A tofu (kínai pinyin átírás: doufu) egy kínai eredetű élelmiszer, melyet szójatej megaltatásával és a visszamaradt „túró" összepréselésével készítenek. A szójatejet szójabab beáztatásával, összezúzásával, forralásával és leszűrésével állítják elő. A szójatejben lévő fehérje kicsapódását általában kalcium-szulfát hozzáadásával érik el, ez a legáltalánossabban használt koaguláló szer kínai tofu előállításánál. Használnak még erre a célra magnézium-kloridot vagy citromsavat, sőt tengervizet is.

A tofu hagyományos, ősidők óta ismert étel, néhány régi könyvben, például a Ming-dinasztia híres orvosa, Li Shizhen által írt Bencaogangmu-ban is szerepel már. Bízvást elmondható, hogy a kínaiak kezdték enni legelőször a tofut a világon. De ki találta fel? Nem más, mint Liu An huangnani király, aki hosszú élet után áhítozott, nyolc gyógyszerészt hívott meg, hogy a Bagong hegyen kifejlesszenek egy orvosságot.

Forrásvízzel szójababot őröltek, a már említett módon végül elkészítettek egy fehér, lágy anyagot, ami ugyan nem volt gyógyhatású, viszont ez volt az első tofu, melyet egy bátor helyi pásztor kóstolt meg először – és finomnak talált.

Liu An alkottatta meg tehát az első tofut, a Bagong vidéke pedig az étel szülőföldje lett. Minden család tud itt tofut készíteni, a helyi asszonyok akár több száz fajta fogást is ismernek tofuval. A reform és nyitás politikájának bevezetése után a Bagong hegynél számos étterem nyílt, sokan járnak ide Németországból, Nagy-Britanniából, Japánból, Hollandiából, Csehországból és más országokból megkóstolni az eredeti tofut.

A tofu alapvetően íztelen és szagtalan, de jól átveszi egyéb élelmiszerek és fűszernövények ízét, ezért édes és fűszeres ételek elkészítésére egyaránt alkalmas. Természetesen nem csak nyers, hanem ízesített formában is készítik. Állaga az egészen lágytól a keményig terjedhet. Változatosan felhasználható, egyes fajtái nyersen fogyaszthatók, de lehet sütni, főzni, párolni, fűszerezni, illetve levesekhez is kedvelt hozzávaló.

A tofut számos formában ismerjük. Megkülönböztetünk friss és feldolgozott tofut: a friss tofu szójatejből készül, a feldolgozott tofu pedig friss tofuból. A friss tofut annak víztartalma alapján három fő csoportba osztjuk. A lágy tofu a legmagasabb víztartalmú tofu, állaga a lágy pudinghoz hasonló. Japánban és Koreában hagyományosan tengervíz felhasználásával állítják elő. A kemény tofu ugyan össze van préselve, de még így is elég magas a víztartalma. A szárított tofu egy igen szilárd tofufajta, a friss tofufélék közül ez tartalmazza a legkevesebb vizet. A tartósított tofu olyan tofukockákból áll, melyeket levegőn kiszárítottak és melyeket baktériumok erjesztenek. A büdös tofu egy különleges, lágy tofufajta, melyet zöldségek és halszósz keverékében erjesztenek.

A tofu a kínai konyha alapvető élelmiszere és hagyományosan része a japán, koreai és a délkelet-ázsiai országok konyhájának. A tofu több mint 2000 éves története során a népek közti érintkezés folytán mára az egész világon széles körben elterjedt, magas fehérjetartalma miatt főleg a vegetáriánusok étrendjében foglal el fontos helyet a Föld más részein, mint húspótló.

A tofu világkörüli útja kapcsán mindenképpen meg kell említeni egy régi kínai szerzetes, Jian Zhen nevét. Jian Zhen a Tang-dinasztiában élt, Japánba hajózott, ahol megtanította a tofukészítést a japánoknak. Japánban ma is számos tofus fogás nevét kínai írással írják. Ezután a tofu eljutott Koreába, a mai Thaiföldre, Malajziába, Indonéziába, Szingapúrba és a Fülöp-szigetekre, manapság pedig, ahogy egyre több kínai él nyugaton, Európában és Észak-Amerikában is hódít.

A különféle népek különféle módon gazdagították a tofu-kultúrát. Japánban például színes – piros, kék, zöld - tofut készítenek természetes anyagok segítségével. Koreában a helyi alapanyagok felhasználásával különféle tofuleveseket főznek, így például a mingtaiyu (mingtai hal) tofulevest. Az indonézek szeretik olajban kisütni a tofut és szósszal fogyasztani. Szingapúrban és Malajziában a „rougucha" nevű étel igen népszerű, amelyet szintén tofuval készítenek. Amerikában a különböző gyorséttermek menüjén találhatjuk a tofusalátát vagy a tofuburgert is.