Ezer súly függ egy hajszálon

Az Ezer súly függ egy hajszálon (Qian jun yi fa) közmondás eredetéhez két történelmi monda fűződik, itt az egyikét szeretnénk bemutatni. A monda szerint Hang Yu (768 – 824) a Tang-dinasztia egyik legnagyobb irodalmára volt. A kötetlen ritmusú, a kötelező szótagírás korlátozásaitól mentes prózát hirdette az akkor elterjedt Pianwen elnevezésű merev, kötelező irodalmi stílussal szemben. Szembeszállt emellett a buddhizmussal is. Egyszer Tang Xianzong császár követei buddhista ereklyék érkezését és azok ünnepélyes udvari fogadást helyezték kilátásba. Hang Yu a császárhoz intézett levelében fejezte ki ellenérzéseit az üggyel kapcsolatban, amivel megsértette őt. Az uralkodó leváltotta udvari tisztségéből, s áthelyeztette Chaozhouba, egy jóval alacsonyabb rangba.

Chaozhouban később aztán Hang Yu megismerkedett egy megvilágosodott buddhista szerzetessel, és jó kapcsolatot ápolt vele. Az a hír járta az országot, hogy az író már hisz a buddhizmus tanaiban, s maga is buddhista lett.

Hang Yu jó barátja, Meng Jiao az uralkodóházban szintén magas beosztásban dolgozott, s áhitattal hitt a buddhizmusban. Amint meghallotta a híreket, levelet küldött barátjához, hogy megbizonyosodjék a dologról. Hang Yu azonban rögvest válaszolt, melyben cáfolta, félreértésnek minősítette a híreszteléseket.

Hang Yu sokszor bírálta, hogy az udvari tisztviselők többsége buzgón hisz a buddhizmusban, és szembeszegül a konfucianizmus tanításaival. Rávilágított, hogy a hivatalnokok a babonás hittel megtévesztik a császárt. Sokat panaszkodott amiatt is, hogy a császár távol tartja magát a kiemelkedő írástudóktól és visszaszorítja a konfucianizmust. A Meng Jiaóhoz írt válaszlevelében a következő mondat is olvasható: az ország hanyatlik, mindenhol és állandóan zavargások vannak, olyan rossz a helyzet, mintha az ezer junös súly függne egy hajszálon.

A jun (tyün) ókori kínai súlymértékegység, ezer jun 15 ezer kilónak felel meg.

A közmondás annyit tesz, hogy a helyzet rendkívül súlyos, sőt válságos, rendkívül sürgős megoldást igényel.

A nyíl már a húron

A kínai közmondások közül „A nyíl már a húron" chengyu eredetét és jelentését mutatjuk be. A Song-dinasztia korában, 977 és 983 között összeállított enciklopédia, a Taiping Yulan egyik kötetében jegyezték le a következő történetet.

A Jian'an korszakban (196-220) élt „hét mester" egyike Chen Lin volt. Nagyon tehetséges volt, számos kiváló irodalmi mű született tollából. A Keleti Han-dinasztia végén Yuan Shao hadvezér titkára volt. Munkaadójának egy másik hadurat, Cao Caót bíráló írásokat írt, melyekben sorra vette még az elődjeinek bűneit is.

Miután Cao Cao legyőzte Yuan Shaót, Chen Lin átállt előbbi oldalára. Egyszer a hadúr megkérdezte Chen Lint: „miért rágalmaztál engem?"

„Kényszerből tettem: a nyílvessző már a megfeszített húron volt, melyet muszáj volt kilőnöm" – válaszolt az író. A hadvezér rendkívül szeretette és tisztelte a tehetséges embereket. Chen Lin pedig beismerte hibáit, ezért Cao Cao nemcsak hogy nem vonta őt felelősségre, hanem fontos pozícióba helyezte őt. Ebből a történetből ered „A nyíl már a húron" közmondás.

Ez a chengyu olyan helyzetet jelent, mely annyira feszült és sürgető, hogy elkerülhetetlen a gyors cselekvés.