Li Shuangjiang 1939-ben született Harbinban. Legismertebb dalai a „Szeretem a Wuzhi-hegyet, szeretem a Wanquan-folyót" és „Óda Pekingnek" című dal. A kedvelt énekest csak úgy szokták emlegetni, hogy az éneklés királya. A philadelphiai szimfonikus zenekar karmestere, Eugene Ormandy azt mondta Liről, hogy a hangja olyan, mint az arany, a lelkesedése pedig, mint a tűz.

Li szegény családban nőtt fel. Már gyerekként is szeretett énekelni. Többször fel is lépett, a diákok és a tanárok legnagyobb örömére. Még a harbini népi rádióban is szerepelt.

1959-től a központi zenekonzervatóriumban tanult énekelni. Yu Yixuan, Jiang Ying, Shen Xiang, és Guo Shuzhen foglalkozott vele. 1963-ban, az egyetem befejezése után a hszincsiangi ujgur katonai terület ének- és táncegyüttesével lépett fel. Még abban az évben Vietnamban szerepelt az együttessel.

A kulturális forradalom időszakában nem énekelhetett. 1972-ben a „Szeretem az Wuzhi-hegyet, szeretem a Wanquan-folyót" és az „Óda Pekingnek" című dala Kína-szerte nagy sikert aratott. 1979-ben háború robbant ki Kína és Vietnam között. Az énekes Guangxi és Yunnan tartományban lépett fel. Azért itt, mert ezek nincsenek messze Vietnamtól, és más tartományokhoz képest jobban megérezték a háború következményeit. Akkoriban nagyon népszerű volt két dala: a „Hiányoznak az elvtársak" és a „Minden jót, édesanyám!".

1981-ben Pekingben lépett fel. Katonai énekes első ízben adott szólókoncertet a kulturális forradalom óta.

Li Shuangjiang nemcsak híres énekes, de figyelmes édesanyjával is. „Édesanyám vezet a dalok útján" – szokta mondani.

„Amikor az >>Óda Pekinghez<< című dalt gyakoroltam, kezdetben nem énekeltem elég jól. Rájöttem, hogy azért okozott gondot a dal, mert nem értettem, hogy milyen nagyszerű és ragyogó az, amikor felkel a nap a Tienanmen térnél" – mesélte. Az édesanyja azt mondta neki, hogy nagyon szép ez a dal, és ezt ő is könnyedén átérezheti. A legjobb azonban az lenne, ha a Tienanmen térhez menne, és megnézné, hogy milyen is a napkelte a térnél, és utána nem lesz problémája a dallal. Li Shuangjiang így is tett, és ahogy megpillantotta a napot, megértette, hogy milyen érzésekről szól a dal.

Az édesanyja szokta elsőként letesztelni Li dalait. „Az új dalaimat elsőként édesanyám szokta meghallgatni. Ha neki tetszik, akkor műsorra tűzöm. Ha nem tetszik neki, akkor nem próbálkozom tovább" – mondta.

Lit barátai is nagyon kedvelik, és gyakran segít nekik. Ez is csak azt igazolja, hogy Li szíve aranyból van.

(Írta/fordította: Zhang Lixiazi)