Lüjiahe egy kis folyó neve, a Wudang hegység déli lábánál fekvő falu róla kapta a nevét. A folyó völgyében három falu terül el, ezekben több mint 2000-en élnek. Lüjiahe falu a völgy magasabb helyén, a központjában fekszik. Innen csodálatos kilátás nyilik a környékre, a völgyre, a rizsföldekre, a folyópartokra, a patakokra és a hegyekre.
Hogy miért ismernek ilyen sok népdalt Lüjiahe faluban, erről Chen Zhizhong a Danjiangkou Városi Kulturális Hivatal vezetőhelyettese tudósítónknak elmondta:
„Az első ok az, hogy a falunak hosszú történelmi-kulturális múltja van. Már az időszámítás kezdete előtti 1046 és 771 között uralkodott Nyugati Zhou-dinasztia korában sok szájhagyomány volt erre. Politikai, katonai és gazdasági igények a mások magyarázat. A harmadik ok az, hogy a Wudang hegység taoista kultúrája is segítette az itteni népdalok keletkezését. A negyedik ok az, hogy a hit és a néphiedelem állandóan táplálta a népdalok keletkezését. A különböző dinasztiák korában a Sárga-folyó és a Jangce vízgyűjtő területének kultúrái egyaránt elértek a faluig."
A 72 éves Yao Qihua közismert népdalénekes a faluban. A hírek szerint több mint 1000 dalt és nótát tud énekelni. Lakóházának nagy udvarában szép hangon dalolt egy cselédnótát.
Yao Qihua méltó a kiváló népdalénekes hírnevére. Egy egész délelőttön át dalolt. Az általa énekelt nóták a különböző dinasztiák történeteiről, népmesékről, a kényszerházasság elleni küzdelmekről, az emberek életéről, munkájáról és sok más témáról szólnak.
Yao Qihua nyílt, őszinte ember. Elmondása szerint a dalolás szórakozást jelent számára. Minden ünnep, ünnepség, találkozó, így például holdújév, születésnapok, esküvők, gyászszertartások, új házak avatóünnepsége alkalmából szokott énekelni népdalokat. Közben sok nótát tanul más énekestől is.
Yao Qihua egész családja tud nótázni. 30 éves fia, Yao Zhongyou is neves népdalénekes, a ház előtt énekelte a „Konfuciusz éjszakai szórakozása" című dalt. A menye pedig a „Tíz pohár bor" című nótát adta elő tudósítónknak.
Rádiónk tudósítójának a faluban tett látogatása idején a falu dísztermében koncertet tartottak. A zenekar suona elnevezésű fúvós hangszereken, cintányérokon és gongokon játszott. A suona hangszerek csak a koncert kezdetét jelezték. A cintányérok és a gongok kísérték a koncert. A jeladás után az egyik dal követte a másikat a cintányérok és a gongok kíséretében. A szereplők között voltak öregek és fiatalok, férfiak és nők is. A koncert egészen éjfélig tartott. Az előadott dalok többnyire szerelmes nóták voltak, körülbelül 30 szerelmes dalt énekeltek el.
A faluban 85 olyan ember is van, aki egyfolytában két óránál tovább is tud énekelni dalokat. Négyen egyenként több mint 1000 nótát tudnak. 124 olyan ember van, aki több mint 100 dalt tud elénekelni. Ezek a dalok mind régi nóták, amelyek többnyire a Ming- és a Qing-dinasztia korában, azaz a 3-6 századdal ezelőtt terjedtek el Kínában, de vannak köztük jellegzetes helyi dalok is.
Chen Zhizhong, a Danjiangkou Városi Kulturális Hivatal vezetőhelyettese szerint minden jelentősebb esemény alkalmából tartanak dalversenyt.
Lüjiahe falu és környéke közlekedési és gazdasági szempontból kevésbé fejlett, távoli, elhagyatott vidék. Az itt élők a munka szüneteiben és szabad idejükben szoktak énekelni. Az itteni falusiak az új házak építését, az esküvőket, lakodalmakat vagy a gyászszertartásokat szívesen ünneplik népdalénekeléssel. A faluban működik népdalcsoport is, amely a dalok ápolásával, megőrzésével és továbbhagyományozásával, dalversenyek és koncertek szervezésével foglalkozik."
A népdaléneklés régi hagyomány Lüjianhe faluban. Az itteni emberek nagyon kedvelik a nótákat. Ma már autóút vezet a faluhoz, a parasztok tévézhetnek is. Ennek ellenére a helyiek továbbra is rendkívül szeretik a népdalokat, s életük részeként kezelik a dalolást. Biztosra vehető, hogy ez a régi kulturális hagyomány generációról generációkra száll a jövőben is.