Reggelente a sanghaji expóparknál mindig feltűnt egy idős japán asszony. Ő Tomijo Jamada (Yamada Tomiyo), az expó fanatikus rajongója. A japán aicsi (aichi) expó idején a japán asszony rekordot állított fel azzal, hogy mindennap ott a világkiállításon! A Sanghaji Expó előtt 184 jegyet vett. Szenvedélyéről szólva elmondta, hogy az expó nemcsak neki, de egész Japánnak egy álom megvalósulását jelenti.
„Születésemkor Japán nagyon szegény volt, az emberek nem tudták, hogy milyen jövő vár rájuk és országukra. Ilyen körülmények között Japánnak az expó megrendezése egy álom megvalósulása volt. A világkiállítás megtekintése után a japánok szorgalmasan dolgoztak, és ennek köszönhető, hogy a gazdaság fejlődésnek indult."
Az 1970-es oszakai expó nagy változást hozott Japánnak. Ehara Norijosi (Noriyoshi Ehara), a sanghaji világkiállítás japán pavilonjának vezetője úgy véli, hogy az oszakai expó nagy hatással volt japánra a ruházati, élelmezési, lakhatási, utazási, majdnem minden területen.
„Az expó idején mindig feltűnik több olyan elképzelés, ami az adott kor szüleménye. Az oszakai világkiállítás megrendezésekor jelentek meg a gyorsétkezdék és a sétálóutcák. Ezek ma már a mindennapi élet részei, de 1970 előtt még nem volt ilyen."
Tomijo Jamada több expón is járt. Szerinte a világkiállítás nemcsak az emberek életében hoz változást, hanem sokat is tanulnak belőle.
„Az expó lehetőség az önálló tanulásra, temérdek tudásra tehetünk szert, amelyek még a tankönyvekben sincsenek benne. Az iskola kötelező, az expó látogatása pedig teljesen önkéntes."
Wu Zhiqiang, a Sanghaji Expó főtervezője nagyon egyetért a japán asszony véleményével, aki 1984-től követi figyelemmel az expókat. Wu szerint a gyerekek számára nagyon fontos a világkiállítás látogatása. Ők jelentik a jövőt, miattuk rendeznek világkiállításokat.
„Az expó meglátogatása után a gyerekek már saját maguk is szükségesnek érzik az innovációt. Fárasztó a cél nélküli tanulás, de a kreatív tanulást már inkább szeretik a gyerekek."
Xu Wei, a Sanghaji Expó koordinációs irodájának szóvivője elmondta, hogy az expón keresztül a kínaiak jobban megismerhették a külvilágot. Az adminisztráció színvonalának emelése érdekében, a „jobb város, jobb élet" megvalósításáért egyes kínai regionális kormányzatok tisztviselőiket az expóra küldték, remélve, hogy azok új tapasztalatokat szerezhetnek. Természetesen a kormánytisztviselők első útja a példamutató városok övezetéhez vezetett (Urban Best Practice Area, UBPA). Erről így beszélt a szóvivő.
„A példamutató városok övezetében kiállító városok bemutatták az általuk alkalmazott módszereket, például az olcsó bérlakások programját, környezetbarát módszereket, a hulladékkezelést, és még lehetne sorolni. A városok vezetői számára ez a látogatás inspirációt jelentett."
A tapasztalatszerzés egymásra ható folyamat. Az expó az egymástól tanulás és a kapcsolatteremtés fóruma. A példamutató városok övezetében Vancouver is bemutatkozott. Wendy Au vancouveri kormánytisztviselő tájékoztatása szerint az 1986-os vancouveri expó után a városnak sikerült kidolgoznia a belvárosi lakosság gyors növekedése, a környezetvédelem és a gazdaságfejlődés közötti összefüggés miatt kialakult problémák orvoslásának módját.
„Nagy figyelemmel kísértük a vancouveri expót. Egy lakható várost építettünk fel, ami nagy elismerésben részesült szerte a világban. Következetesen törekszünk a multikultúra, a stabilitás és a zöld fejlesztés megvalósítására, figyelmet fordítunk a közlekedésre, ami az akkori expó témája volt. Most a városi lakosok száma 25 százalékkal nőtt, de a gépkocsik száma 17 százalékkal csökkent."
Vancouver az egyik olyan kanadai város a kettő közül, amely expót rendezett. Az 1967-es montreali expó idején a kanadai lakosok száma körülbelül 20 millió volt, de több mint 50 millióan jártak az expón! Mark H. Rowswell kanadai főképviselő szerint a világkiállítás megrendezésével Kanada sikeresen mutatkozott be a világnak. A Sanghaji Expó is fontos lehetőség Kína számára, és az expón keresztül Kína is jobban megismerhette a világot.
„Az expó kapcsán az emberek fő célja az, hogy meglátogassák a nemzeti pavilonokat, köztük a kanadait is. Ez is a kapcsolatfelvétel egy formája. Az expó megrendezésével Sanghajban nagyban javultak az infrastrukturális létesítmények, például a közúthálózat, a metróvonal és egyes épületek. De hosszú távon a világkiállítás kulturális és szellemi hatása is érezhető lesz Kínában."
Vajon milyen hatása lehet az expónak Kína jövőjére? Wu Zhiqiangnak, a sanghaji expópark főtervezőjének is megvan erről a véleménye.
„Minden ország innovációja saját magára szabott, beleértve a multikulturális, a szociális és a jelenlegi megújulást és azt, ami a világ jövőjének fejlesztését hajtja. Kína egykor nagy argárország volt, és harminc év elteltével ipari országról beszélhetünk. Az expó megrendezése után harminc évvel kreatív, előrelátó és innovatív ország lesz."
A Sanghaji Expó már véget ért. De vajon mit hagy majd maga után? Időre van szükségünk, hogy erről megbizonyosodjunk.