A 2008-as pénzügyi világválság óta a tömeges elbocsátás a multinacionális vállalatoknál már eseményszámba se megy, a helyzet pedig mit sem változott. A Pepsi Cola, a Nokia, a NEC, a Panasonic, a Yahoo, mindegy, hogy pénzügyi vagy internetes nagyvállalat, 2012-ben mindnél tömeges elbocsátásokra került sor, amely nagy port kavart a nagyvilágban. Emellett pedig azt jelzi, hogy a világgazdaság még távolról sem állt helyre.

És most ez az elbocsátási hullám elérte Kínát is. A 2008-as pénzügyi világválság idején a kínai gazdaság még szépen fejlődött, ám 2011 második félétől kezdve romlani kezdett a helyzet és a kínai vállalatok egyre több nehézséggel szembesültek.

Az is egyre nagyobb aggodalmakat kelt, hogy az EU képes lesz-e fordítani a válságon. Számos közgazdász úgy vélekedik, hogy mivel Kínának sok befektetése van Európában, ezért nincs más választása, mint támogatást nyújtani az eurónak. Más szakértők szerint az euróválság miatt Kína gazdasági pozíciója voltaképpen még meg is erősödött Európában. A kínai kormány képviselője a minap kifejtette, hogy bár Olaszország és Görögország gazdasága még számos problémával küzd, Kína mindig támogatni fogja az eurót.

Hong Lei, a kínai Külügyminisztérium szóvivője tudósítóknak válaszolva elmondta, hogy Kína igazából továbbra is bízik az európai gazdaság fejlődésében, és támogatja az eurózónát, az EU tagországait és az IMF szervezetét annak érdekében, hogy sikerüljön megfelelő intézkedéseket kidolgozniuk a gazdaság helyreállítására. Kína számára Európa mindig fontos befektetési piac marad.

Kínának jelenleg sok befektetése van Európában, ezért ha az euró értéke csökkenne, azt a kínai befektetések is megéreznék, hiszen egy gyenge euróval sokat veszíthetnek értékükből.

Az európai országok ezt pontosan tudják, hiszen sorra kilincselnek Kínában segítségért, még olyan országok is, amelyek korábban nem bíztak az ázsiai országban.

A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) az elmúlt héten beszámolót tett közzé, amely szerint az európai gazdasági válság idején Kína sok kereskedelmi-pénzügyi szerződést írt alá európai országokkal. A beszámoló szerint Kína nagy érdeklődést mutat az európai csúcstechnológia, különösen a zöld technológia iránt.

A Külkapcsolatok Európai Tanácsának egyik tisztviselője szerint az európai pénzügyi válság tulajdonképpen Kína számára kiváló lehetőség mind gazdasági, mind politikai szempontból. Kína az utóbbi időben nemcsak az európai országok szemében, hanem az egész világ szemében is nagyot változott. A kínai gazdaság fejlődése a világgazdaság egyik legfontosabb motorja lett. Az európai pénzügyi válság, a nehézipar működése és az európai infrastrukturális építés is Kína változását és jelentőségét bizonyítja.

A kínai befektetések az utóbbi években gyorsan és jelentősen emelkedtek, és ez a jövőben sem fog változni. 2015-ben várhatóan már több befektetése lesz Kínának Európában, mint Európának Kínában. Emiatt számos európai ország aggódik is.

A Külkapcsolatok Európai Tanácsának kínai ügyekkel foglalkozó szakértője azonban kifejtette, hogy egyre több európai politikus kedveli a kínai stratégiát. Az elmúlt két évben a kínai képviselők sokszor vettek részt a tanács, illetve az Európai Parlament ülésein is. Kína különleges szereplőként vesz részt több fontos kérdésről szóló tárgyaláson. Mindez azt bizonyítja, hogy Kína kész támogatni az európai gazdaság fejlődését. Ami tulajdonképpen érthető is, hiszen Kína jól ismeri az európai országokat.

Szakértők szerint Kína az elmúlt években alaposan megismerte az európai országok politikáját, azt is meg lehet kockáztatni, hogy Kína jobban ismeri Európát, mint maguk az európai országok.

2010-től, a görög adósságválság kirobbanásától kezdve az európai adósságválság egyre súlyosabbá vált, emiatt több befektető elvesztette az európai gazdaságba vetett bizalmát. A befektetők azért aggódnak, mert a következő években az európai gazdaság valószínűleg csak lassan növekszik majd. De Kína és más feltörekvő országok vállalatai optimistán ítélik meg a helyzetet.

A kínai ZTE cég 2010-ben az európai piacon 150%-kal növelte eladásait. 2011 első félévében, a ZTE továbbra is gyorsan fejlődött, a nemzetközi piacon az eladásokból 20,81 milliárd jüanos bevétele származott. A ZTE távközlési berendezései már ott vannak a magyar, a német, a belga és az osztrák piacon, de megkezdődtek az együttműködések a France Télécommal és a Royal KPN-nel is.

De milyen helyzetbe kerültek az európai adósságválság idején a kínai vállalatok külföldi befektetései? He Shunhua gazdasági elemző véleménye szerint az európai gazdaság instabillá vált, visszaesik, ráadásul a feltörekvő piacok gyors fejlődésével is számolni kell. De az európai piacnak több előnye van, ilyen például a fogyasztás magas szintje. He Shunhua szerint az európai piac a kínai vállalatok számára továbbra is lehetőség, egyúttal azonban kockázat is.

Jelenleg az Európai Unió Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína külkereskedelmi forgalmából 18 százalékkal részesedik. 2010-ben a kínai-uniós kereskedelmi forgalom körülbelül 470 milliárd amerikai dollárt ért el, ami az előző évhez képest 33,1%-os növekedést jelent, a nemzetközi pénzügyi válság előtti 2008-hoz képest is 10,4%-os növekedés. De közben az Európában végrehajtott befektetések helyzete és az üzletkötés feltételei sokkal nehezebbé váltak. He Shunhua véleménye szerint az európai piac teljesen kifejlett nagy piac, a kereskedelmi környezet ennek következtében meglehetősen bonyolult. Például az import tekintetében az EU-nak egységesített szabályai vannak, az exporttal kapcsolatban a tagállamok azonban különböző rendelkezéseket alkalmaznak. Ezért aztán igen fontos a kínai cégeknek, hogy alaposan megismerjék a helyi piacot.

A kínai vállalatok külföldi fejlődési stratégiája gyakran túl nagy figyelmet szentel a kínai sajátosságoknak, túlságosan függnek a kínai piacon bevált gyakorlatoktól, a nyugati vállalatokkal összehasonlítva gyenge a globális integrációs tudatuk, ugyanakkor hiányoznak azok a csatornák, amelyek segítségével megismerhetnék a helyi együttműködési partnereket, a logisztika, a könyvvizsgálat és a finanszírozás helyzetét, továbbá nehezen alkalmazkodnak az európai kultúrához.

Hiány van a multinacionális vállalatok egyesülését jól ismerő magas szintű szakemberekből is, ami súlyosan akadályozza a kínai vállalatok európai fejlődését. Xiong Xiaoge, az amerikai IDG Group vezető-helyettese a 2011-es Davosi Világgazdasági Fórumon tartott előadásában elmondta, hogy Kína számára jelenleg a legnagyobb probléma az, hogy kevés monetáris igazgatási és befektetési szakembere van. Több és jobb olyan kínai szakemberre van szükség, akik együtt tudnak működni a legkiválóbb külföldi szakemberekkel is.

A ZTE a külföldi piac bővítése során szerzett tapasztalatokat összegezve rámutatott, hogy a nemzetközi piacra lépési stratégiának sok sikeres kínai példája van, az ezekből leszűrt egyik fontos tapasztalat az, hogy az iparágat ötvözni kell a pénzügyekkel. A kínai pénzintézetek és az ipari vállalatok nemzetközi expanziója során meg kell erősíteni az összehangolást, törekedni kell a közös fejlődésre. A ZTE-nek több ilyen együttműködése is van. A jövőben a kínai pénzintézetek több külföldi üzleti tevékenységet fognak végezni, fejlődni fognak a finanszírozás, a befektetések és a kereskedelem területén nyújtott pénzügyi szolgáltatásaik. Az efféle fejlődési mód pedig szép kilátások elé néz.

Az európai piac fejlett, nagy piac, egységes, ugyanakkor sokszínű kereskedelmi környzettel. A kínai vállalatok számára ezért igen fontos, hogy jól megismerjék a helyi piacra történő belépés feltételeit, a célország jogi környezetét, a befektetési projekttel kapcsolatos jogszabályi szerkezetet és a rejtett kockázatokat.

A külföldi tőkéjű bankok már eddig is nagy figyelmet fordítottak erre a lehetőségre. Például a HSBC bank (The Hongkong and Shanghai Banking Corporation Limited) a kínai vállalatoknak jobb szolgáltatásokat szeretett volna külföldön is nyújtani, ezért a kínai vállalatok ügyeivel foglalkozó irodát hozott létre több országban. A HSBC segít a kínai vállalatoknak megismerni a helyi jogszabályokat, továbbá szükség esetén pénzügyi megoldási javaslatokat is ajánl ügyfeleinek. Kína és célország felügyeletének megfelelően segít a kínai cégeknek mielőbb alkalmazkodni a helyi környezethez, csökkenteni a külföldi befektetések kockázatát.

Kína villámgyors világkereskedelmi felzárkózása az elmúlt negyed évszázad során tapasztalt nemzetközi kereskedelmi expanzió eredménye, ami kétszer olyan gyors növekedést produkált – évi 15%-ot –, mint a világgazdaság többi része. Mindezen idő alatt az ország gazdasága szintén rekord méretekben, évi 10%-al növekedett, ami az 1978-as Deng Xiaoping által vezetett gazdasági reformok és a „nyitott kapuk politikájának" egyenes következménye volt.

Az ezredfordulót követő kínai exportnövekedés jóval felülmúlta az import növekedésének arányát; ez a napjainkra kialakult, hatalmas kereskedelmi és folyószámla-többlet első jele volt. A rekordnagyságban felhalmozódott folyószámla aktívum, amely 2007-re az ország GDP-jének 11,4 %-ára, 371 milliárd dollárra gyarapodott, a globális kiegyensúlyozatlanság egyik alappillérének számít. Ennek ellenpárjaként ugyanis Kína legnagyobb kereskedelmi partnereinél, legfőképpen az Egyesült Államokban, hatalmas folyószámla-hiányok alakultak ki. Ennek következtében az elmúlt években egyre nagyobb tudományos vita bontakozott ki a nemzetközi közgazdaságtan akadémikusai körében, amelyben arra keresik a választ, hogy Kína árfolyam-politikája mennyiben okolható a globális kiegyensúlyozatlanság kialakulásáért.

E szakmai vitában Tatom azon kevesek közé tartozik, akik derűlátóan azt állítják, hogy a jüan nominális értelemben vett árfolyamának alulértékeltsége nem adhat okot aggodalomra, ugyanis a reálárfolyam mindenképpen visszatér a hosszú távú átlaghoz a vásárlóerő-paritás mechanizmusán keresztül. Válaszul erre Oberpriller, Sauer és Sell azt állapította meg, hogy a jüan szignifikáns leértékelése kétségtelenül a masszív jegybanki tartalékok felgyülemlésének a következménye, továbbá hozzátette, hogy a valuta nominális felértékelődése mindenképpen be fog következni.

(Írta/fordította: Zhang Hui)