A Hubei tartományban fekvő Wudang-hegy lábánál és völgyeiben sok taoista épület található. A taoista templomokat az időszámításunk utáni 7. évszázadban kezdték építeni, és a Ming-dinasztia (1368-1644) korában már taoista épületegyüttes működött itt, mely integrálta a Yuan- (1206-1367), a Ming- (1368-1644) és a Qing- (1616-1911) dinasztia építészeti eredményeit.

A Wudang-hegy Hubei tartomány északnyugati részén fekszik, Kína államilag is elismert természeti látványossága, ahol csodálatos hegycsúcsok és völgyek találhatók, a táj magával ragadó. Legmagasabb, 1612 méteres csúcsa a Tianzhu, ahol 60 kilométeres turistaösvényt alakítottak ki. A legenda szerint a taoizmus északi istene, Xuan Wu Da Di a Wudang-hegyen vált istenné, és innen szállt fel a mennyországba. Ezért is társítják ezt a vidéket a taoista szerzetesekkel, a taoizmussal. Feljegyzések szerint 627 és 649 között építették a Lingying-csúcson található wulongi ereklyetartót. A Song- (960-1279) és a Yuan-dinasztia (1206-1367) idején kibővítették az épületeket. A Ming-dinasztia (1206-1367) korában Chengzu császár 1412-ben több mint 300 ezer katonát küldött ide, akik az építkezésen dolgoztak. A kungfuregények olvasói talán már hallottak a Wudang-hegyről. A Tang-dinasztia (618-907) időszakában itt elmélkedett Lv Chunyang, a Wudai-dinasztia (907-960) korában Chen Tuan, a Song-dinasztia (960-1279) idején Ji Ranzi, valamint a legendás Wudang-csoport szent mestere, Zhang Sanfeng. A Wudang-hegy köti össze az északi Qinling-hegyet a Bashan nevű déli heggyel. Területe több mint 30 négyzetkilométer, ahol nehéz egy látogatás alkalmával bejárni a 72 csúcsot, a 36 sziklaszirtet, a 24 hegyi patakot, a 11 barlangot, a 3 tavat, a 9 forrást és egyéb látványosságokat. Amit viszont nem szabad kihagyni, az az Aranycsarnok (Jindian Gong), de érdemes ellátogatni a déli sziklaszirthez és a Zixiao-palotához, valamint a hegy lábánál található Yuxu-palotához is. A Tianzhu-csúcson fekvő Aranycsarnokot 1416-ban építették. A csarnok 5,54 méter magas, 4,4 méter széles és 3,15 méter hosszú. A fából készült épületet rézzel díszítették, innen a neve. Az Aranycsarnok több mint 500 év elteltével is ragyogó látványt nyújt, amit sokan a kínai építészeti és öntési technika javára írnak. A csarnokban az istenszobrok, az asztalok és a szertartási eszközök mind rézből készültek. Zhenwu isten rézszobrának súlya 5 ezer kilogramm. A Wudang-hegy 36 sziklája közül a déli sziklaszirt a legszebb. A Tang-dinasztia (618-907) óta sok taoista szerzetes él itt. A Yuan-dinasztia (1206-1367) idején építették az első itteni templomot, amit 1413-ban sok újabb követett, ám ezek mind elpusztultak a Qing-dinasztia (1616-1911) idején.

1 2 3