Műsorunk készítésekor gyakran nyílik alkalmunk arra, hogy újabb hallgatókkal ismerkedjünk meg. Egy Pakisztánban élő magyar hallgatónk nagyon érdeklődik Kína és a kínai kultúra iránt. Levelet küldött nekünk, amit most megosztunk hallgatóinkkal. Így hangzik a levél: „Láttam egy műsort a tévében Kínáról és a kínai kultúráról. Kína valóban elképesztő és hihetetlen ország. Jó betekintést adott számomra ez a műsor. 1949-ben a hagyományos kínai kultúra helyébe egy új szándék lépett, a tömegek érdekének szolgálata, és a szocializmus építése. Kína legalább ötezer éves múltra tekint vissza. Sőt, a kínai civilizáció továbbra is nagy jövő előtt áll. Sok háború és szenvedés is része volt Kína történelmének. A szülőtisztelet, a munkamorál, és a konfuciánus hagyományok mélyen beivódtak a kínai nép lelkébe. A hagyományos evőpálcikákat más országokban is használják, például Vietnámban, Észak-Koreában és Dél-Koreában. Az ázsiai családokban általában közösen fogyasztják el a vacsorát, és többnyire a rizs is megtalálható az asztalon. A kínai családi vacsoránál fontos az együttlét. Az újév a legnagyobb kínai ünnep. Ilyenkor a gyerekek piros csomagokat kapnak pénzzel. A Shang-dinasztia idejéből származó jóslócsontokon található szövegekben látható kínai írásjegyek jelentik az első írásos emlékeket a kínai kultúráról. A mai kínai írásjegyek erős hasonlóságot mutatnak a háromezer évvel ezelőtti logografikus jelekhez. A kínai tudósok más civilizációkhoz képest könnyebben képesek megérteni az ősi szövegeket. A University of Pennsylvanián egy kutató Jing Jiang a hagyományos kínai zenére gyakorolt hatásáról írt cikkett. Jing Jiang elmélete szerint a kínai hangok segítségével serkentik a vérkeringést a szervezetben.

((Írta/fordította:  Dong Xuhui)