Napjainkban a „Pekingben megkezdődött a magyar középiskolások nyári tábora" című hír figyelmét felkeltette sok hallgatónak. Az elmúlt héten sok e-mailt is kaptunk arról, hogy honnan tanulhat kínaiul és milyen a kínai nyelvtanulás a világon. Ebben a műsorban erről fogunk beszélni, és remélem, mindenki kezdhet tanulni egy kicsit kínaiul.

Először megismerjük, hogy milyen ez a tábor. A kínai országos nyelvoktatási intézet, azaz a Hanban és az ELTE Konfuciusz Intézet által közösen szervezett tábor megnyitó ünnepségét helyi idő szerint július 31-én délután tartották Pekingben, a Hanban központjában.

A Wen Jiabao miniszterelnök meghívására 30-án érkezett 90 diákot tíz magyar pedagógus kíséri. Közülük néhányan már egy-két éve tanulnak kínaiul. A diákok hat magyar város tíz iskolájából érkeztek. A kéthetes kínai nyári tábor során lehetőség adódik a cserekapcsolatok kialakítására és ápolására a kínai és a magyar ifjúság között. A diákok elmondták, hogy nagyon szeretik a kínai nyelvet, és remélik, hogy gyakorolhatják hasonló korú kínai diákokkal.A magyar diákok pekingi látogatásuk után három külön csoportban utaznak Sanghajba, Harbinba, illetve Chongqingba.

Tulajdonképpen a kínai-magyar kulturális és oktatási kapcsolat hosszú múltra tekint vissza, és az elmúlt években gyorsan és sokat fejlődött. Egyre több magyar tanul kínaiul, és a kínai kormány Konfuciusz Intézetet is létrehozott Magyarországon, emellett kínai központ létesült Miskolcon.

Idén áprilisban nyílt meg a BorsodChem-Wanhua Kína Központ a Miskolci Egyetemen, amely az intézmény 15 ezer hallgatója számára nyújt lehetőséget a kínai nyelv elsajátítására, illetve a jövőben további kínai tanulmányok folytatására. A Miskolci Egyetem BorsodChem-Wanhua Kína Központ kiemelt feladata lesz emellett a kínai egyetemekkel közös műszaki kutatások támogatása, valamint oktató- és kutatócserék megszervezése is. A központ létrehozásában kulcsszerepet játszott a Wanhua-BorsodChem, amely a vegyipari technológiai kutatások eredményeitől termelési kultúrájának és termelékenységének továbbfejlődését várja.

Sok külföldi diák érkezik Kínába azzal a céllal, hogy kínaiul tanuljon. Kínában a külföldi diákok eddig 60%-a tanulja a kínai nyelvet. A kínai nyelvtanfolyamok igen rugalmasak, sokfajta van: pár hetes, néhány hónapos vagy 4 éves. Az érintett kínai oktatási intézmények különböző szintű tananyagokat írnak, minden iskola a diák tudásszintjétől függően csak kínaiul vagy kínaiul és angolul tanít.

Az egyetemeken általában kínai nyelvtanítást folytatnak. A külföldi diákok eddig több mint 300 kínai egyetemre járhatnak, egy diák bármilyen egyetemmel közvetlen kapcsolatban lehet.

1992-től a kínai illetékes intézmény bevezette a „kínai nyelvű TOFEL" vizsgát, aminek sok szintje van. A vizsgát nemcsak Kínában vezették be, hanem a világ 28 országában.

A kínai nyelv és kultúra népszerűsítésével foglalkozó Konfuciusz Intézet egyik ösztöndíjasaként érkezett Pekingbe Hahn András, akit a Beijing Waiguoyu Daxuén, azaz a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemen kerestünk fel.

- Az ösztöndíj a tanulmányi díjat fedezi, a szállást meg némi havi költőpénzt. Ha nem ösztöndíjjal jöttem volna, akkor, ha jól tudom, itt egy félév 180 ezer forintba, a szállás havi 30 ezer forintba kerül. Ha nem nyertem volna meg ezt az ösztöndíjat, akkor is ki tudtam volna jönni. Csak kicsit költségesebb lett volna – válaszolta a pekingi egyetemi oktatás anyagi vonzataival kapcsolatos kérdésünkre Hahn András.

A kínaiul tanulókat kilenc szintre sorolják be, András két éve kezdett kínaiul tanulni, ezzel az A-tól I-ig terjedő skálán a „C" szintre került be.

– Ez a kezdő és a haladó között van valahol – magyarázta Hahn András, akinek már van egy villamosmérnöki diplomája a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről. Most azt tervezi, hogy az ösztöndíj lejártával Pekingben marad, és itt vállal munkát.

2010-ben rekordmennyiségű külföldi diákja volt Kínának, a kínai oktatási minisztérium statisztikái szerint akkor 194 ország 265 090 állampolgára tanult az ország 620 egyetemén és egyéb oktatási intézményében. A minisztérium tervei szerint a cél, hogy különféle együttműködések keretében 2020-ig ötszázezerre emeljék ezt a számot.

Mivel a kínai gazdaság gyorsan fejlődik és Kína külkapcsolatai egyre erősebbek a kínai nyelv is egyre népszerűbb a világban. Bár a kínai nyelvet a világ legnehezebb nyelvének tartják, az elmúlt években szüntelenül növekszik azon emberek száma, akik kínai nyelvet tanulnak.

A kínai állam teljes és részleges ösztöndíjakat is biztosít az itt tanuló külföldi diákoknak. A kínai oktatási minisztérium áprilisban bejelentette, hogy az idén legalább másfél milliárd jüant fog költeni erre. Minden évben az érdeklődő diákok a lakhelyük szerinti nagykövetségen vagy konzulátuson kérhetnek tájékoztatást az elérhető ösztöndíjakról. A lehetőségekről a Kínai Ösztöndíj Bizottság honlapján, a www.en.csc.edu.cn oldalon található információ angolul.

Li Yuan asszony, a Hanban Kiemelt Projektek, és Nemzetközi Ügyek Osztályának vezetője elmondta:

„Az utóbbi néhány évben többször is rendeztünk Kínai Híd címmel nyári táborokat. A táborok célja, hogy a kínai kultúra és nyelv megismerésére ösztönözze a külföldi fiatalokat, és egy olyan platformot hozzon létre, amelynek keretein belül megvalósulhat a kulturális csere a kínai és a külföldi fiatalok között. Ezekben a napokban a diákok és kísérőtanáraik pekingi programokon vesznek részt. Ennek befejeztével három részre válik a csoport: Sanghajba, Chongqingbe és Heilongjiangba mennek. A diákokat Sanghajban a Kelet-kínai Tanítóképző Egyetem, Chongqingben a 8. sz. Középiskola, Heilongjiangban pedig a Heilongjiang Egyetem fogadja majd. Ezeken a helyszíneken kínai nyelvi és kulturális órák várják a diákokat, akik kínai diákokkal is találkozni fognak. Ezenkívül megtekintik majd a helyi nevezetességeket, megismerkednek a kínai történelemmel, és további színes és érdekes programokon vehetnek részt. Remélem, hogy miután a magyar diákok saját szemükkel látták és megismerték Kínát, a kínai-magyar barátság követeivé válnak."

A CRI-lapunkban önök is találhatják a kínai nyelvtanulás leckét. Ott nem csak láthatják, hanem hallgathatják is. Könnyű kínait felsoroltunk, például „Jó napot" vagy „Régen nem láttalak".

Ha egy kínaival beszélget, biztos teázik. Akkor most bemutattok néhány kínai teázási szokásot.

Általánosságban szólva a pekingiek a virágteát, a shanghajiak a zöldteát, a délkelet-kínaiak pedig a fekete teát szeretik. Dél-Kínában gyakran sót és gyömbért is tesznek a teába, amit majd el is rágcsálnak. Ezért aztán itt el lehet mondani a teázásra azt is, hogy"teát eszenek".

A kelet-kínai szokások szerint a teakészítés módja a következő: amikor első ízben öntenek vizet a csészébe, akkor nem nagy távolságból öntik azt, mert úgy tartják, hogy minél közelebbről forrázzák le a füvet, annál finomabb lesz a tea, mert így a tea illata lassabban száll ki a csészéből. Amikor második és harmadik alkalommal öntenek vizet a tealevelekre, akkor már növelik a távolságot, legalább 30 centiméterről kell a forró vizet a csészébe önteni.

Pekingben ha egy idősebb készít egy fiatalnak teát, aki azután ezt nem köszöni meg azzal, hogy két ujjával háromszor az asztalra koppant, különösen nagy faragatlanságnak veszik, és az idős megharagszik a fiatalra.

(Írta/fordította: Wang Yuzhe)