Amikor magyar barátaim otthonába ellátogatok, a falon általában mindenütt függ egy Magyarország-térkép, amely az első világháború előtti Osztrák-Magyar Monarchia területét ábrázolja. Magyarország és Ausztria sokat háborúzott egymással, mára azonban baráti és jószomszédi lett a kapcsolatuk. Bár Petőfi Sándor és kortársai 1848-ban az osztrák uralom ellen indították el tragikusan végződött függetlenségi harcukat, a szabadságharc leverése után 18 évvel a túlélők mégis megkötötték a régi ellenséggel a kiegyezést, amelynek köszönhetően Magyarország történelmének egyik legragyogóbb korszakát kezdhette el. A mai Budapest majdnem minden patinás nevezetességét a kiegyezés után építették.

Az első világháború elvesztése az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását eredményezte. Ausztria területe szinte változatlan maradt, ám Magyarországot példátlan módon megbüntették. A trianoni diktátum alapján Magyarország elvesztette területének 2/3-át és népességének 1/3-át, aminek következtében nagy közép-európai országból kis ország lett. A második világháború idején az elvesztett területek visszaszerzése érdekében a magyar politikusok Hitler mellé álltak, azaz ismét csak a vesztes oldalhoz csatlakoztak, amikor a fasiszta Németországgal léptek szövetségre. Ezért nem is csoda, hogy Magyarország és a szomszédos államok között máig meglehetősen feszült a kapcsolat.

A mai Magyarország területe és népessége Kínáénak 1%-át sem éri el. Ezért is csodálatos, hogy egy ilyen kis ország több területen is (tudomány, kultúra, sport) igazi „nagyhatalom", amelyet érdemes megbecsülni.

Gyakran mondom a barátaimnak, hogy ne nézzék le Magyarországot, hiszen 14 Nobel-díjasa van, akik a fizika, a kémia, az orvostudomány, a gazdaság, az irodalom és a béke területén egyaránt maradandót alkottak. A népesség számához viszonyítva Magyarország valóban Nobel-díjas nagyhatalom.

Majdnem mindenki játszott már Rubik-kockával. A Rubik-kocka feltalálója, Rubik Ernő természetesen magyar. Rubik Ernő 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, majd egy új típusú építészeti szerkezetet akart tanulmányozni. Ebből a célból különleges módon összekötött 26 kis kockát, és az új nagy szerkezetben minden kis kockának csak korlátozott szabadsága volt. Rubik Ernő elcsodálkozott, hogy miután néhányszor elfordította a kockákat, nagyon nehéz volt visszaállítani az eredeti állapotot. Ez volt a híres bűvös kocka, vagy ahogy a világ ismeri: a Rubik-kocka alapgondolata. Egy évvel később az éles eszű és ügyes fiatalember a találmányát játékká alakította, és szabadalmaztatta.

A magyaroknak számtalan találmánya van, például a golyóstoll, a gyufa, a transzformátor. Az 1980-as évek volt a magyar feltalálók aranykora, akkoriban évente több mint 400 találmány született. Magyarország a találmányok, a feltalálók országa.

Magyarország továbbá a könyvek országa is. Magyarországon összesen közel 20 ezer könyvtár van, és lakosságának több mint 1/4-e gyakran olvas, átlagosan évente mindenki 20 könyvet vásárol meg, és 11-et olvas el. A statisztika azt mutatja, hogy a magyarok jobban szeretnek könyvet venni, mint a nyugat-európaiak. Az UNESCO statisztikai adatai szerint Magyarország a világ harmadik legtöbbet olvasó országa.

Sokan olvasnak, és sokan is írnak. A kétszer is magyar köztársasági elnöknek választott Göncz Árpád is író volt, nemcsak regényeket és drámát írt, hanem lefordította A gyűrűk urát is.

Idén a Sanghaji Expó magyar pavilonjában látható egy tárgy, amelyből meg lehet érteni a magyarokat. A fejjel lefelé függő erdőt mintázó pavilonban a magyarok az egész világ érdeklődését felkeltő új felfedezésüket, a gömböcöt mutatják be. A gömböc az első olyan homogén test, amelynek csupán egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi helyzete van. Jól jelképezi ez azt a tulajdonságukat, hogy a magyarok minden nehézség után talpra állnak. A gömböc a magyarok kívánsága a harmóniára.

Az országok nagysága viszonylagos. A kis országokat ugyanúgy érdemes becsülni, mint a nagyokat.