A mintegy 3000 felvonuló csoportja következik "a tavasz történetei" címmel. A felvonulók kezükben virágcsokrokkal, övezik Teng Hsziao-ping, a reform és a nyitás elindítójának óriási képét. A Tian An Men tér háttérében olyan kép megjelenik, amelyen „szabadítsuk fel a gondolgodásmódjunkat" felirat észlelhető.

Teng Hsziao-ping a Kínai Kommunista Párt második generációs vezető testület kulcsfontosságú tagja, a kínai reform és nyitás előfutára. 1978 decemberében a KKP 11. központi bizottságának harmadik plénumán Teng Hsziao-ping előterjesztette: szabadítsuk fel gondolkodásmódjunkat és tényekben keressük az igazságot. Kifejtette a kínai szinezetü szocializmus felépítéséről szóló elméletet. Ezzel Kína a reform és a nyitás új korszakába lépett. 1979.-ben a különleges gazdasági övezetek létesítését kezdeményezte, megnyitotta a 14 tengerparti várost a külföldiek elött. Később megnyitotta Sanghaj keleti környékét, a Pudong kerületetét. 1997-ben a párt 15. kongresszusán a Teng Hsziao-ping-elméletként határozták meg a kínai színezetü szocializmus felépítéséről szóló megállapítását.

Teng Hsziao-ping Kína adottságainak megfelelően elöőállt az „egy ország, két társadalmi rendszer-féle elképzeléssel a hongkongi, a makao-i és a tajvani kérdések rendezéséért és a hazánk újraegyesítéséért. Ennek fényében Hongkong 1997-ben visszatért anyaországához. Makao pedig 1999-ben.

Diplomáciai vonatkozásban Teng Hsziao-ping kifejtette: napjainkban a béke és a fejlődés alkotja a világ két nagy kérdését. A ő gondoskodásával 1978-ben megkötötték a kínai-japán barátsági békeszerződést. 1979-ben létesült a kínai-amerikai diplomáciai kapcsolat. 1989-ben normalizálódott a kínai-szovjet viszony. Miközben Kína aktivan fejlesztette kapcsolatait szomszédi országaival és a harmadik világhoz tartozó országokkal. Ezzel új korszakot nyitottak meg a kínai diplomácia történetében.

Most több mint 3200 felvonuló kezében színes kalászokkal a két, a reformot és a nyitás ábrázoló felirat körül menetel. A két feliraton az olvasható: „ragaszkodjunk a Teng Hsziao-ping-elmélethez", elöre lendítsük a reform és a nyitás valamint a szocializmus ügyét. Ennek során kirajzolódott olyan kép a tér háttérében, amelyen a „reform és a nyitás"-felirat látható.

1978-ban hazánkban a parasztok elöször megkötötték a földmüvelést érintő családi vállalkozási felelősségi szerződést. Ezzel a kínai parasztok megszerezték önállóságukat a földmüvelésben és a jövedelem elosztásában. Ez nagymértékben kibontakoztzatta a parasztság aktivitását és közvetlenül előmozdította a mezágazdaság fejlődését. Igy fokozatosan megoldodott a kínai nép ruházkodási és élelmezési gondja.

1980-ban különleges gazdasági övezeteket létesítettek a tengerparti Shenzhenben, Zhuhaiban, Shantouban és Xiamenben. Ez kisérlet lett a kínai reform és a nyitás után. A gazdasági övezetek létesítése nagy hatással van a kinai gazdaságfejlődésre.

Ezzel párhuzamosan más területeken is nagy eredményeket értünk el. Például 1984-ben a los angelesi olimpián Xu Haifeng kínai sportlövész szerezte Kína első olimpiai aranyérmét.

A következőkben megcsodálhatjuk a 676 fős nagyszabású csoportos táncot a virágzó Kína címmel. A reform és a nyitás még virágzóbbá teszi hazánkkat. Az egész országban a színes derü, az életerő árad. A színészek kezükben piros selyemszalaggal, színes produkciókkal bemutatja az erő teljében levő fiatalok lelkesedését és lendületét.