Mostanában a Diaoyu-sziget sok figyelmét hívta fel embereknek az világon. E-maileket kaptunk mindennap arról, hogy pontosan milyen ez a sziget és miért ilyen fontos mind Kína és Japán között. Ezért a mai műsorunkban a történelmi szögből megmagyarázunk, hogy mi a Diaoyu-sziget történelme és a fontossága a két országnak.

Először megismerjük az utóbbi napokban történt eseményt.

Július 13-n három kínai halászati járőrhajó szóváltásba keveredett a japán parti őrség hajóival a Diaoyu-szigetek melletti vizeken.

A Yuzheng-202, Yuzheng-204 és Yuzheng-35001 járőrhajók 13-n reggel találkoztak a japán hajókkal egy rutin járőrözés során, áll a kelet-kínai-tengeri halászati hivatal közleményében.

A kínai hajó körülbelül hajnali kettőkor érkeztek meg a területre. A japán hajókat 9 óra 45 perckor észlelték, mikor a Yuzheng-204 ügyintézőket küldött egy közelben horgonyzó kínai halászhajóra biztonsági ellenőrzés céljából.

„A Diaoyu-szigetek és a hozzá tartozó szigetek már ősidők óta Kína területének részét képezik. Halászati járőrhajóink megszokott feladataikat végzik a halászati tevékenység megóvása érdekében a kínai vizeken. Kérjük, ne avatkozzak közbe és azonnal távozzanak," válaszolták rádión a kínai hajók, mikor a japán hajók a terület elhagyására szólították fel őket.

A kínai hajók azóta rendezték soraikat, és tovább folytatják a járőrözést a területen.

Augusztus 22-n a Japán által jogszerűtlenül letartóztatott 7 kínai állampolgár és a Qifeng 2 nevű hajó visszatért Hongkongba.

A hongkongi Qifeng 2 hajó augusztus 12-én Hongkongból indult a Diaoyu sziget felé, ahova augusztus 15-én érkeztek. A szigeten kinyilvánították, hogy a Diaoyu sziget Kína területének része. Ezt követően a japánok jogszerűtlenül lefogták a hajót és a 14 kínai tengerészt. A kínai kormány és az illetékes felek erőfeszítéseinek köszönhetően Japán augusztus 17-én szabadon bocsátotta a 14 tengerészt és a hajót. 7 tengerész már korábban repülőgéppel hazatért.

Liu Weimin kínai külügyi szóvivő szerdán Pekingben tartott szokásos sajtóértekezleten kijelentette: Kína sürgette Japánt, hogy ne sértje meg kínaiak biztonságát a Diaoyu-szigeteknél, akik megóvják a szigeteket.

A tajvani őrhajó belépett a Diaoyu-szigetek vizeire, a kínai fél hogyan kommentálja? Ezzel kapcsán Liu Weimin válaszolt: vitathatatlan a szuverenitása a szigetek felett, mivel ősidők óta Kína területének szerves részét képezik. Kína tovább szükséges lépéseket fog tenni a Diaoyu-szigetek szuverenitása védelmének érdekében.

A több fordulós tárgyalások és a kínai diplomaták közbenjárásának eredményeként a Diaoyu-sziget környéki vizeken letartóztatott tizennégy kínai állampolgár visszanyerte szabadságát. A kínai nagykövetség által tett erőfeszítések révén augusztus 17-én 17 óra 36 perckor a tizennégy érintett közül heten repülőgéppel, heten pedig a Qifeng-2 hajóval indultak vissza Hongkong felé.

A kínai kormány ismét hangsúlyozta, hogy a Diaoyu-sziget és a környékén található szigetek történelmi idők óta Kína fennhatósága alá tartoznak.

Augusztus 17-én 19 óra 50 perckor épségben megérkezett a hongkongi nemzetközi repülőtérre hét kínai állampolgár, akiket korábban a japán hatóságok tartóztattak le a Diaoyu-sziget környéki vizeken. A másik hét szabadon engedett kínai hajón tér vissza hazájába.

Qin Gang kínai külügyi szóvivő augusztus 19-én erőteljesen tiltakozott a japán jobboldaliak Diaoyi-szigeten jelentéte ellen, arra sürgette Japánt, hogy ne sértse meg Kína terülét és szuverenitását.

Jelentések szerint 150 japán jobboldali, köztük parlament tagjai, elutazott Diaoyu-szigetre az úgy nevezett „léleket vigasztaló" rendezvényre, végzetül tizen partra szálltak a Diaoyu-szigeten.

Qin Gang elmondta, hogy a japán jobboldaliak illegális cselekedete megsértette Kínának területét és szuverenitását, a kínai külügyminisztérium komoly kifogást emelt Japán kínai nagykövetsége ellen.

A kínai szakértő is mondta, hogy százéves japán térkép szerint a Diaoyu-szigetek Kínáé.

A korábban japánban tanuló és kutató Zheng Hailin kínai szakértő nemrég bejelentette, hogy japánban váratlanul egy olyan 1876-es japán térkép birtokába jutott, amelyen nem szerepelnek a Diaoyu-szigetek és környezetük. Zheng Hailin szerint ez bizonyítja, hogy a terület valóban Kína része.

Zhang Hailin rámutatott, hogy ezen a térképen a Diaoyu-szigetek nem szerepelnek. A nemzetközi jog szerint egy ország által közölt hivatalos térkép irányadó a terület hovatartozását illetően. Így ez a térkép azt bizonyítja, hogy a Diaoyu-szigetek történelmileg Kína szerves része, nem pedig Japáné.

A jelentés azt is mutatta meg, hogy történelmi dokumentum szerint a Diaoyu-sziget Kínának földje.

Hong Lei, a kínai külügyi szóvívő augusztus 24-én az újságíróknak kérdésére válaszolva elmondta, hogy a Diaoyu-sziget és a környekén lévő szigetek mindig a Kínának földje. Ugyanazon a napon korábban a japán miniszterelnök újságíróknak elmondta, hogy Japán 1895-ben a szigetet jelentette ki a saját földjének, hiszen akkor a kínai Qing dinasztiai kormány nem urálja meg a szigetet.

Hong Lei szerint a kínaiak először találták meg, fejlesztették ki a szigetet. A Diaoyu elnevezése először egy Ming dinasztina(1403 évben) kínai könyvben jelent meg. Még Hu Zongxian, egy Ming dinasztia zhejiangi tartományzó először egy hivatalos dokumentumban a Diaoyu szigetet a kínai tengeri terület védelmi határává felsorolta. Japán 1895-ben törvénytelen módon szállta meg a szigetet. A II. Világ Háború után a „Kairó Nyilatkozat" azt követelte Japánt, hogy az észak-kelet-kínai területet, Tajvánt, és Penghu-szigeteket és egyébbi régen Kínához tartozó földet visszaadja Kínának. 1945 augusztusában Japán megadott és elfogadta a fent említett feltételet.

A kínai sziget konfliktus nem csak Japánnal, hanem Vietnammal is.

Fan Liqing, a kínai Államtanács Tajvani Ügyekkel Foglalkozó Irodájának szóvivője ismételten hangoztatta, hogy a Tajvani-tengerszoros két partjának közös a felelőssége, hogy biztosítsák a Dél-kínai-tenger és a Diaoyu-sziget szuverenitását.

Jelentések szerint március végén egy vietnami fegyveres járőrhajó provokációs jellegű cselekedetet hajtott végre a Dél-kínai-teger vizein. Bizonyos japán tisztviselők pedig a Diaoyu-sziget megvásárlását tervezték.

Fan Yuqing Kína vitathatatlan szuverenitását hangoztatta a Dél-kínai-tengeri szigetek és a Diaoyu-sziget felett. „A Tajvani-tengerszoros két partjának közös a felelőssége abban, hogy biztosítsák ezeknek a szigeteknek a szuverenitását.

Dél-kínai-tenger védelmi szempontjából Kína a Sansha várost létrehozott.

Xiao Jiét hétfő délután választották meg a Dél-kínai-tengeren újonnan alapított Sansha városának első polgármesterévé. Ugyanakkor megválasztották a városi népi gyűlés állandó bizottságának igazgatóját is.

Az 51 éves Xiaót, a Hainan tartományi mezőgazdasági osztály vezetőjét a sanshai városi népi gyűlés első ülésén választották meg polgármesterré Yongxing szigetén, Sansha kormányzati székhelyén.

Az 56 éves Fu Zhuangot, a Hainan tartományi civil légvédelmi hivatal igazgatóhelyettesét választották meg a sanshai városi népi gyűlés állandó bizottságának, a város törvényhozó testületének az igazgatójává.

A törvényhozási tanácskozáson megválasztották a három polgármester-helyettest és a városi középszintű népi bíróság és ügyészség vezetőjét is. Emellett a sanshai városi népi gyűlés állandó bizottságának öt másik tagját is megválasztották.

A városi népi gyűlés 45 küldötte vett részt a sanshai városi népi gyűlés első ülésén és adta le szavazatát.

Az utóbbi napokban az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek és Vietnam egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy nem támogatják Sansha városának létrehozását. Ezzel kapcsolatban Yang Yujun, a Kínai Honvédelmi Minisztérium szóvivője a július 26-án Pekingben megtartott sajtóértekezletén elmondta: az, hogy Kína saját területén felépít egy várost, nem kapcsolódik más országok ügyeihez.

A szóvivő közölte azt is, hogy Kína Sansha városánál haderőt is fog állomásoztatni, amely Hainan-sziget alá tartozik majd és főleg a Sansha környékén lévő vizek védelmezése lesz a feladata.

(Írta/fordította: Wang Yuzhe)