A Kínai Kommunista Párt plenáris ülésszakain a vezetés mindig kiemelt helyen kezeli az emberek életszínvonalának javítását. Az utóbbi évtizedben az állam közszolgáltatási képessége jelentősen emelkedett, így az emberek életszínvonala is fejlődött. Mai műsorunkban részletesen ismertetjük az eredményt.

Százmillió új munkahely

Az emberek életszínvonalának emeléséhez az egyik legfontosabb elem a foglalkoztatás növelése. Kínában minden évben több mint tízmillió új munkavállaló lép be a munkaerőpiacra, és rengetegen költöznek a falvakból városokba, hogy ott vállaljanak munkát.

2011 végéig a kínai munkavállalók száma elérte a 764 milliót, ez 31,4 millióval több, mint 2002-ben. A városi munkavállalók száma a 2002-es 251,59 millióról 2011-re 359,14 millióra emelkedett, eközben a tíz év alatt több mint százmillió új munkahely jött létre.

Az elmúlt tíz évben a Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány mindig kiemelten kezelte a munkahelyteremtés kérdését. A munkahelyek létrejöttét segítő politikával és intézkedésekkel biztosították a foglalkoztatási arány folyamatos emelkedését. A 11. ötéves terv idején az új munkavállalók száma több mint 57 millió volt Kínában, amely a 10. ötéves terv időszakához képest 2,1 millió új munkahelynél is többet jelent évente. Ugyanakkor több mint 45 millió munkavállaló költözött a falvakból a városokba, hogy munkát találjon. 2011-ben az országban több mint 12,21 millió új munkavállaló volt, amely új rekordot jelent a kínai foglalkoztatásban.

Zhang Xiaojian, a kínai foglalkoztatást előmozdító szövetség főtitkára elmondta, hogy az utóbbi években Kína új foglalkoztatási csúcsot döntött, hiszen a gyorsan fejlődő gazdaság jelentősen növelte a foglalkoztatottságot.

A jövedelmek növekedtek

A jövedelemből valamennyire lehet következtetni az emberek életszínvonalára is. 2011-ben a kínaiak adózás utáni éves jövedelme 21 810 jüan volt, amely 1,8-szorosa a 2002-esnek. Az inflációt figyelembe véve az éves jövedelemnövekedési ráta 9,2 százalék volt. A falvakban 2011-ben az éves átlagjövedelem 6977 jüan volt, amely a 2002-esnek 1,8-szorosa, itt az éves jövedelemnövekedési ráta 8,1 százalékos volt.

Sheng Laiyun, az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője elmondta, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a leggyorsabban a kínai lakosság jövedelme. 2010-ben és 2011-ben a falusi lakosság jövedelemnövekedési üteme nagyobb volt, mint a városiaké, amelynek köszönhetően a városok és falvak közötti gazdasági szakadék csökkent.

Sheng Laiyun szerint a kínai gazdaság gyors fejlődése biztosítja a lakosság jövedelmének növekedését, ugyanakkor a kormány egy sor intézkedéssel is igyekszik előmozdítani ezt.

Bár folyamatosan nőtt a kínai lakosság átlagjövedelme, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy jelentős a gazdagok és szegények közötti jövedelmi különbség. A kérdés rendezése a gazdasági fejlődés fenntarthatóságának egyik kulcsa.

Jelenleg a kínai gazdasági reform egyik fontos pontja a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése. Az utóbbi években Kína többször emelte a minimálbért és a nyugdíjakat, csökkentette a jövedelemadót. Ilyen módon igyekezett növelni az alacsony jövedelmű lakosság bevételeit.

Több szegény, több segély

Tavaly a kínai kormány a 2300 jüanos éves jövedelem alatt kereső vidékieket besorolta a szegények támogatási körébe, így 2009-hez képest 92 százalékkal emelkedett a szegénység alsó határa az országban. A kínai szegények száma a 2009-es 26,88 millióról 2011-ben 128 millióra növekedett.

Dr. Shen Shaohua, a Világbank gazdasági fejlődéssel foglalkozó intézetének kutatója kifejtette, hogy ezzel az intézkedéssel a kínai kormány több embert vont be a támogatásban részesülők körébe, így az alacsony jövedelmű emberek is részesülhetnek a kínai gazdaság fejlődés pozitív hatásából.

Kína komoly előrelépést tett a szociális jogok kiterjesztésében is, melynek részei többek közt a társadalombiztosítás, a segélyrendszer, a jótékonysági programok, az alapvető lakáshatást biztosító program.

Működésbe lépett a munkanélküli segélyrendszer. 2011 végéig több mint 22,77 millió városi, és 53,06 millió vidéki állampolgár részesült támogatásban.

2011 végéig a kínai városi nyugdíjbiztosításban, az egészségbiztosításban, a munkanélküli segélyben, munkahelyi balesetbiztosításban részesülők száma 283 millió, 473 millió, 143 millió és 176 millió volt.

2011 végéig az új típusú falusi társadalombiztosításban regisztráltak száma elérte a 330 milliót.

Négy százalék az oktatásra

Ai Hongde, a Dongbei Pénzügyi Egyetem egyik vezetője elmondta, hogy idén a kormány ígéretet tett arra, hogy az állami oktatásra a költségvetés több mint négy százalékát fordítja. Az ígéret azt mutatja, hogy a kínai vezetés nagyon fontosnak tartja az oktatást.

Az elmúlt tíz évben egész Kínában megvalósult a kilenc évfolyamos közoktatás. Ez nagy jelentőséggel bír a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölésében. Ezalatt az időszak alatt a kínaiak átlagosan tanulással töltött éveinek száma kilenc fölé emelkedett.

Az elmúlt tíz évben Kína felgyorsította a szakmunkás-képzést. 2011-ben a különböző szakmunkás-képző intézmények diákjainak száma elérte a 21,97 milliót, tavaly több mint 8,09 millió új diákot vettek fel.

Ugyanebben az időszakban a felsőoktatás is egyre népszerűbbé vált. 2011-ben a felsőoktatási intézmények több mint 6,82 millió új hallgatót vettek fel. 2011-ben 6,08 millióan fejezték be az egyetemet.

2010-ben Kína nyilvánosságra hozta a 2010-től 2020-ig tartó időszakra szóló „Országos Közép- és Hosszútávú Oktatási Reform és Fejlődési Ütemtervet", amely egy sor intézkedést tartalmaz az oktatás területén felmerülő problémák megoldására.

Alapvető egészségügyi ellátás

A fejlődő Kínában az egészségügyi ellátás mindig egy nehéz kérdés volt az emberek életében. 2009-ben kezdték meg az új kínai egészségügyi reformot. Jelenleg az egészségbiztosítási rendszer a kínai lakosság 96 százalékára terjed ki.

2011 végén az egész országban 950 ezer egészségügyi intézmény volt, amelyekben 6,2 millió szakember dolgozott, köztük 2,47 millió regisztrált orvos és 2,24 millió regisztrált ápoló. A különböző kórházakban összesen 5,16 millió férőhely volt.

Chen Zhu, kínai egészségügyi miniszter elmondta, hogy igyekeznek gyorsan tökéletesíteni az egész népre kiterjedő egészségbiztosítási rendszert, egyre több ember kerül az állami ellátásba, és egyre magasabb színvonalú ellátást tudnak nyújtani. Ugyanakkor továbbra is fontosnak tartja a támogatott gyógyszerek listájának bevezetését. Hozzátette, szükség van az állami kórházak reformjára, hogy az ellátás valóban ki tudja szolgálni a lakosságot."

22 millió lakás az alacsony jövedelmű családoknak

2007-ben a kínai Államtanács törvénybe iktatta a városi alacsony jövedelmű családok lakhatásának problémájáról szóló javaslatokat. A kormány és a kormányzatok egyik fontos feladata a városi alacsony jövedelmű családok lakáshatásának megoldása. 2007-ben a kínai központi költségvetésből 7,2 milliárd jüant költöttek erre, 2011-ben az összeg 152,2 milliárd jüanra emelkedett.

2011 végéig Kína 22 millió városi alacsony jövedelmű családok lakhatási problémáját oldotta meg, négymillió családnak pedig lakhatási támogatást juttatott.

Az utóbbi években Kína rengeteg állami lakás építésébe fogott bele. 2011-ben már tízmillió ilyen lakás építését kezdték meg, az idén pedig újabb hétmillióét.

Jiang Weixin, a kínai lakásügyi és fejlesztési miniszter elmondta, hogy a jelentős eredmények ellenére még rengeteg a tennivaló ezen a téren. 2010 végéig Kínában több mint húszmillió városi alacsony jövedelmű család élt fedél nélkül. Több mint tíz millióan éltek ideiglenes szálláson.

3,5 millió kilométer autópálya épült vidéken

2002 óta a kínai úthálózat építése is gyorsan fejlődik, amely támogatja a gazdasági fejlődést, és növeli a lakosság mobilitását.

A vidéki autópályák hossza ma már eléri a 3,5 millió kilométert. Az ország középső és keleti területein minden faluba vezet országút, a nyugati területeken pedig 98 százalékos ez az arány.

2002-től 2011-ig a kínai autópályák összes hossza 1,76 millió kilométerről 4,10 millió kilométerre emelkedett.

Az elmúlt tíz évben a kínai autópálya-hálózat gyorsan épült. Kína 12 legfontosabb országos szintű autópályája készült el, létrehozva egy hatékony úthálózatot.

Egyre kevesebb a munkahelyi baleset

Az elmúlt tíz évben Kína több intézkedéssel növelte a munkahelyi biztonságot. Minden kategóriájú munkahelyi baleset száma csökkent. 2002-höz képest 2011-ben a munkabalesetek száma 67 százalékkal csökkent, 1,07 millióról 350 ezerre. A munkabalesetekben elhunytak száma 140 ezerről 75 ezerre csökkent.

Huang Yi, az Országos Munkabiztonsági Felügyelő Főhivatal főmérnöke elmondta, hogy bár a munkahelyi balesetek száma folyamatosan csökken, továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a helyzetre, ugyanis a kínai munkahelyi balesetek száma még mindig nagyon magas. Naponta közel ezer baleset történik, évente több mint hetvenezer ember hal meg munkahelyi balesetekben.

(Írta/fordította: Zhao Zhengyu)