1851-ben a londoni Hyde Parkban rendezték a Great Exhibitionnak, Nagy Kiállításnak nevezett első világkiállítást, ahol az angolok ipari forradalmának vívmányait mutatták be, például nagyteljesítményű gőzgépeket, mozdonyokat, darukat, összesen több mint 100 ezer terméket.
A Coca-Cola igen kedvelt üdítőitala a világnak. Tudják-e, hogy éppen a 1964-es New York-i világkiállításon történő megjelenése tette közismertté ezt az amerikai italt? Szintén a New York-i világkiállítás idején született az elképzelés a Disneyland létesítéséről, ahova ma a világon sok gyerek vágyakozik.
1915-ben a panamai világkiállításon az állami pálinkának nevezett kínai Maotai pálinka aranyérmet kapott. A kitüntetés története a következő. Annak idején ezt a kínai pálinkát kerámiaedénybe töltötték. A világkiállításon a pamut és textilcikkek, szójabab és étolaj, valamint egyéb mezőgazdasági termékek között állították ki a Maotai pálinkát. Ilyen körülmények között ez a kiváló kínai pálinkafajta egyáltalán nem keltett figyelmet. Már végéhez közeledett az expó, a kínai kiállítók aggódtak is pálinkájuk miatt. Egy napon a világkiállítás zsűrijének néhány tagja érkezett a kínai pavilonba. Ekkor egy kínai kiállítónak végső kétségbeesésében hirtelen jó ötlete támadt: földhöz vágott egy pálinkával töltött kerámiaedényt. A kiömlő pálinka csodálatos illata teljesen lenyűgözte és meghódította a látogatóban levő zsűritagokat. Később ennek a kínai pálinkának ítélték oda az aranyérmet a bírálat során.
A sanghaji világkiállításon a fejlődési irányt képviselő gondolatok, divatos tudományos és technikai termékek mellett a kiállítási pavilonok is káprázatos látványt nyújtanak a látogatóknak. A kreativitás minden világkiállítás egyik legfőbb jellemzője. Például az első londoni világkiállításon vasból és üvegből építették a pavilonokat, amelyek azután pompázatosan csillogtak a fényben. El is nevezték őket az emberek „kristály palotának". A kreativitásra a párizsi Eiffel-torony is jó példa. A torony ma Párizs egyik jelképe. Tudják-e, hogy ez a vastorony az 1889-es párizsi világkiállítás miatt épült fel? A 2010-es sanghaji világkiállítás kínaiul Douguan-nak, angolul Bucket Crown-nak nevezett, magyarra „vödör alakú koronának" fordítható kínai kiállítási pavilon és egyéb épületek is a világban jól ismert létesítményekként örökké fennmaradnak. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a kínai kiállítási pavilon egy ókori kínai építészeti eljárás alapján épült fel. A kínai pavilon felfelé szélesedő épület, az építés során egyre kijjebb rakták a gerendákat, így alakítva ki az épület vázát.
A sanghaji a 41. világkiállítás. Kína először rendez expót, és fejlődő országban sem volt még korábban világkiállítás. A Sanghaji Expó mottója: „Jobb város, jobb élet". Az egész világon gyors ütemben nő a városi lakosság, mára a föld népességének fele városlakó. Ezért alaposan meg kell tervezni a városfejlesztés jövőbeli útját. Előre tudható, hogy a világkiállításon láthatóak lesznek olyan kreatív, innovatív gondolatok és termékek, amelyek az alacsony szénfogyasztás, az energiatakarékosság és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésének megvalósítását szolgálják.
Kedves barátaink, mára ennyit a világkiállítások történeteiből. Hamarosan megnyílik a sanghaji világkiállítás. Találkozunk az expón. A világkiállítás 2010. május 1. és október 31. között, tehát több mint 180 napon át lesz nyitva a látogatók elött. Ez idő alatt Haibao, a világkiállítás kabalafigurája is szívből köszönti barátait.
Most, a műsor végén Haibao ismét két kérdést tesz fel. 1. Hányadik világkiállítás a Sanghaji Expó?
2. Mi a sanghaji világkiállítás mottója?
Just the Way You Are
