A 10 millió lakosú Magyarország hajdan a legelevenebb európai piac volt a kínai kereskedők számára, a kínai árucikkek Magyarországon keresztül kerültek Nyugat-Európába.

Wang Qing, az Europe-Asia News Weekly igazgatója szerint jelenleg majdnem 30 ezer kínai lakik Magyarországon, de 7 kínai nyelvű média van. Volt olyan időszak is, amikor 11 kínai nyelvű média létezett, a pénzügyi válság hatása és a verseny miatt csökkent a számuk 7-re, de ezek sem sikeresek üzleti szempontból.

Wang Qing elmondta, hogy Magyarországon könnyű új médiát alapítani, de nehéz a piacon megmaradni. Egy újság fenntartása és a fejlesztése az olvasók elfogadásától és az üzleti bevételétől függ. Ha nagy az újságok teljesítménye és sok a reklámbevétel, akkor jól működik az üzlet. A kínai nyelvű magyarországi sajtó jól akarja szolgálni és még több információval ellátni a Magyarországon élő kínai embereket. De ez nem elég, nem az emberi óhaj és akarat döntheti el, hogy egy sajtótermék megmarad-e a piacon.

A magyarországi kínai nyelvű sajtónak több mint 10 éves története van. Legrégebbi újságok a Budapest Hetilap, a Piac Lap, az Europe-Asia News Weekly, és az Új Szemle. Mint a kínai kultúra hordozói és a különböző kultúrákat összekötő híd szerepét betöltő lapok, fontos szerepet játszanak a kínai kultúra külföldön való terjesztésében és a külföldön élő kínaiak életének gazdagításában.

Jelenleg az Europe-Asia News Weekly is fenntartási és fejlesztési problémákkal néz szembe. Az igazgató, Wang Qing úgy véli, hogy a külföldön működő kínai nyelvű sajtó csak úgy találhatja meg a továbbfejlesztés lehetőségeit, ha egyesítik a forrásokat, előmozdítják az együttműködéseket, és hozzászoknak a pénzügyi válság utáni gazdasági körülményekhez.