A nyugat-kínai Qinghai tartomány Huangnan Tibeti Autonóm Prefektúrájának Tongren megyéjében elterjedt a regong elnevezésű képzőművészeti műfaj, amely a lámaista kultúra fontos része. A hosszú múltra visszatekintő regong magába foglalja a tangka nevű tekercskép festészetét, a freskóművészetet, a szobrászatot és más művészeti ágakat. 2006-ban felvették a kínai nemzeti szellemi kulturális örökségek listájára. Napjainkban sokan foglalkoznak falun tangkafestéssel, ami hozzájárul a helyi szegénység felszámolásához is.

Tongren megye székhelye Kína egyik történelmi, kulturális városa, egyben a regong képzőművészet szülőföldje. Itt már a XIII. században sokan foglalkoztak festészettel és szobrászattal. A „tongren" szó a tibeti nyelvben „regong"-nak hangzik. Innen ered a regong elnevezés. A regong művészet főleg a tibeti nemzetiség történelmi személyiségeit, mítoszait, mondáit, régi hagyományait ábrázolja. Emellett modern témájú alkotásaik is vannak. 　　

Kunden Dagji nagymester egy öt generáció óta regong művészettel foglalkozó család sarja. Az ötödik generációhoz tartozó Kunden Dagji kiváló művészi színvonalával már elnyerte a szellemi kulturális örökség megőrzője címet és a kínai iparművészet nagymestere címet. A regong gazdasági oldaláról szólva Kunden Dagji nagymester örömmel mondta:

Itt Wutun falunkban és más falvakban a tangkafestés a lakosság fő jövedelmi forrása. Erre kevés a termőföld, ezért a földművelés nem kifizetődő. Az itteniek főleg tangkafestésből élnek."　

A tangka szó is tibeti eredetű. A tangkák színes selyemmel dekorált vallási témájú tekercsfestmények. A festőmesterek csak ásványi és nővényi eredetű festékekkel dolgoznak. Ezért a festmények fényesek, színpompások, mindig megőrzik eredeti színüket, nem fakulnak ki.

A 18 éves Zhaxi Redan, Wudun Xiashi falu lakója már 10 éve tanulja a tangkakészítést Xiawu Caidan festőmestertől. Tavalyelőtt egy kiállításon szerepelt Zhaxi Redan egy festménye, amelyet nagy tetszéssel fogadtak a látogatók, sokan vásároltak alkotásaiból, és az így szerzett bevétel nagyban javított családjának életkörülményein. Erről szólva leszögezte:

„Gyermekkoromban nehéz életkörülmények között éltem. 8 éves koromból tanulok tangkafestést. Mindennap festek. Nagyban javultak az életkörülményeim. A festmények eladásából származó pénzt bankban tartom."

Az utóbbi években a helyi kormányzat a regong fejlődésének támogatásával ösztönzi a helyi gazdaság felvirágzását. Kedvezményes pénzügyi és adópolitika bevezetésével segítik az érintett cégeket. Korábban főleg családi vállalkozások foglalkoztak regong műveszettel. Ma egyre több a nagyüzemi gazdálkodás.

A 30 éves Yangjijia 8 éves korától foglalkozik regonggal. De nemcsak a művészetet sajátította el, hanem saját céget is létesített, a Qinghai Regong Iparművészeti Üzemet, amely jelenleg évente több mint 20 millió jüan értéket állít elő. Termékei nemcsak a hazai piacon keresettek, hanem az Egyesült Államokból, Franciaországból, Japánból és más országokból is érkeznek megrendelések. Ezzel kapcsolatban Yangjijia rámutatott:

„A felnőttek és a gyerekek egyaránt foglalkozhatnak ezzel a képzőművészeti ággal. Rendszerint gyermekkorban kezdik tanulni a regongot, 18-20 éves koruktól önállóan rajzolhatnak. A tangkafestés jobb üzlet, mint korábban bármikor. Régebben néhány száz regong iparművészeti üzem működött, ma viszont több ezer a számuk. Termékeinkből Shenzhenbe, Kantonba, Tajvanba, az Egyesült Államokba és több más külföldi országba szállítunk."

Már megalakult a Regong Képzőművészeti Szövetség, tagjai közt kiváló művészekkel. A szövetség fő feladata a regong képzőművészeti alkotások felügyelete, irányítása. Kunden Dagji, a szövetség állandó tagja, akit a kínai nemzeti iparművészeti nagymesterré és a nemzeti szellemi kulturális örökségek megőrzőjévé avattak, egyebek között elmondta:

"A szövetségünkben minőségértékelő csoport működik több mint 10 állandó taggal, akik tartományi színtű nagymesterekből, nemzeti színtű nagymesterekből és vállalati szintű nagymesterekből kerültek ki. Technikai és anyagi mutatók alapján, illetve az aranyozás szempontjából minősítik a regong iparművészeti termékeket. A minősítések eredménye alapján osztályozzák a termékeket. Célunk, hogy emelkedjen a fiatalok mesterségbeli tudása, és megőrizzük a regong jó hírét."

A helyi kormányzat nagy összeget szentel a regonggal foglalkozók továbbképzésének és a mester-tanítvány kapcsolat támogatásának. Erről Kunden Dagji így beszélt:

"Eddig már több mint húsz diákot tanítottam. Rendszerint 13-14 tanuló dolgozik mellettem. A célom az, hogy növendékeim is továbbhagyományozhassák művészetünket."

A regong művészetet fejlesztése során emelkedett a helyi lakosság életszínvonala. A regong művészeti ipar a leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazatok közzé került Tongren megyében.