A Kínai Kommunista Párt legmagasabb eszményképe és végső célja a kommunizmus megvalósítása. A párt szabályzata előírja: A Kínai Kommunista Pártnak a marxizmus-leninizmus, Mao Ce-tung eszméi, Teng Hsziao-ping elmélete és a „három képviselet" koncepció a cselekvési irányelve.
A Kínai Kommunista Párt 1921 júliusában alakult meg. 1921 és 1949 között a kínai népet vezetve kemény, kiváló küzdelmeket vívott és megdöntötte az imperializmus, a feudalizmus és a bürokratizmus uralmát Kínában és megalakította a Kínai Népköztársaságot. Ezután a soknemzetiségű kínai népet vezetve megvédte az ország függetlenségét és biztonságát, sikerrel megvalósította az áttérést az új demokratikus társadalomról a szocialista társadalomra és lebonyolította a tervszerű, nagyméretű szocialista országépítést. Ennek során a kínai gazdaság és kultúra minden eddiginél nagyobb fejlődést ért el.
Miután 1956-ban alapvetően szocialista tulajdonná alakították át a magántulajdonú termelőeszközöket, a Kínai Kommunista Párt tapasztalathiány miatt hibákat is követett el a szocialista ügyek vezetésében, nevezetesen 1966 és 1976 között olyan országos, hosszantartó súlyos hibát, mint a „kulturális forradalmat".
Miután 1976 októberében befejeződött a „kulturális forradalom", Kína az új történelmi fejlődés időszakába lépett. 1978. végén összehívták a Kínai Kommunista Párt 11. bizottságának harmadik plénumát, amelyen nagy jelentőségű fordulat valósult meg az új Kína megalakulása óta. 1979-től a Kínai Kommunista Párt végrehajtja a Teng Hsziao-ping által kezdeményezett reform- és nyitás politikáját. Azóta a nemzetgazdaság és a társadalomfejlődés közismert eredményeket ért el. Az ország arculata óriási változásokon ment keresztül. Ez az időszak volt a legjobb az Új Kína megszületése óta. Ebben az időszakban szereztek maguknak legtöbb hasznot a néptömegek.
A Kínai Kommunista Párt annak a híve, hogy fejlesszék a kapcsolatot a külföldi országokkal a kedvezőbb nemzetközi körülményekért a kínai reform- és nyitás politikájának végrehajtásához és a modernizálódáshoz. A nemzetközi ügyekben a Kínai Kommunista Párt követi a független, önálló, békés külpolitikáját, a függetlenség és szuverenitás védelméért a hegemónizmus és az erőpolitika ellen harcol a világbéke megvédéséért és az emberiség haladásáért. Az egymás szuverenitása és területi integritása tiszteletben tartásának, az egymás meg nem támadásának, az egymás belügyeiben be nem avatkozás, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a békés egymás mellett élés öt elvének alapján fejleszti kapcsolatait a különböző országokkal. A Kínai Kommunista Párt a függetlenség, az önállóság, a teljes egyenlőség, az egymás tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe be nem avatkozás négy elvének alapján létesíti és fejleszti baráti kapcsolatait a különböző országok politikai pártjaival. Jelenleg a Kínai Kommunista Párt több mint 120 ország 300 politikai pártjával tart fenn baráti kapcsolatot.
A Kínai Kommunista Párt saját programja és szabályzata, a demokratikus centralizmus elve alapján megalakult egységes szervezet. A párt szabályzata kimondja: minden, 18 évet betöltött kiváló munkás, paraszt, katona, értelmiségi és más társadalmi rétegekhez tartozó személy kérvényt nyújthat be, hogy belépjen a pártba, ha elismeri a párt programját és szabályzatát, hajlandó részt venni a párt egy alapszervezetében és tevékenykedni, végrehajtani a párt határozatait, idejében befizeti a tagdíjat.
A Kínai Kommunista Párt központi szervei: a kongresszus, a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, a Politikai Bizottság Állandó Bizottsága, a Központi Titkárság, a Központi Katonai Bizottság és a Központi Ellenőrzési és Fegyelmi Bizottság. Ötévenként egyszer tartják meg a párt kongresszusát. A két kongresszus között a Központi Bizottság a párt legfelsőbb vezető szerve.
Jelenleg a Kínai Kommunista Párt tagjainak száma közel 70 milliót tesz ki. A párt jelenlegi főtitkára Hu Jintao.