A „Sheng Shui Yan Tan Lu" című krónika szerint a Song-dinasztia (960–1279) kezdetén uralkodott Song Taizong császár egy enciklopédia szerkesztésével bízta meg Li Fang nevű miniszterét több más tisztviselővel és tudóssal együtt. A könyvbe több mint 1600 klasszikus műfajból válogattak szemelvényeket. Egy rendkívül értékes enciklopédia született, mely 55 további részre bontható és 1000 kötetből áll. Címe Tai Ping Zong Lei, Song Taizong császár naponta legalább 2-3 kötetet olvasott belőle, azt tervezte, hogy egy év alatt elolvassa az egész enciklopédiát. Voltak, akik figyelmeztették a császárt, hogy olvasson kevesebbet egy nap. Ne olvasson minden áron akkor is, amikor rengeteg az intéznivalója, mert árthat az egészségének.

„Szeretek olvasni, boldogságot, örömet merítek belőle. Az olvasás kétség kívül hasznos. Nem érzem fáradtnak magam, ki kell tartanom a tanulás mellett" – hangzott a császár válasza az intő szavakra, és továbbra is elolvasott naponta három kötetet. Ha egy nap kimaradt az olvasás, később mindig szakított időt és energiát a lemaradás behozására. Kíséretének folyton azt ismételte, hogy „mindig jót hoz, ha kinyitunk egy könyvet". Mivel nagy tudással rendelkezett, a császár jól intézte az állam ügyeit, példáját követve a miniszterek és más tisztviselők is szorgalmasan olvastak. Voltak olyanok, akik kevésbé szerették ezt a tevékenységet, de a császár hatására ők is hozzáláttak tanulmányozni a klasszikus műveket.

Ezen történet alapján született meg a „könyvet felütni mindig jó" vagy „minden könyvet szüret követ" mondás. Jelentése az, hogy mindig tanulhatunk valamit, ha könyvet olvasunk. A mondás arra buzdítja az embereket, hogy olvassanak és gazdagítsák tudásukat.

(Írta/fordította: Liu Jiaqing)