A kelet-európai rendszerváltás után Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország együttműködésük megerősítése érdekében aláírták a Közép-kelet-európai Szabad Kereskedelmi Egyezményt (CEFTA), ezzel megalakult a Visegrádi Csoportnak is nevezett szervezet. 1992 végén kettévált Szlovákia és Csehország, így létrejött a Visegrádi Négyek csoportja, mely minden évben összeül. Az EU-hoz való csatlakozásuk után azonban nem volt teljesen sikeres az együttműködés.
2010 első felében Magyarországon, Csehországban, valamint Szlovákiában is parlamenti választásokat tartottak, mindegyik országban kormányváltás történt. Jelenleg mind a négy visegrádi országban legalább részben jobboldali párt van hatalmon. A négyek elhatározták, hogy ismételten elindítják a közép-európai szabad kereskedelmi terület együttműködési mechanizmusát, hogy megerősítsék a politikai együttműködést és sikeresen kezelhessék a jövő kihívásait.
Iveta Radicová szlovák miniszterelnök a csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten kijelentette, hogy szorosabbra fogják az együttműködést a jövőben, ezentúl az EU-csúcsok és a Tanács ülései előtt is találkoznak az államok vezetői. Arra kell összpontosítani, ami összeköt, nem arra, ami elválaszt. Szlovákia július elsején vette át a V4 egy évre szóló soros elnöki tisztét Magyarországtól. A szlovák elnökség munkaterve a V4 közös érdekeire helyezi a hangsúlyt, ezek közül hármat emelt ki Radicová: együtt kell működni a gazdasági válság okozta károk leküzdésében, a magas munkanélküliség csökkentésében. További fontos feladat az energiabiztonság megteremtése, ugyanis az országok szabadságának, függetlenségének mértéke függ az önellátás mértékétől. Újabb kihívásként említette továbbá a közép-kelet-európai érdekek hatékony képviseletét az unióban, különös tekintettel a versenyképesség növelésére fókuszáló, 2020-as EU-stratégia kidolgozására.
Petr Necas cseh miniszterelnök felhívta a figyelmet az energiabiztonság megteremtésének szükségességére. Ha a V4 országai együttműködnének a kérdésben, és összekapcsolnák energetikai hálózataikat, csökkenthető lenne a kiszolgáltatottságuk. Megjegyezte, hogy az EU néhány kulcsfontosságú dokumentumot készít elő ezen a területen, a V4 feladata, hogy minél hatékonyabban képviselje közös érdekeiket.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint az unió új tagállamainak be kell bizonyítaniuk, hogy vannak olyan erősek és jók, mint a régiek. Ehhez hozzájárulhat, hogy a V4 példaértékű együttműködés az egész EU számára, de Közép-Kelet-Európa azzal is példát mutathat az uniónak, hogy bátor reformokkal igyekszik választ adni a válság kihívásaira. A V4 jelentős eredményeket ért el az elmúlt években, gyakran működött együtt a balti államokkal, illetve Romániával és Bulgáriával is.
A V4 a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország intézményesített együttműködési kerete, amelynek célja, hogy a négy állam között hosszú távú kooperációt alakítson ki a felzárkózást segítő strukturális és kohéziós alapok ügyében, az Európai Unió közös agrárpolitikájának, valamint a kül- és biztonságpolitikájának kérdéseiben, a schengeni határőrizeti rendszer működtetésében és a transzatlanti kapcsolatok erősítésében.