1990-ben Kína és Magyarország között vízummentesség volt érvényben, Magyarország volt az egyetlen európai ország, ahová vízum nélkül utazhattak a kínai állampolgárok. Ebben az időszakban sok kínai érkezett Magyarországra Pekingből, Északkelet-Kínából, Wenzhouból, Fujianból, Henanból és más kínai területekről. Ma mintegy húszezer kínai ember él Magyarországon. A következőkben az ő magyarországi életükről lesz szó.

Közülük sokan vállalkozóként dolgoznak.

Az 1990-es évek elején leginkább üzleti céllal érkeztek Magyarországra a kínaiak. A kínai kereskedelem -- a kínai állampolgárok számának növekedésével együtt -- egyre látványosabb része lett Budapestnek. A magyarországi kínai kolónia legmagasabb száma elérte az ötvenezret. 1992-ben megszűnt a vízummentesség, és sokukat kiutasították. 1995 után romlani kezdtek az üzleti feltételek, így a kínaiak egy része Magyarországról más, nyugat-európai országba költözött, más részük pedig hazatért Kínába.

Becslések szerint a kínai emberek több mint 80 százaléka kereskedő, üzletember. A magyarországi kínai éttermek gazdasági szerepe elhanyagolható, hiszen számuk sem jelentős. Budapesten 23 kerületben összesen csupán mintegy 50 kínai étterem, és néhány száz kínai gyorsétterem működik.

A Magyarországon vállalkozó kínaiak számára 1995 vízválasztó volt. Ezt megelőzően virágzottak a kínai vállalkozások. Nagyon szerencsés időszak volt -- mondják a kínaiak.

Egy 1990-ben Magyarországra érkezett kínai elmondása szerint akkoriban nem volt olyan áru, amit ne lehetett volna eladni. Nem voltak gazdasági megszorítások, és a könnyűipari termékek piaca is meghódításra várt.

Az 1995 előtti „nagyon szerencsés" időszakot a „lehetetlen küldetés" időszaka váltotta fel. A kínai kereskedők legtöbbje veszteséget kezdett termelni. Ennek két oka lehetett. Először is, a magyar hatóságok szigorúbban léptek fel a „szürke import", a csempészet, a hamisítványok ellen, lefoglalták a kínaiak árukészletét. A másik ok az volt, hogy a környező országokban, úgymint Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Lengyelországban Kína fokozatosan kiépítette saját nagykereskedelmi piacát.

Ma már Magyarországon is működik kétnyelvű iskola, ahol kínaiul és magyarul zajlik az oktatás, több mint húsz kínai és magyar tanár foglalkozik a diákokkal.