van a dobdal. Szeretném megőrizni és népszerűsíteni ezt a népművészeti ágat."