A Jiuzhaigou-völgy, illetve teljes nevén Jiuzhaigou-völgy Történelmi és Nemzeti Park szintén kevésbé ismert Kínán kívül, talán még Kínán belül is. A 10 legfőbb kínai idegenforgalmi nevezetesség toplistáján elfoglalt hetedik helye mindenképpen nagy meglepetés, még akkor is, ha ez a kevésbé ismertség természetesen csak viszonylagos. De például a Kínai Utazási Magazin már említett 1985-ös összeállításában a Jiuzhaigou-völgy még nem szerepel. Ugyanakkor már 20 évvel ezelőtt, 1992-ben felkerült az UNESCO világörökségek listájára, 1997 óta pedig már a bioszféra-rezervátumok világhálózatának is tagja. A Jiuzhaigou-völgy tehát természetvédelmi terület, Szecsuan tartományban található. A magyar útikönyvek a nevét Kilenc Cölöp-ároknak fordítják, ami ugyan nem pontos, de a fagyinyalós viccel ellentétben legalább érthető a logikája. A völgy-árok tévedés magyarázatra sem szorul, a kilenc természetesen valóban kilenc, abban hiba nincs, de hogy kerül ide cölöp? Nos úgy, hogy Jiuzhaigou név második szótagja valóban jelent cölöpöt, de cölöppel megerősített falut is, valamint katonai tábort és hegyi erődöt is. Mindezek alapján a Kilenc hegyi falu völgye elnevezés jobban adja vissza az eredetit.

Jiuzhaigou meseszép hely, gyönyörű példája Kína változatos tájainak. Híresek az itt található kristálytiszta, kék színű tavak és a többszintes vízesések. Ahogy tehát a hely neve is mutatja, kilenc falu található a völgyben, mégpedig tibeti falvak. A kilenc falu közül ma már csak hét lakott, de így is csak mindössze körülbelül 1000 lakosa van a több mint 600 négyzetkilométer nagyságú völgykatlannak, amely valójában három nagyobb völgyre osztható. Mivel egész Jiuzhaigou területén tilos a mezőgazdasági tevékenység (az iparit szerencsére említenünk sem kell, bár láttunk mi már karón varjút meghalni ugyebár), ezért a tibeti falvak tibeti lakossága tibeti népművészeti tárgyakat és egyéb szuveníreket, csecsebecséket árul, vagyis részben az idegenforgalomból tartja fenn magát. Részben pedig a központi kormány támogatásából.