Xinjiang soknemzetiségű terület. Minden ott élő nép dallamvilága egyedi, közös jellemzőjük azonban, hogy kellemes hangzásúak, élénk ritmusúak, szimmetrikus szerkezetűek és nagyon vidámak. Xinjiang népzenéjéből az ujgur népdalok a legismertebbek, de a kazahok és kirgizek muzsikájából is a sivatag és a puszták frissessége árad.

Amikor a xinjiangi népzenéről beszélünk, feltétlenül meg kell említenünk Wang Luobin nevét. Ő a 20. század legtekintélyesebb kínai népzenészeinek egyike. 1938-tól dolgozott fel először xinjiangi népdalt, a „Dabani leányok"-at. E vidám dalban kifejeződik a fiúk szerelmes áhítozása a lányok után. Egyszer egy ujgur sofőr Wang Luobinnak elénekelt egy turfáni népdalt, a „Daban város"-t, amely rögtön magával ragadta Wang Luobint. Wang Luobin azonnal feljegyezte a dallamot és a szöveget is, majd feldolgozást készített belőle. Ez lett a Sofőrdal, az első dal, amelyet Wang Luobin általa gyűjtött népdal feldolgozásával készített.

Wang Luobin ettől kezdve mindörökre beleszeretett a nyugat-kínai népdalokba, egész legendás életét a népzenei alkotótevékenységre és a népdalok terjesztésére áldozta.

Műveiben és előadásaiban visszatükröződnek a nyugat-kínai népszokások.