Kínában már régen népszerűvé vált a „xinqu", szó szerint „új zóna" értelme szerint pedig: „újonnan fejlesztett városi kerület" címének megszerzése. Ha például a Baidu kínai böngészőbe beírjuk a „xinqu" kifejezést, akkor több mint 300 millió találat jelenik meg. Ám ennek ellenére az eltérő szintű és típusú új zónák közül csak hatnak sikerült bekerülni az országos szintű új zónák közzé. Ezek a Sanghaj Pudong új zóna, Tianjin Binhai új zóna, Chongqing Két folyó új zóna, Zhejiang Zhoushan-szigetek új zónája, Gansu Lanzhou új zóna és Guangdong Nansha új zóna.

Az első új zóna megalapításától, vagyis 1992-től máig 20 év telt el. Chen Yao a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Ipari Kutatóintézetének vezetője a Kínai Riport című hetilap újságírójának kifejtette, hogy eddig még nem volt kutatás az új zónák 20 éves fejlesztéséről.

A Kínában bevezetett térségbeli fejlesztés átfogó stratégiája jegyében először a keleti térséget fejlesztik, a nyugati térséget mélyen és nagy mértékben fejlesztik, az északkeleti térséget, vagyis az ország ipari bázisát, valamint az ország középső térségét pedig újra fel kell lendíteni. A négy térségbeli blokk alá tartoznak az úgynevezett jelentős gazdasági területek, amelyeknél alacsonyabb szinten léteznek az új zónák. Az új zónák alatt még vannak a kisebb gazdasági együttműködési területek.

Az eddigi országos szintű új zónák helyzete kapcsán Qin Yucai, a Kínai Fejlesztési és Reformbizottság nyugati térség fejlesztési osztályának vezetője a hetilap újságírójának kijelentette, hogy az új zónák státusza szerint a Sanghaj Pudong új zóna két szempontból is központi szerepet játszik. Egyrészt nemzetközi pénzügyi központ, másrészt pedig nemzetközi hajószállítási központ. A Tianjin Binhai új zónának szerepe pedig: északi nemzetközi hajószállítási központ és nemzetközi logisztikai központ. Tehát e két új zónának szerepe külföldre irányul, a többiek pedig csak az ország területét célozzák meg.

A nyolcvanas években Shenzhenre, a kilencvenes években pedig Pudongra figyeltünk

Az új zónák létrehozásának célja Kína szempontjából is folyamatosan változott, fejtette ki Chen Yao szakértő. Mint elmondta, amikor Pudong új zónát megalakították, az első új zónaként az volt akkoriban a fő célja, hogy nyitott fejlesztési példát állítson fel a többi térség számára. Ezt követően több tartomány az új zónák létrehozásával abban reménykedett, hogy ezek lesznek a térség fejlesztésének motorjai, mivel nyitottabbá tehetik a területeket és felgyorsíthatják a fejlődés ütemét. Lassan a korábbi funkció megváltozott, az új zónák inkább a terület egyik gazdaságfejlesztési központjaivá váltak. A Binhai új zóna jó példát jelent erre. Chen Yao elmondta, hogy az évtizedek során az ország fejlesztése délről északi irányba haladt. A déli Shenzhen város az indulók között volt, ezután következett a dél és észak között középen fekvő Sanghaj, most pedig Tianjin Binhai van soron, amely északon fekszik. A különböző földrajzi területek tehát eltérő időszakokat is tükröztek.

A 11. ötéves terv bevezetése idején a Binhai új zónában 22%-os ütemben fejlődött a gazdaság. A fejlődés elsősorban a vegyiparra, az űrprogramra, az informatikai iparágra és az autógyártásra támaszkodott. Egész Tiencsin város a Binhai új zóna robusztus fejlődésének köszönhetően még a 2008-as pénzügyi válság idején is szép fejlesztési eredményeket tudott felmutatni a központi kormánynak.

2010-ben a közép-kínai Chongqing városban létrejött a Két folyó új zóna. Ez azt is jelzi, hogy a nyitási politika a szárazföld belső részén is eredményre vezetett. Ezzel kapcsolatban Chen Yao a Társadalomtudományi Akadémia kutatója kifejtette, hogy az első új zónák legfőbb funkciója a nyitási politika végrehajtása volt, ezért az első időkben inkább a tengerparti városokban hozták létre az új zónákat, a szárazföld belső városaiban azonban ilyesmi alig történt. Mivel az utóbbi években az ország nyugati térségében nagy fejlesztések mennek végbe, ezért a tengerparttól messzebb fekvő városok számára még fontosabbá vált a nyitási politika folytatása. Ezért aztán a Két folyó új zóna kialakítását is jóváhagyták.

A 12. ötéves tervnek a nyugati részek nagy fejlesztéséről szóló programja jegyében Gansu tartományban döntöttek a Lanzhou új zóna létrehozásáról. Ezzel kapcsolatban Liu Weiping, Gansu tartomány vezetője kijelentette, hogy a jövőben Lanzhou új zóna Kína nyugati részei növekedésének egyik új központja lesz.

Nagy a tülekedés az új zóna státuszért

A 12. ötéves tervnek a nyugati rész nagy fejlesztéséről szóló programja jegyében tervezett öt új zónából a Lanzhou új zóna csak egy. A többi új zóna jelenleg még csak tartományi szintű, de arra készülnek, hogy kérvényezik az országos szintű zónává fejlesztést.

Az ország nyugati részén kialakul a nyugati új zónák háromszöge. A háromszög pedig a Lanzhou, a chongqingi Két folyó és Xi'an városi Guanzhong új zónából áll. Mivel később további új zónák csatlakoznak a három térséghez, az ország keleti, középső és nyugati területei között egyensúlyi helyzet alakulhat ki.

A külföldi gazdaságfejlesztési övezetekhez képest a kínai új zóna stratégiai jelentőséggel is bír, hiszen országos szintű politikai támogatást élvezhet, és a térségbeli gazdaságot segíti a harmonikus fejlesztésben. Qin Yucai tisztviselő ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy egy új zóna létrehozását megelőzően először a jogi előírások alapján módosítani kell a földhasználati és a városépítési programokon, emellett még az ország illetékes térségbeli tervének is meg kell felelni. Qin hozzátette, hogy az új zónáknak egyik legfontosabb funkciója, hogy ösztönözze a fejlesztéseket.

Az új zóna tulajdonképpen kísérleti jelleggel működő gazdasági övezet. Azért kísérleti terület, mert ezekben az új zónákban vezetik be először, próbaként a legújabb központi gazdaságpolitikai elképzeléseket, fejtette ki Chen Yao szakértő.

A 90-es években a Pudong új terület volt a reform és nyitás politikájának legfőbb kísérleti helye. Ez főleg a pénzügyi és kereskedelmi területre volt érvényes. Többek között a tőzsdei, devizakereskedelmi, a külföldi bankok jüannel történő kereskedése, a vegyesvállalatok kialakítása terén volt úttörő Sanghaj Pudong kerülete. Itt nyílt meg Kína első tőzsdéje, első vámszabad kereskedelmi övezete, első exportra dolgozó feldolgozási övezete. Pudong új terület mára a kísérletezés élharcosa lett. Ma arra törekszik, hogy itt legyen az ország nemzetközi légi szállítási komplex kísérleti övezete, a modern nemzetközi kereskedelmi példamutató övezete és az innováció példamutató övezete.

2007 novemberében Kína és Szingapúr egyezményt írt alá arról, hogy közösen létrehozzák a kínai-szingapúri Tiencsin ökológiai várost, amely szintén kísérleti jellegű terület, hiszen az új zónák feladatai egyáltalán nincsenek ellentétben az ökológiai szempontból fejlett városok építésével. A zöld iparágak területén is vezető szerepe van az új zónáknak.

Nem országos szintű új zóna, de szép jelentős a GDP-je

A Shandong tartományi Qingdao városban lévő nyugati tengerparti új zóna GDP-je tavaly elérte a 200 milliárd jüant. Ez a teljesítmény a hat országos szintű új zónához képest a harmadik helyezéshez elég, mindjárt a tiencsini Binhai és sanghaji Pudong új zóna után. Wang Jianwei Qingdao új zónájának egyik munkatársa erről beszélve kijelentette, hogy ez az eredmény büszkeségre ad okot, ugyanakkor az új zóna még így sem nagyon ismert, mivel eddig még nem sikerült országos szintre jutniuk.

A statisztikai adatok szerint tavaly az ország legjobb teljesítményt elérő új zónája a Tianjin Binhai új zóna volt, amelynek GDP-je 620 milliárd jüant ért el. Második helyezet lett Pudong új zóna a maga 548,4 milliárd jüanes GDP-jével. A qingdaói és az északi Liaoning tartományi Dalian városi új zóna GDP-je egyaránt megelőzte a harmadik helyen álló Chongqing városi Két folyó új zónát, minthogy az előbbinek 182,3 milliárd, az utóbbinak pedig 126 milliárd jüan volt a GDP-je. Ezek mellett még Wuhan és Shenzhen város új zónája is szép eredményeket hozott, de nem került az országos szintűek közé.

Az új zónák elkövetkező 30 éve

Az elmúlt 20 évben íródott a kínai új zónák fejlesztésének története. A létrehozott új zónák nemcsak a kínai reform és nyitás politikája bevezetésének voltak a kísérleti terepei, illetve a területek fejlesztésének új motorjai, hanem a központi városok nagy lakosságára nehezedő nyomást enyhítve segítettek annak kifelé, az új zónákba történő telepítésén.

Ma már Kína GDP-je a világon a második legnagyobb, így az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasági egységévé vált. Ebben az új időszakban, az új zónáknak is új szabályokat kell követniük.

A térségi fejlesztésekről a világban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy egy térség előnyeit akkor lehet a legjobban kibontakoztatni, ha elkerülik a térség szegmentálását, csökkentve ezzel az import és export költségét, és emelik a kereskedelem hatékonyságát. A kínai gazdaságfejlesztés területén azonban még ma is nagy problémát jelent a térségbeli szegmentálás. Ezért az új zónáknak az egyesülés jegyében kell fejlődniük, hogy a lehető legjobban összevonják az eltérő térségbeli infrastruktúrát egy hálózatba egy egyesült piac és piaci rendszer kiépítéséért.

Azt a kérdést is figyelemmel kell kísérni, hogy nem fenntartható mindig csak az olcsó termelésre támaszkodva fejleszteni az új zónákat. Amikor ugyanis bizonyos szintet elért egy új zóna fejlődése, azután már csak az innováció képes segíteni a zónának az előnyei megtartásában, a fejlődés folytatásában.

Összefoglalóan elmondható, hogy az eltelt 30 év során a legtöbb kínai új zóna a termelésre helyezte a hangsúlyt, vagyis a gazdasági, nem pedig a társadalmi építést tartották a legfontosabbnak. Az ennek következtében keletkezett méltánytalanság a foglalkoztatás és az életmód között azt eredményezheti, hogy az új zónák nem tudják megvalósítani azt a feladatukat, hogy a lakosságot tartósan letelepítsék területükön.

(Írta/fordította: Zhao Jing)