A múlt héten Pekingben elmaradt az időjárás, most azonban már újra van. A Sanghaji Expó meghozta, és nem is a tavaszt, hanem egyenesen a nyarat. A tavasz, ha jól számolom egy napig tartott, hiszen amikor utoljára említettem az időjárást, akkor még télies pluszokról számoltam be.

No, de most már május van, és ugyan március nem volt rügymozgató, április sem füttyös, fiús, azért május biztosan virágdús lesz. Vagy ahogy a pandam1 nevű e-mail tulajdonosa, Schultz Kálmán írta: „Az 5. hónap a május. Nálunk ez a legszebb hónap. Ezen az oldalon, akár egy hónapig, Demszky mestert, mármint, polgármestert nézegethetem. Jó." De kedves hallgatónk nézegetheti a bal oldal helyett a jobb oldalt is, vagyis a főpolgármestert mikrofonvégre kapó kitűnő munkatársunkat, Zhao Zhengyu-t, azaz Miklóst is.

A naptár júniusi oldalán Schultz Kálmán, és minden naptártulajdonos hallgatónk egy hónapig Belovitz Károly, Karcsi barátunk fényképezős fényképét fogja majd nézegetni. Tőle is jött szerencsére e-mail. Ezt írja erdész barátunk: „Fél éve, hogy a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából rendezett vetélkedőtök magyar különdíjasaként a vendégetek lehettem. Életem nagy élménye az a tíz nap. Köszönettel és hálával gondolok rátok. Van két mondás mely régtől magatartásmintámul szolgál. A nyolcvanas évek végén még volt kínai mesefilm a magyar televízióban, gyermekeimmel együtt néztük őket. Az egyik kínai mesehős azt énekelte: „Életed, hogy víg legyen, szorgalmas maradj." Gyakran ezzel a gondolattal kelek. A másikat úgy olvastam valahol: „A szokás pókháló, mely idővel acélhuzallá válik." Az életemet ennek tudatában igyekszem berendezni."

Már ebből a rövid részletből is látszik, hogy igaza volt Dudás Gyurkának, amikor azt írta Belovitz Karcsiról, hogy „Ő nagyon lelkes, cselekvő ember. A világnézetéhez hűen dolgozik, és én ezért nagyon tisztelem őt."

Mi pedig nagyon örülünk naprakészségének, hiszen csak néhány napja nyitotta meg kapuit a Sanghaji Expó, de Belovitz Karcsi már írt is az eseményről: „Fél évvel ezelőtt a Sanghajban töltött napok tették rám a legerősebb hatást. Most egy olyan félév kezdődik, amelyben bizonyára sokat fogtok tudósítani ebből a városból, bemutatva annak értékeit, amihez minden kiállító ország és szervezet majd hozzáadja pavilonjaiban, amit élvonalbelinek tart. Kíváncsian várom a további híreiteket."

Nos, hírekből egészen biztosan nem lesz hiány, hiszen a világkiállítás nagyszerűen igazolja Dudás Gyurka szavait, aki elmúlt adásunkban már idézett levelében osztotta velünk meg a következő gondolatot: „Minden igaz cél eléréséhez kellenek olyan társak, akik az igazságosság jegyében nemcsak a maguk, de a közösség érdekében is hajlandók cselekedni. Azért van szükség a harmonikus társadalmi rendszer megvalósítására, hogy felszabadulhassanak a kreatív erők. Vagyis a tehetséges emberek tömegei. Ez lehet olyan, akinek sok pénze van, vagy termelőeszközei, állatai, tehetsége, ki-ki a maga területén."

Mielőtt mai műsorunk véget érne, a dunaszentbenedeki Horváth István leveléből szeretnék idézni. Hallgatónk lakóhelyén ugyanis sokan tudják, hogy „levelezek, kapcsolatban vagyok veletek, vagyis a Kínai Nemzetközi Rádió magyar szerkesztőségével." Nos, ha valamelyik ismerőse ismét „megkérdezi az újabb történéseket", akkor nyugodtan említse meg a Sanghaji Expót is.

Műsorunk végéhez érve köszönöm a figyelmüket. A műsorvezetőt, Ilonát hallották. A viszonthallásra!